A ratosnyai vízerőmű egész Erdély számára fontos lehet, ám a környezetvédők vitatják szerepét
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek, amely több mint 90 százalékban elkészült, és a tervek szerint idén novemberben üzembe helyezték volna a Maros megyei komplexumot. Miközben a természetvédők üdvözlik és jogerősnek, végrehajtandónak tekintik az alapfokú döntést felülíró fellebbviteli ítéletet, az energiaügyi miniszter – aki az erdélyi projekt egyik élharcosa – ideiglenesnek tatja a felfüggesztést, melyet hamarosan feloldhatnak.
2025. június 05., 15:002025. június 05., 15:00
„Bár korábban alapfokon nyertünk a ratosnyai vízerőmű ügyében, ma sajnálattal értesültünk a fellebbviteli bíróság ítéletéről. Ez egy »ideiglenes« döntés, mivel következik a vízerőmű környezetvédelmi engedélyének megsemmisítéséről szóló ítélet tárgyalása, melyet június 24-re tűztek ki. Továbbra is bízunk abban, hogy nyerhetünk, ami ismét felszabadítaná ezt a stratégiai fontosságú projektet” – tájékoztatott szerdán Sebastian Burduja.
Az energiaügyi miniszter Facebook-bejegyzésében elpanaszolta, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel és csapataikkal „éjt nappallá téve” dolgoztak a nagyszabású energetikai projekt megvalósításában, melyet még 1990 előtt indítottak el, és az első megépített vízerőmű lenne az elmúlt három évtizedben. „Nem adjuk fel, és köszönjük mindazoknak, akik hisznek abban a küldetésünkben, hogy biztonságos, olcsó és tiszta energiával rendelkező, energiafüggetlen országot hozzunk létre” – jelentette ki.
Burduja szerint 2019-2024 között a két-három környezetvédelmi szervezet (megemlíti a Declicet és a Bankwhatch-ot) által indított perek sorozata és az ezekből fakadó akadályok miatt
Az energiaügyi miniszter a hogyan továbbról elmondta: június 24-én kezdődik a ratosnyai vízerőmű környezetvédelmi engedélyének felfüggesztését vitató per, és alapfokon bizonyítani fogják, hogy az engedély jogszerűen volt kiadva, mint ahogyan azt a korábbi per első szakaszában is megtették, és „végigviszik ezt a stratégiai beruházást”.
„Az üzenetem világos: nem fogunk engedni ezeknek az akadályoknak. Sajnos ez csak elvesztegetett idő mindenki számára. A harc folytatódik – a végsőkig. Romániának joga van kiaknázni erőforrásait, hogy biztosítsa az energiafüggetlenséget és a jólétet polgárai számára, anélkül, hogy a keletről érkező energetikai zsarolástól függne. A végsőkig a barikádokon állunk, minden románért, aki megérdemli a biztonságosabb jövőt és az alacsonyabb számlákat” – zárta bejegyzését Sebastian Burduja.
A vesztes fél „magabiztossága” láttán nem véletlen, hogy a most másodfokon nyertes környezetvédő civil szervezetek is biztosak a dolgukban. A Declic honlapján olvasható állásfoglalás szerint a pert indítók üdvözlik a környezetvédelmi engedély felfüggesztését, amely leállítja a munkálatokat, többek között 39 hektárnyi erdő letarolását. Úgy vélik, mindez sorsdöntő pillanatban történik, hiszen a ratosnyai ökoszisztémát „visszafordíthatatlan pusztulás veszélye fenyegeti”.
„A bírósági döntés azt mutatja, hogy a jogi érveket nem lehet figyelmen kívül hagyni, az olyan miniszterek, mint Sebastian Burduja és Mircea Fechet által gyakorolt törvénytelen nyomástól függetlenül. A bíróságok ismét megerősítik, hogy nem létezhet jogállamiság, ha továbbra is haszontalan, kommunista stílusú vízerőműveket építünk, amelyek nem indokolják Románia energiafüggetlenségének biztosítását, különösen az éghajlatváltozással összefüggésben” – értékelt Roxana Pencea Brădățan, a Declic kampánykoordinátora.
A ratosnyai beruházás már csaknem 300 millió eurót emésztett fel, egyelőre mégsem lehet megvalósítani
Fotó: Haáz Vince
A közleményben kifejtették, panaszuk súlyos hiányosságokra mutatott rá az engedélyezési eljárás során: a hiányos környezeti hatásvizsgálattól kezdve a súlyos eljárási szabálysértésekig. Ezek közé tartozott az is, hogy a környezetvédelmi megállapodásban olyan, még elvégzendő munkálatok szerepeltek, amelyekkel kapcsolatban további engedélyezési eljárásokat próbáltak elkerülni. A környezetvédelmi hatóságok a nyilvános konzultációs eljárást is figyelmen kívül hagyták.
Továbbá a területen található Natura 2000 területek létfontosságúak a védett fajok számára – sorolták érveiket.
A környezetvédők úgy vélik: minimális energianyereségért áldoznának fel egy teljes ökoszisztémát. Számításaik szerint ugyanis Románia éves villamosenergia-termelésének mindössze 0,081%-át mutatnák fel (46,3 gigawattórát kalkuláltak), miközben a vízenergiaprojekt pusztító hatással lenne a környezetre. Gyakorlatilag ezért a csekély haszonért több európai környezetvédelmi irányelvet is megsértenének, miközben megsemmisítenék a dunai galóca nevű halfaj egyik utolsó romániai szaporodóhelyét (már csak nálunk van életképes populációjuk).
– írták a felfüggesztési kérelemben.
Ehhez képest energetikai szakemberek azt állítják, az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, immár mintegy 300 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
„A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet.
– olvasható a környezetvédelmi minisztérium korábbi tájékoztatásában (amely a környezetvédőkhöz képest nagyobb termelési számokat tartalmaz).
A kormány 2023-ban sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!