
A ratosnyai vízerőmű egész Erdély számára fontos lehet, ám a környezetvédők vitatják szerepét
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek, amely több mint 90 százalékban elkészült, és a tervek szerint idén novemberben üzembe helyezték volna a Maros megyei komplexumot. Miközben a természetvédők üdvözlik és jogerősnek, végrehajtandónak tekintik az alapfokú döntést felülíró fellebbviteli ítéletet, az energiaügyi miniszter – aki az erdélyi projekt egyik élharcosa – ideiglenesnek tatja a felfüggesztést, melyet hamarosan feloldhatnak.
2025. június 05., 15:002025. június 05., 15:00
„Bár korábban alapfokon nyertünk a ratosnyai vízerőmű ügyében, ma sajnálattal értesültünk a fellebbviteli bíróság ítéletéről. Ez egy »ideiglenes« döntés, mivel következik a vízerőmű környezetvédelmi engedélyének megsemmisítéséről szóló ítélet tárgyalása, melyet június 24-re tűztek ki. Továbbra is bízunk abban, hogy nyerhetünk, ami ismét felszabadítaná ezt a stratégiai fontosságú projektet” – tájékoztatott szerdán Sebastian Burduja.
Az energiaügyi miniszter Facebook-bejegyzésében elpanaszolta, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel és csapataikkal „éjt nappallá téve” dolgoztak a nagyszabású energetikai projekt megvalósításában, melyet még 1990 előtt indítottak el, és az első megépített vízerőmű lenne az elmúlt három évtizedben. „Nem adjuk fel, és köszönjük mindazoknak, akik hisznek abban a küldetésünkben, hogy biztonságos, olcsó és tiszta energiával rendelkező, energiafüggetlen országot hozzunk létre” – jelentette ki.
Burduja szerint 2019-2024 között a két-három környezetvédelmi szervezet (megemlíti a Declicet és a Bankwhatch-ot) által indított perek sorozata és az ezekből fakadó akadályok miatt
Az energiaügyi miniszter a hogyan továbbról elmondta: június 24-én kezdődik a ratosnyai vízerőmű környezetvédelmi engedélyének felfüggesztését vitató per, és alapfokon bizonyítani fogják, hogy az engedély jogszerűen volt kiadva, mint ahogyan azt a korábbi per első szakaszában is megtették, és „végigviszik ezt a stratégiai beruházást”.
„Az üzenetem világos: nem fogunk engedni ezeknek az akadályoknak. Sajnos ez csak elvesztegetett idő mindenki számára. A harc folytatódik – a végsőkig. Romániának joga van kiaknázni erőforrásait, hogy biztosítsa az energiafüggetlenséget és a jólétet polgárai számára, anélkül, hogy a keletről érkező energetikai zsarolástól függne. A végsőkig a barikádokon állunk, minden románért, aki megérdemli a biztonságosabb jövőt és az alacsonyabb számlákat” – zárta bejegyzését Sebastian Burduja.
A vesztes fél „magabiztossága” láttán nem véletlen, hogy a most másodfokon nyertes környezetvédő civil szervezetek is biztosak a dolgukban. A Declic honlapján olvasható állásfoglalás szerint a pert indítók üdvözlik a környezetvédelmi engedély felfüggesztését, amely leállítja a munkálatokat, többek között 39 hektárnyi erdő letarolását. Úgy vélik, mindez sorsdöntő pillanatban történik, hiszen a ratosnyai ökoszisztémát „visszafordíthatatlan pusztulás veszélye fenyegeti”.
„A bírósági döntés azt mutatja, hogy a jogi érveket nem lehet figyelmen kívül hagyni, az olyan miniszterek, mint Sebastian Burduja és Mircea Fechet által gyakorolt törvénytelen nyomástól függetlenül. A bíróságok ismét megerősítik, hogy nem létezhet jogállamiság, ha továbbra is haszontalan, kommunista stílusú vízerőműveket építünk, amelyek nem indokolják Románia energiafüggetlenségének biztosítását, különösen az éghajlatváltozással összefüggésben” – értékelt Roxana Pencea Brădățan, a Declic kampánykoordinátora.
A ratosnyai beruházás már csaknem 300 millió eurót emésztett fel, egyelőre mégsem lehet megvalósítani
Fotó: Haáz Vince
A közleményben kifejtették, panaszuk súlyos hiányosságokra mutatott rá az engedélyezési eljárás során: a hiányos környezeti hatásvizsgálattól kezdve a súlyos eljárási szabálysértésekig. Ezek közé tartozott az is, hogy a környezetvédelmi megállapodásban olyan, még elvégzendő munkálatok szerepeltek, amelyekkel kapcsolatban további engedélyezési eljárásokat próbáltak elkerülni. A környezetvédelmi hatóságok a nyilvános konzultációs eljárást is figyelmen kívül hagyták.
Továbbá a területen található Natura 2000 területek létfontosságúak a védett fajok számára – sorolták érveiket.
A környezetvédők úgy vélik: minimális energianyereségért áldoznának fel egy teljes ökoszisztémát. Számításaik szerint ugyanis Románia éves villamosenergia-termelésének mindössze 0,081%-át mutatnák fel (46,3 gigawattórát kalkuláltak), miközben a vízenergiaprojekt pusztító hatással lenne a környezetre. Gyakorlatilag ezért a csekély haszonért több európai környezetvédelmi irányelvet is megsértenének, miközben megsemmisítenék a dunai galóca nevű halfaj egyik utolsó romániai szaporodóhelyét (már csak nálunk van életképes populációjuk).
– írták a felfüggesztési kérelemben.
Ehhez képest energetikai szakemberek azt állítják, az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, immár mintegy 300 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
„A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet.
– olvasható a környezetvédelmi minisztérium korábbi tájékoztatásában (amely a környezetvédőkhöz képest nagyobb termelési számokat tartalmaz).
A kormány 2023-ban sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
szóljon hozzá!