A ratosnyai vízerőmű egész Erdély számára fontos lehet, ám a környezetvédők vitatják szerepét
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek, amely több mint 90 százalékban elkészült, és a tervek szerint idén novemberben üzembe helyezték volna a Maros megyei komplexumot. Miközben a természetvédők üdvözlik és jogerősnek, végrehajtandónak tekintik az alapfokú döntést felülíró fellebbviteli ítéletet, az energiaügyi miniszter – aki az erdélyi projekt egyik élharcosa – ideiglenesnek tatja a felfüggesztést, melyet hamarosan feloldhatnak.
2025. június 05., 15:002025. június 05., 15:00
„Bár korábban alapfokon nyertünk a ratosnyai vízerőmű ügyében, ma sajnálattal értesültünk a fellebbviteli bíróság ítéletéről. Ez egy »ideiglenes« döntés, mivel következik a vízerőmű környezetvédelmi engedélyének megsemmisítéséről szóló ítélet tárgyalása, melyet június 24-re tűztek ki. Továbbra is bízunk abban, hogy nyerhetünk, ami ismét felszabadítaná ezt a stratégiai fontosságú projektet” – tájékoztatott szerdán Sebastian Burduja.
Az energiaügyi miniszter Facebook-bejegyzésében elpanaszolta, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel és csapataikkal „éjt nappallá téve” dolgoztak a nagyszabású energetikai projekt megvalósításában, melyet még 1990 előtt indítottak el, és az első megépített vízerőmű lenne az elmúlt három évtizedben. „Nem adjuk fel, és köszönjük mindazoknak, akik hisznek abban a küldetésünkben, hogy biztonságos, olcsó és tiszta energiával rendelkező, energiafüggetlen országot hozzunk létre” – jelentette ki.
Burduja szerint 2019-2024 között a két-három környezetvédelmi szervezet (megemlíti a Declicet és a Bankwhatch-ot) által indított perek sorozata és az ezekből fakadó akadályok miatt
Az energiaügyi miniszter a hogyan továbbról elmondta: június 24-én kezdődik a ratosnyai vízerőmű környezetvédelmi engedélyének felfüggesztését vitató per, és alapfokon bizonyítani fogják, hogy az engedély jogszerűen volt kiadva, mint ahogyan azt a korábbi per első szakaszában is megtették, és „végigviszik ezt a stratégiai beruházást”.
„Az üzenetem világos: nem fogunk engedni ezeknek az akadályoknak. Sajnos ez csak elvesztegetett idő mindenki számára. A harc folytatódik – a végsőkig. Romániának joga van kiaknázni erőforrásait, hogy biztosítsa az energiafüggetlenséget és a jólétet polgárai számára, anélkül, hogy a keletről érkező energetikai zsarolástól függne. A végsőkig a barikádokon állunk, minden románért, aki megérdemli a biztonságosabb jövőt és az alacsonyabb számlákat” – zárta bejegyzését Sebastian Burduja.
A vesztes fél „magabiztossága” láttán nem véletlen, hogy a most másodfokon nyertes környezetvédő civil szervezetek is biztosak a dolgukban. A Declic honlapján olvasható állásfoglalás szerint a pert indítók üdvözlik a környezetvédelmi engedély felfüggesztését, amely leállítja a munkálatokat, többek között 39 hektárnyi erdő letarolását. Úgy vélik, mindez sorsdöntő pillanatban történik, hiszen a ratosnyai ökoszisztémát „visszafordíthatatlan pusztulás veszélye fenyegeti”.
„A bírósági döntés azt mutatja, hogy a jogi érveket nem lehet figyelmen kívül hagyni, az olyan miniszterek, mint Sebastian Burduja és Mircea Fechet által gyakorolt törvénytelen nyomástól függetlenül. A bíróságok ismét megerősítik, hogy nem létezhet jogállamiság, ha továbbra is haszontalan, kommunista stílusú vízerőműveket építünk, amelyek nem indokolják Románia energiafüggetlenségének biztosítását, különösen az éghajlatváltozással összefüggésben” – értékelt Roxana Pencea Brădățan, a Declic kampánykoordinátora.
A ratosnyai beruházás már csaknem 300 millió eurót emésztett fel, egyelőre mégsem lehet megvalósítani
Fotó: Haáz Vince
A közleményben kifejtették, panaszuk súlyos hiányosságokra mutatott rá az engedélyezési eljárás során: a hiányos környezeti hatásvizsgálattól kezdve a súlyos eljárási szabálysértésekig. Ezek közé tartozott az is, hogy a környezetvédelmi megállapodásban olyan, még elvégzendő munkálatok szerepeltek, amelyekkel kapcsolatban további engedélyezési eljárásokat próbáltak elkerülni. A környezetvédelmi hatóságok a nyilvános konzultációs eljárást is figyelmen kívül hagyták.
Továbbá a területen található Natura 2000 területek létfontosságúak a védett fajok számára – sorolták érveiket.
A környezetvédők úgy vélik: minimális energianyereségért áldoznának fel egy teljes ökoszisztémát. Számításaik szerint ugyanis Románia éves villamosenergia-termelésének mindössze 0,081%-át mutatnák fel (46,3 gigawattórát kalkuláltak), miközben a vízenergiaprojekt pusztító hatással lenne a környezetre. Gyakorlatilag ezért a csekély haszonért több európai környezetvédelmi irányelvet is megsértenének, miközben megsemmisítenék a dunai galóca nevű halfaj egyik utolsó romániai szaporodóhelyét (már csak nálunk van életképes populációjuk).
– írták a felfüggesztési kérelemben.
Ehhez képest energetikai szakemberek azt állítják, az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, immár mintegy 300 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
„A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet.
– olvasható a környezetvédelmi minisztérium korábbi tájékoztatásában (amely a környezetvédőkhöz képest nagyobb termelési számokat tartalmaz).
A kormány 2023-ban sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!