Építőipari vállalkozás. A cégvezetőket leginkább a növekvő bürokrácia zavarja
Fotó: Csató Andrea
A román kormány megszorításai nemcsak a közszférát, hanem a magánvállalkozások boldogulását is érintik. Az áfaemelés és az egyéb megszorítások visszafogták az emberek vásárlási kedvét, ami a kereskedelem számos területén érezteti hatását. Noha ez még nem gyűrűzött be a cégek többségének mindennapi tevékenységébe, szakemberek szerint csak idő kérdése, hogy a kereskedelem és a termelés visszaesése számos társaság forgalmának csökkenéséhez vezessen. Könyvelési cég vezetőjével vettük górcső alá a magánvállalkozásoknak a megszorító intézkedések közepette sokasodó gondjait.
2025. október 03., 19:002025. október 03., 19:00
2025. október 03., 19:012025. október 03., 19:01
Láng Éva kolozsvári könyvelő, cégvezető szerint a mindennapi könyvelői munka ma már jóval több adminisztrációval és állami elvárással jár, mint néhány évvel ezelőtt. A változások egy része technikai jellegű, de a következményeiket leginkább a kisebb vállalkozások érzik meg. Bár drámai szigorításokról még nem beszélhetünk, a folyamat egyértelműen a cégek terhei növekedésének irányába mutat.
Az egyik legfrissebb a RECeS rendszer, amelyben a cégvezetőnek magának kell elektronikus aláírással megnyitnia a folyamatot, mielőtt a könyvelő folytathatná a munkát. Ez sokak számára felesleges pluszkörnek tűnik, hiszen eddig a könyvelő intézett mindent. „A nehézség inkább a platform működésében van: határidők előtt gyakran lefagy, többször kell próbálkozni a belépéssel. Ez ugyanaz a gond, amit már az ANAF rendszereinél is tapasztaltunk” – mondta Láng Éva. Ezek a bürokratikus akadályok sok cég életét megkeserítik, hiszen az állam a saját internetes felületeit nem tudja olyan szinten karbantartani, hogy azok minden időszakban kielégítő szolgáltatást nyújtsanak az adófizető állampolgárok számára.
Bár a közbeszédben gyakran hallani, hogy a pénzügyi hatóság egyre erélyesebben lép fel, Láng Éva a gyakorlatban ezt nem érzékeli. Ügyfelei között nincs befizetési elmaradás az államkassza felé, és évek óta nem kaptak olyan körlevelet vagy felszólítást, amely gyorsabb befizetésre ösztönözte volna őket. Szerinte a legtöbb vállalkozó időben teljesíti kötelezettségeit, így a hatósági szigorítás inkább más szinteken lehet jelen, a mindennapokban azonban ez egyelőre nem tapasztalható.
A pénzügyi ellenőrzések tekintetében sem beszélhetünk fokozódó szigorról. Bár idén előfordultak vizsgálatok, különösen az átállási időszakban, a könyvelő szerint az utóbbi hónapokban csendesebb volt a hatóság. „Remélem, ez így is marad” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
Ami viszont egyértelműen látható, az a cégbezárások számának növekedése. Egyre többen keresik meg ilyen problémákkal a könyvelési céget, még akkor is, ha nem az ő ügyfelei. Ennek hátterében több tényező állhat: az újabb negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségek, a kötelező SAF-T nyilatkozat, illetve a vásárlóerő csökkenése. Bár ügyfeleinél még nem tapasztal drasztikus visszaesést, saját mindennapi tapasztalatai során is látja az árak megugrását. „Amiért nemrég 45 lejért fizettem, az most már 110 lejbe kerül. Ez biztosan visszafogja a fogyasztást” – fogalmazott a szakember, aki azt is hangsúlyozta, hogy ezt a pénzügyi és adminisztratív nyomást a kis cégek egyre nehezebben tudják kezelni. Ezért sok cégvezető dönt úgy, hogy nem folytatja tovább, inkább lehúzza a rolót.
A kisebb cégek helyzete azért is különösen érzékeny, mert amíg a mikroadó egyszerű és tervezhető formát biztosított, sokan biztonságban érezték magukat. Ezzel szemben immár profitadó-fizetőként új stratégiára van szükség. „Sokan nem a bizniszre koncentrálnak, hanem arra, hogy minél több költséget tudjanak elszámolni, és így csökkentsék az adóalapjukat. Ez nem adócsalás, de elvonja a figyelmet a valódi üzleti tevékenységről” – hangsúlyozta Láng Éva.
Az új SAF-T nyilatkozat minden cég és nonprofit szervezet számára kötelező, és negyedéves adatszolgáltatást jelent.
Ezáltal a hatóság gyakorlatilag minden fontos pénzügyi információt lát.
Ez tovább növeli a könyvelők adminisztratív terheit, és arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy minden apró részletre figyeljenek.
A cégek tevékenysége ilyen módon egy nyitott könyvvé válik a pénzügyi hatóságok számára, ami sokkal kevesebb teret ad az „ügyeskedésnek”.
Láng Éva szerint a legnagyobb kihívást a növekvő adminisztráció és a folyamatos finomhangolások okozzák. Bár rövid távon nem érzékelhető drámai szigorítás, a piac szűkülése, az infláció és a kisebb cégek adóterheinek változása középtávon hátrányos következményekkel járhat. „Most még a számokban nem látszik, de a következő fél évben bizonyosan lecsapódik a cégek eredményeiben” – fogalmazott lapunknak a kolozsvári könyvelési szakértő.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!