Még nem emelnek. Ilie Bolojan közölte, a szoftver hiánya miatt egy évvel elhalasztják az ingatlanadó piaci alapú növelését
Fotó: gov.ro
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását – vagyis jelentős mértékű emelését –, mert az önkormányzatok még nem rendelkeznek olyan szoftverrendszerrel, amely lehetővé tenné számukra, hogy meghatározzák a településükön található ingatlanok hozzávetőleges piaci értékét – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. augusztus 22., 09:172025. augusztus 22., 09:17
„Ez körülbelül egy év múlva fog megtörténni. Jelenleg a kormány és az önkormányzatok azon dolgoznak, hogy úgy módosítsuk a jelenlegi adórendszert, hogy egyszerűen alkalmazhatóvá váljék” – mondta Ilie Bolojan az Antena 1 csatornán.
A Profit.ro csütörtökön saját értesülésekre hivatkozva azt közölte, hogy
Mivel a piaci értéken történő adóztatás, amely az Európai Bizottság által jóváhagyott pénzügyi tervben és az uniós helyreállítási tervben (PNRR) is szerepelt, csak 2027-től lenne alkalmazható, 2026-ra átmeneti mechanizmust fognak kidolgozni.
A jogi személyek esetében, ahol az adóztatás az értékelés alapján megállapított értéket veszi figyelembe, nem lesz változás.
Egyébként az ingatlanok piaci érték szerinti adóztatása már szerepel a hatályos jogszabályokban.
Eredetileg 2025. január 1-jén kellett volna hatályba lépnie, miután a parlament 2022 végén, az az évi 16. rendeletet jóváhagyó törvény révén úgy döntött, hogy hatályba lépteti a rendeletnek az ingatlanok piaci értéken történő adóztatására vonatkozó rendelkezéseit, de csak 2025. január 1-jétől.
Most valószínűleg további halasztás következik, mivel az új rendszer kidolgozása még nem fejeződött be, és már nincs idő a végrehajtásra az év végéig.
Az átmeneti mechanizmusnak azonban biztosítania kell a piaci értékhez közelebb álló adóztatást.
Az adókat az adótörvénykönyvben meghatározott értékek módosításával is emelhetik, ami azt jelentené, hogy a hatása mindenki számára azonos lenne.
A magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületek adója az épület adóköteles értékére alkalmazott 0,08 százalék és 0,2 százalék közötti kulcs alapján kerül kiszámításra.
A százalékot az önkormányzat határozza meg, de az ország szinte minden területén közel áll a minimális szinthez.
Mint arról beszámoltunk, szerdán
Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Szerinte ez a növelés szükséges a helyi költségvetések konszolidálásához, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és ne kelljen többé a központi kormányzattól függniük.
„A megbeszélések végén meglesz a végleges változat. Románia évek óta tárgyal erről az Európai Bizottsággal. A Bizottság és a pénzügyminisztérium elemzései is azt mutatják, hogy nagyon sok település nem emeli rendszeresen az adókat, ahogy kellene, és az önkormányzatok sok esetben a központi bevételekre támaszkodnak, és kevésbé a saját bevételeikre” – hangoztatta Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes szerint ez „szükséges emelés a helyi költségvetések konszolidálása érdekében, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és biztosítani tudják a fejlesztési projektekhez szükséges forrásokat”.
„Egyértelmű, hogy Bukarestből, a központi kormányzatból, a minisztériumokból nagyon sok nagy városfejlesztési projekt érkezik, de a települések saját hozzájárulása sokszor jelentéktelen vagy nem elég nagy. Ezért, hogy kiegyensúlyozzuk ezt a helyzetet, azt javasoljuk, hogy növeljük ezeket a százalékokat a helyi adók, a gépjárművek és az épületek esetében” – tette hozzá a kormány képviselője.
A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Az adóemelésre elsősorban ott kell számítani, ahol ezeket a közterheket évek óta nem indexálták. Bolojan szerint a kormány rendelkezésére álló adatok alapján az adók nincsenek olyan szinten, amely tükrözné az ingatlanok valós értékét, az adóemelés pedig az általa irányított kabinet megszorító intézkedései második csomagjának része lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!