Cseke: a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják
Fotó: Haáz Vince
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
2026. január 14., 18:072026. január 14., 18:07
A Digi24-nek nyilatkozó RMDSZ-es tárcavezető elmondta, hogy a jogszabályjavaslat első változatát már tavaly közvitára bocsátották. Időközben többször egyeztettek róla a koalícióban, amíg eljutottak a kedd este közzétett változatig. A koalíció után a tervezetet a kormánynak is jóvá kell hagynia, ezután kerül a parlamentbe – részletezte az Agerpres szerint. Cseke Attila
Leszögezte, hogy a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják, elvonásuk sértené a közpénzek kezelésének alapelveit. „Ilyesmiről nem is volt szó a koalícióban. Az más kérdés, hogy a költségvetés kidolgozásakor hogyan változik az áfából és a jövedelemadóból visszaosztott összegek aránya” – magyarázta.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban előírt 10 százalékos megtakarítások kapcsán a miniszter elmondta: 2026-ban két megoldás közül választhatnak az önkormányzatok: vagy a személyi jellegű kiadásokat, vagy az alkalmazottak számát csökkentik. Jövőre azonban már kötelező lesz az álláshelyek számának 30 százalékos csökkentése. Hozzátette:
Cseke megerősítette, hogy a törvény hatályba lépése után a minisztérium becslései szerint a helyi közigazgatásban mintegy 13 ezer állás szűnhet meg az idei első félévben. Emlékeztetett arra, hogy a jogszabály szigorú határidőket ír elő: ha június elsejéig a helyi önkormányzati képviselőtestületek nem döntenek időben az előírt intézkedésekről, a megyei pénzügyi igazgatóság felfüggesztheti az állami költségvetési források folyósítását.
A Maros-parti város önkormányzata szerint a kormány által végzett törvénymódosítás, az adóalap 80 százalékkal történő megemelése okozta a drágulást, ami nyomán egy-egy tömbházlakás éves adója több mint duplájára nőtt.
Mint ismeretes, a kedd este közzétett törvénytervezet a központi közigazgatásban is előírja a személyi jellegű kiadások 10 százalékos csökkentését az alapbérek érintése nélkül, intézményi átszervezések, a bérpótlékok lefaragása és álláshelyek megszüntetése révén. A fejlesztési minisztérium szerint az intézkedéscsomag célja a pénzügyi fenntarthatóság javítása és az közigazgatás hatékonyabbá tétele.
Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket készít elő annak érdekében, hogy véget vessen azoknak a gyakorlatoknak, amelyek révén egyes adófizetők elkerülik a helyi adók befizetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!