A ratosnyai vízerőmű egész Erdély számára fontos lehet, ám a környezetvédők vitatják szerepét
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek, amely több mint 90 százalékban elkészült, és a tervek szerint idén novemberben üzembe helyezték volna a Maros megyei komplexumot. Miközben a természetvédők üdvözlik és jogerősnek, végrehajtandónak tekintik az alapfokú döntést felülíró fellebbviteli ítéletet, az energiaügyi miniszter – aki az erdélyi projekt egyik élharcosa – ideiglenesnek tatja a felfüggesztést, melyet hamarosan feloldhatnak.
2025. június 05., 15:002025. június 05., 15:00
„Bár korábban alapfokon nyertünk a ratosnyai vízerőmű ügyében, ma sajnálattal értesültünk a fellebbviteli bíróság ítéletéről. Ez egy »ideiglenes« döntés, mivel következik a vízerőmű környezetvédelmi engedélyének megsemmisítéséről szóló ítélet tárgyalása, melyet június 24-re tűztek ki. Továbbra is bízunk abban, hogy nyerhetünk, ami ismét felszabadítaná ezt a stratégiai fontosságú projektet” – tájékoztatott szerdán Sebastian Burduja.
Az energiaügyi miniszter Facebook-bejegyzésében elpanaszolta, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel és csapataikkal „éjt nappallá téve” dolgoztak a nagyszabású energetikai projekt megvalósításában, melyet még 1990 előtt indítottak el, és az első megépített vízerőmű lenne az elmúlt három évtizedben. „Nem adjuk fel, és köszönjük mindazoknak, akik hisznek abban a küldetésünkben, hogy biztonságos, olcsó és tiszta energiával rendelkező, energiafüggetlen országot hozzunk létre” – jelentette ki.
Burduja szerint 2019-2024 között a két-három környezetvédelmi szervezet (megemlíti a Declicet és a Bankwhatch-ot) által indított perek sorozata és az ezekből fakadó akadályok miatt
Az energiaügyi miniszter a hogyan továbbról elmondta: június 24-én kezdődik a ratosnyai vízerőmű környezetvédelmi engedélyének felfüggesztését vitató per, és alapfokon bizonyítani fogják, hogy az engedély jogszerűen volt kiadva, mint ahogyan azt a korábbi per első szakaszában is megtették, és „végigviszik ezt a stratégiai beruházást”.
„Az üzenetem világos: nem fogunk engedni ezeknek az akadályoknak. Sajnos ez csak elvesztegetett idő mindenki számára. A harc folytatódik – a végsőkig. Romániának joga van kiaknázni erőforrásait, hogy biztosítsa az energiafüggetlenséget és a jólétet polgárai számára, anélkül, hogy a keletről érkező energetikai zsarolástól függne. A végsőkig a barikádokon állunk, minden románért, aki megérdemli a biztonságosabb jövőt és az alacsonyabb számlákat” – zárta bejegyzését Sebastian Burduja.
A vesztes fél „magabiztossága” láttán nem véletlen, hogy a most másodfokon nyertes környezetvédő civil szervezetek is biztosak a dolgukban. A Declic honlapján olvasható állásfoglalás szerint a pert indítók üdvözlik a környezetvédelmi engedély felfüggesztését, amely leállítja a munkálatokat, többek között 39 hektárnyi erdő letarolását. Úgy vélik, mindez sorsdöntő pillanatban történik, hiszen a ratosnyai ökoszisztémát „visszafordíthatatlan pusztulás veszélye fenyegeti”.
„A bírósági döntés azt mutatja, hogy a jogi érveket nem lehet figyelmen kívül hagyni, az olyan miniszterek, mint Sebastian Burduja és Mircea Fechet által gyakorolt törvénytelen nyomástól függetlenül. A bíróságok ismét megerősítik, hogy nem létezhet jogállamiság, ha továbbra is haszontalan, kommunista stílusú vízerőműveket építünk, amelyek nem indokolják Románia energiafüggetlenségének biztosítását, különösen az éghajlatváltozással összefüggésben” – értékelt Roxana Pencea Brădățan, a Declic kampánykoordinátora.
A ratosnyai beruházás már csaknem 300 millió eurót emésztett fel, egyelőre mégsem lehet megvalósítani
Fotó: Haáz Vince
A közleményben kifejtették, panaszuk súlyos hiányosságokra mutatott rá az engedélyezési eljárás során: a hiányos környezeti hatásvizsgálattól kezdve a súlyos eljárási szabálysértésekig. Ezek közé tartozott az is, hogy a környezetvédelmi megállapodásban olyan, még elvégzendő munkálatok szerepeltek, amelyekkel kapcsolatban további engedélyezési eljárásokat próbáltak elkerülni. A környezetvédelmi hatóságok a nyilvános konzultációs eljárást is figyelmen kívül hagyták.
Továbbá a területen található Natura 2000 területek létfontosságúak a védett fajok számára – sorolták érveiket.
A környezetvédők úgy vélik: minimális energianyereségért áldoznának fel egy teljes ökoszisztémát. Számításaik szerint ugyanis Románia éves villamosenergia-termelésének mindössze 0,081%-át mutatnák fel (46,3 gigawattórát kalkuláltak), miközben a vízenergiaprojekt pusztító hatással lenne a környezetre. Gyakorlatilag ezért a csekély haszonért több európai környezetvédelmi irányelvet is megsértenének, miközben megsemmisítenék a dunai galóca nevű halfaj egyik utolsó romániai szaporodóhelyét (már csak nálunk van életképes populációjuk).
– írták a felfüggesztési kérelemben.
Ehhez képest energetikai szakemberek azt állítják, az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, immár mintegy 300 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
„A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet.
– olvasható a környezetvédelmi minisztérium korábbi tájékoztatásában (amely a környezetvédőkhöz képest nagyobb termelési számokat tartalmaz).
A kormány 2023-ban sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!