Cseke: a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják
Fotó: Haáz Vince
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
2026. január 14., 18:072026. január 14., 18:07
A Digi24-nek nyilatkozó RMDSZ-es tárcavezető elmondta, hogy a jogszabályjavaslat első változatát már tavaly közvitára bocsátották. Időközben többször egyeztettek róla a koalícióban, amíg eljutottak a kedd este közzétett változatig. A koalíció után a tervezetet a kormánynak is jóvá kell hagynia, ezután kerül a parlamentbe – részletezte az Agerpres szerint. Cseke Attila
Leszögezte, hogy a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják, elvonásuk sértené a közpénzek kezelésének alapelveit. „Ilyesmiről nem is volt szó a koalícióban. Az más kérdés, hogy a költségvetés kidolgozásakor hogyan változik az áfából és a jövedelemadóból visszaosztott összegek aránya” – magyarázta.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban előírt 10 százalékos megtakarítások kapcsán a miniszter elmondta: 2026-ban két megoldás közül választhatnak az önkormányzatok: vagy a személyi jellegű kiadásokat, vagy az alkalmazottak számát csökkentik. Jövőre azonban már kötelező lesz az álláshelyek számának 30 százalékos csökkentése. Hozzátette:
Cseke megerősítette, hogy a törvény hatályba lépése után a minisztérium becslései szerint a helyi közigazgatásban mintegy 13 ezer állás szűnhet meg az idei első félévben. Emlékeztetett arra, hogy a jogszabály szigorú határidőket ír elő: ha június elsejéig a helyi önkormányzati képviselőtestületek nem döntenek időben az előírt intézkedésekről, a megyei pénzügyi igazgatóság felfüggesztheti az állami költségvetési források folyósítását.
A Maros-parti város önkormányzata szerint a kormány által végzett törvénymódosítás, az adóalap 80 százalékkal történő megemelése okozta a drágulást, ami nyomán egy-egy tömbházlakás éves adója több mint duplájára nőtt.
Mint ismeretes, a kedd este közzétett törvénytervezet a központi közigazgatásban is előírja a személyi jellegű kiadások 10 százalékos csökkentését az alapbérek érintése nélkül, intézményi átszervezések, a bérpótlékok lefaragása és álláshelyek megszüntetése révén. A fejlesztési minisztérium szerint az intézkedéscsomag célja a pénzügyi fenntarthatóság javítása és az közigazgatás hatékonyabbá tétele.
Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket készít elő annak érdekében, hogy véget vessen azoknak a gyakorlatoknak, amelyek révén egyes adófizetők elkerülik a helyi adók befizetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!