
Még nem emelnek. Ilie Bolojan közölte, a szoftver hiánya miatt egy évvel elhalasztják az ingatlanadó piaci alapú növelését
Fotó: gov.ro
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását – vagyis jelentős mértékű emelését –, mert az önkormányzatok még nem rendelkeznek olyan szoftverrendszerrel, amely lehetővé tenné számukra, hogy meghatározzák a településükön található ingatlanok hozzávetőleges piaci értékét – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. augusztus 22., 09:172025. augusztus 22., 09:17
„Ez körülbelül egy év múlva fog megtörténni. Jelenleg a kormány és az önkormányzatok azon dolgoznak, hogy úgy módosítsuk a jelenlegi adórendszert, hogy egyszerűen alkalmazhatóvá váljék” – mondta Ilie Bolojan az Antena 1 csatornán.
A Profit.ro csütörtökön saját értesülésekre hivatkozva azt közölte, hogy
Mivel a piaci értéken történő adóztatás, amely az Európai Bizottság által jóváhagyott pénzügyi tervben és az uniós helyreállítási tervben (PNRR) is szerepelt, csak 2027-től lenne alkalmazható, 2026-ra átmeneti mechanizmust fognak kidolgozni.
A jogi személyek esetében, ahol az adóztatás az értékelés alapján megállapított értéket veszi figyelembe, nem lesz változás.
Egyébként az ingatlanok piaci érték szerinti adóztatása már szerepel a hatályos jogszabályokban.
Eredetileg 2025. január 1-jén kellett volna hatályba lépnie, miután a parlament 2022 végén, az az évi 16. rendeletet jóváhagyó törvény révén úgy döntött, hogy hatályba lépteti a rendeletnek az ingatlanok piaci értéken történő adóztatására vonatkozó rendelkezéseit, de csak 2025. január 1-jétől.
Most valószínűleg további halasztás következik, mivel az új rendszer kidolgozása még nem fejeződött be, és már nincs idő a végrehajtásra az év végéig.
Az átmeneti mechanizmusnak azonban biztosítania kell a piaci értékhez közelebb álló adóztatást.
Az adókat az adótörvénykönyvben meghatározott értékek módosításával is emelhetik, ami azt jelentené, hogy a hatása mindenki számára azonos lenne.
A magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületek adója az épület adóköteles értékére alkalmazott 0,08 százalék és 0,2 százalék közötti kulcs alapján kerül kiszámításra.
A százalékot az önkormányzat határozza meg, de az ország szinte minden területén közel áll a minimális szinthez.
Mint arról beszámoltunk, szerdán

Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Szerinte ez a növelés szükséges a helyi költségvetések konszolidálásához, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és ne kelljen többé a központi kormányzattól függniük.
„A megbeszélések végén meglesz a végleges változat. Románia évek óta tárgyal erről az Európai Bizottsággal. A Bizottság és a pénzügyminisztérium elemzései is azt mutatják, hogy nagyon sok település nem emeli rendszeresen az adókat, ahogy kellene, és az önkormányzatok sok esetben a központi bevételekre támaszkodnak, és kevésbé a saját bevételeikre” – hangoztatta Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes szerint ez „szükséges emelés a helyi költségvetések konszolidálása érdekében, hogy az önkormányzatok pénzügyileg függetlenné váljanak, és biztosítani tudják a fejlesztési projektekhez szükséges forrásokat”.
„Egyértelmű, hogy Bukarestből, a központi kormányzatból, a minisztériumokból nagyon sok nagy városfejlesztési projekt érkezik, de a települések saját hozzájárulása sokszor jelentéktelen vagy nem elég nagy. Ezért, hogy kiegyensúlyozzuk ezt a helyzetet, azt javasoljuk, hogy növeljük ezeket a százalékokat a helyi adók, a gépjárművek és az épületek esetében” – tette hozzá a kormány képviselője.
A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Az adóemelésre elsősorban ott kell számítani, ahol ezeket a közterheket évek óta nem indexálták. Bolojan szerint a kormány rendelkezésére álló adatok alapján az adók nincsenek olyan szinten, amely tükrözné az ingatlanok valós értékét, az adóemelés pedig az általa irányított kabinet megszorító intézkedései második csomagjának része lesz.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!