
Még nem emelnek. Ilie Bolojan közölte, a szoftver hiánya miatt egy évvel elhalasztják az ingatlanadó piaci alapú növelését
Fotó: gov.ro
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását – vagyis jelentős mértékű emelését –, mert az önkormányzatok még nem rendelkeznek olyan szoftverrendszerrel, amely lehetővé tenné számukra, hogy meghatározzák a településükön található ingatlanok hozzávetőleges piaci értékét – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. augusztus 22., 09:172025. augusztus 22., 09:17
„Ez körülbelül egy év múlva fog megtörténni. Jelenleg a kormány és az önkormányzatok azon dolgoznak, hogy úgy módosítsuk a jelenlegi adórendszert, hogy egyszerűen alkalmazhatóvá váljék” – mondta Ilie Bolojan az Antena 1 csatornán.
A Profit.ro csütörtökön saját értesülésekre hivatkozva azt közölte, hogy
Mivel a piaci értéken történő adóztatás, amely az Európai Bizottság által jóváhagyott pénzügyi tervben és az uniós helyreállítási tervben (PNRR) is szerepelt, csak 2027-től lenne alkalmazható, 2026-ra átmeneti mechanizmust fognak kidolgozni.
A jogi személyek esetében, ahol az adóztatás az értékelés alapján megállapított értéket veszi figyelembe, nem lesz változás.
Egyébként az ingatlanok piaci érték szerinti adóztatása már szerepel a hatályos jogszabályokban.
Eredetileg 2025. január 1-jén kellett volna hatályba lépnie, miután a parlament 2022 végén, az az évi 16. rendeletet jóváhagyó törvény révén úgy döntött, hogy hatályba lépteti a rendeletnek az ingatlanok piaci értéken történő adóztatására vonatkozó rendelkezéseit, de csak 2025. január 1-jétől.
Most valószínűleg további halasztás következik, mivel az új rendszer kidolgozása még nem fejeződött be, és már nincs idő a végrehajtásra az év végéig.
Az átmeneti mechanizmusnak azonban biztosítania kell a piaci értékhez közelebb álló adóztatást.
Az adókat az adótörvénykönyvben meghatározott értékek módosításával is emelhetik, ami azt jelentené, hogy a hatása mindenki számára azonos lenne.
A magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületek adója az épület adóköteles értékére alkalmazott 0,08 százalék és 0,2 százalék közötti kulcs alapján kerül kiszámításra.
A százalékot az önkormányzat határozza meg, de az ország szinte minden területén közel áll a minimális szinthez.
Mint arról beszámoltunk, szerdán

Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Szerinte ez a növelés szükséges a helyi költségvetések konszolidálásához, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és ne kelljen többé a központi kormányzattól függniük.
„A megbeszélések végén meglesz a végleges változat. Románia évek óta tárgyal erről az Európai Bizottsággal. A Bizottság és a pénzügyminisztérium elemzései is azt mutatják, hogy nagyon sok település nem emeli rendszeresen az adókat, ahogy kellene, és az önkormányzatok sok esetben a központi bevételekre támaszkodnak, és kevésbé a saját bevételeikre” – hangoztatta Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes szerint ez „szükséges emelés a helyi költségvetések konszolidálása érdekében, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és biztosítani tudják a fejlesztési projektekhez szükséges forrásokat”.
„Egyértelmű, hogy Bukarestből, a központi kormányzatból, a minisztériumokból nagyon sok nagy városfejlesztési projekt érkezik, de a települések saját hozzájárulása sokszor jelentéktelen vagy nem elég nagy. Ezért, hogy kiegyensúlyozzuk ezt a helyzetet, azt javasoljuk, hogy növeljük ezeket a százalékokat a helyi adók, a gépjárművek és az épületek esetében” – tette hozzá a kormány képviselője.
A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Az adóemelésre elsősorban ott kell számítani, ahol ezeket a közterheket évek óta nem indexálták. Bolojan szerint a kormány rendelkezésére álló adatok alapján az adók nincsenek olyan szinten, amely tükrözné az ingatlanok valós értékét, az adóemelés pedig az általa irányított kabinet megszorító intézkedései második csomagjának része lesz.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
szóljon hozzá!