Nincsenek jó híreik. A korábban becsült 1,8 százalék helyett már csak 1,6 százalékos gazdasági növekedést vár Romániában az EBRD
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését. Az EBRD ugyanakkor változatlanul tartja 2026-ra vonatkozó előrejelzését, amely azonban csak akkor érhető el, ha javul az európai uniós források lehívásának hatékonysága.
2025. május 13., 13:002025. május 13., 13:00
Az EBRD kedden tette közzé a Regionális gazdasági kilátások című jelentését, amely szerint Románia bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben várhatóan 1,6 százalékkal nő, szemben az előző, februári becsléssel, amely még 1,8 százalékos gyarapodást vetített előre.
A 2026-os évre a gazdasági növekedés várhatóan 2,4 százalékra gyorsul, ám csak akkor, ha az uniós forrásokat sikerül jobb ütemben lehívni – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzintézet elemzői.
A fogyasztás 2025 elején a mérséklődés jeleit mutatja. A beruházások jelentősen lelassultak, különösen az utolsó negyedévben, miután lelassult az uniós források lehívása. A kínálati oldalon a lassulás széles körű volt, az ipar, a szolgáltatások és az építőipar jelentős visszaesést regisztrált, míg a mezőgazdaságot súlyosan érintette az aszály” – vázolja az egyáltalán nem túl fényes képet az EBRD friss prognózisa.
Emellett az infláció, bár kissé mérséklődött, továbbra is magas – közel 5 százalékos –, ami az elemzők szerint szigorúbb monetáris politikai irányvonalat követel a Román Nemzeti Banktól (BNR).
A külső kockázatokkal kapcsolatban az EBRD megjegyzi, hogy Románia alacsony kitettséggel rendelkezik az amerikai gazdasággal szemben, de nagymértékben integrálódott a globális autóipari ellátási láncokba, ami külső zavarok esetén sebezhetőséget jelent.
„A fogyasztás csökkenése és a nehéz költségvetési helyzet miatt a román gazdaság 2025-ös alakulására vonatkozó előrejelzést lefelé, 1,6 százalékra módosítottuk. A növekedés üteme 2026-ban visszatér a várt szint közelébe, 2,4 százalékra, feltételezve az európai források felhasználásának felgyorsulását” – fogalmaz a jelentés.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Amint arról korábban írtunk, Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense is arról beszélt a múlt héten a Krónika megkeresésére, hogy nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz, amelyben tartósan 5 lej felett marad az euró árfolyama, európai uniós pénzek úszhatnak el, a gazdasági mutatók pedig nemhogy nem javulnak, még a tavalyinál is rosszabbak lehetnek. A kolozsvári elemző érvelése szerint ugyanis, ha az elnökválasztáson versenyben maradt jelöltek közül az Európa-párti győz, akkor is a minimum az, hogy megkésnek a reformok, ami mindenképp fékezi a gazdaságot.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!