
Cseke: a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják
Fotó: Haáz Vince
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
2026. január 14., 18:072026. január 14., 18:07
A Digi24-nek nyilatkozó RMDSZ-es tárcavezető elmondta, hogy a jogszabályjavaslat első változatát már tavaly közvitára bocsátották. Időközben többször egyeztettek róla a koalícióban, amíg eljutottak a kedd este közzétett változatig. A koalíció után a tervezetet a kormánynak is jóvá kell hagynia, ezután kerül a parlamentbe – részletezte az Agerpres szerint. Cseke Attila
Leszögezte, hogy a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják, elvonásuk sértené a közpénzek kezelésének alapelveit. „Ilyesmiről nem is volt szó a koalícióban. Az más kérdés, hogy a költségvetés kidolgozásakor hogyan változik az áfából és a jövedelemadóból visszaosztott összegek aránya” – magyarázta.

A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban előírt 10 százalékos megtakarítások kapcsán a miniszter elmondta: 2026-ban két megoldás közül választhatnak az önkormányzatok: vagy a személyi jellegű kiadásokat, vagy az alkalmazottak számát csökkentik. Jövőre azonban már kötelező lesz az álláshelyek számának 30 százalékos csökkentése. Hozzátette:
Cseke megerősítette, hogy a törvény hatályba lépése után a minisztérium becslései szerint a helyi közigazgatásban mintegy 13 ezer állás szűnhet meg az idei első félévben. Emlékeztetett arra, hogy a jogszabály szigorú határidőket ír elő: ha június elsejéig a helyi önkormányzati képviselőtestületek nem döntenek időben az előírt intézkedésekről, a megyei pénzügyi igazgatóság felfüggesztheti az állami költségvetési források folyósítását.

A Maros-parti város önkormányzata szerint a kormány által végzett törvénymódosítás, az adóalap 80 százalékkal történő megemelése okozta a drágulást, ami nyomán egy-egy tömbházlakás éves adója több mint duplájára nőtt.
Mint ismeretes, a kedd este közzétett törvénytervezet a központi közigazgatásban is előírja a személyi jellegű kiadások 10 százalékos csökkentését az alapbérek érintése nélkül, intézményi átszervezések, a bérpótlékok lefaragása és álláshelyek megszüntetése révén. A fejlesztési minisztérium szerint az intézkedéscsomag célja a pénzügyi fenntarthatóság javítása és az közigazgatás hatékonyabbá tétele.

Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket készít elő annak érdekében, hogy véget vessen azoknak a gyakorlatoknak, amelyek révén egyes adófizetők elkerülik a helyi adók befizetését.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!