Még nem emelnek. Ilie Bolojan közölte, a szoftver hiánya miatt egy évvel elhalasztják az ingatlanadó piaci alapú növelését
Fotó: gov.ro
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását – vagyis jelentős mértékű emelését –, mert az önkormányzatok még nem rendelkeznek olyan szoftverrendszerrel, amely lehetővé tenné számukra, hogy meghatározzák a településükön található ingatlanok hozzávetőleges piaci értékét – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. augusztus 22., 09:172025. augusztus 22., 09:17
„Ez körülbelül egy év múlva fog megtörténni. Jelenleg a kormány és az önkormányzatok azon dolgoznak, hogy úgy módosítsuk a jelenlegi adórendszert, hogy egyszerűen alkalmazhatóvá váljék” – mondta Ilie Bolojan az Antena 1 csatornán.
A Profit.ro csütörtökön saját értesülésekre hivatkozva azt közölte, hogy
Mivel a piaci értéken történő adóztatás, amely az Európai Bizottság által jóváhagyott pénzügyi tervben és az uniós helyreállítási tervben (PNRR) is szerepelt, csak 2027-től lenne alkalmazható, 2026-ra átmeneti mechanizmust fognak kidolgozni.
A jogi személyek esetében, ahol az adóztatás az értékelés alapján megállapított értéket veszi figyelembe, nem lesz változás.
Egyébként az ingatlanok piaci érték szerinti adóztatása már szerepel a hatályos jogszabályokban.
Eredetileg 2025. január 1-jén kellett volna hatályba lépnie, miután a parlament 2022 végén, az az évi 16. rendeletet jóváhagyó törvény révén úgy döntött, hogy hatályba lépteti a rendeletnek az ingatlanok piaci értéken történő adóztatására vonatkozó rendelkezéseit, de csak 2025. január 1-jétől.
Most valószínűleg további halasztás következik, mivel az új rendszer kidolgozása még nem fejeződött be, és már nincs idő a végrehajtásra az év végéig.
Az átmeneti mechanizmusnak azonban biztosítania kell a piaci értékhez közelebb álló adóztatást.
Az adókat az adótörvénykönyvben meghatározott értékek módosításával is emelhetik, ami azt jelentené, hogy a hatása mindenki számára azonos lenne.
A magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületek adója az épület adóköteles értékére alkalmazott 0,08 százalék és 0,2 százalék közötti kulcs alapján kerül kiszámításra.
A százalékot az önkormányzat határozza meg, de az ország szinte minden területén közel áll a minimális szinthez.
Mint arról beszámoltunk, szerdán
Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Szerinte ez a növelés szükséges a helyi költségvetések konszolidálásához, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és ne kelljen többé a központi kormányzattól függniük.
„A megbeszélések végén meglesz a végleges változat. Románia évek óta tárgyal erről az Európai Bizottsággal. A Bizottság és a pénzügyminisztérium elemzései is azt mutatják, hogy nagyon sok település nem emeli rendszeresen az adókat, ahogy kellene, és az önkormányzatok sok esetben a központi bevételekre támaszkodnak, és kevésbé a saját bevételeikre” – hangoztatta Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes szerint ez „szükséges emelés a helyi költségvetések konszolidálása érdekében, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és biztosítani tudják a fejlesztési projektekhez szükséges forrásokat”.
„Egyértelmű, hogy Bukarestből, a központi kormányzatból, a minisztériumokból nagyon sok nagy városfejlesztési projekt érkezik, de a települések saját hozzájárulása sokszor jelentéktelen vagy nem elég nagy. Ezért, hogy kiegyensúlyozzuk ezt a helyzetet, azt javasoljuk, hogy növeljük ezeket a százalékokat a helyi adók, a gépjárművek és az épületek esetében” – tette hozzá a kormány képviselője.
A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Az adóemelésre elsősorban ott kell számítani, ahol ezeket a közterheket évek óta nem indexálták. Bolojan szerint a kormány rendelkezésére álló adatok alapján az adók nincsenek olyan szinten, amely tükrözné az ingatlanok valós értékét, az adóemelés pedig az általa irányított kabinet megszorító intézkedései második csomagjának része lesz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!