Nadrászíjparcellák. A LAPAR elnöke szerint a tagosítás hiánya a mezőgazdaság fő kerékkötője
Fotó: Pinti Attila
Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A legnagyobb hazai agrárérdekvédelmi szervezet, a LAPAR vezetője a Krónikának adott interjúban ágazatonkénti hatástanulmányokat sürget, hogy meg lehessen állítani a mezőgazdasági üzemek csődhullámát. A szakember a földek tagosítását prioritásként kezeli, e nélkül ugyanis a kormány merész öntözési programja megvalósíthatatlan.
2025. március 24., 08:032025. március 24., 08:03
2025. március 24., 14:182025. március 24., 14:18
– A LAPAR tagjainak körében is állandó téma a földbérlet, miután a bukaresti alkotmánybíróság elvetette az adótörvénykönyv tavalyi módosítását, amely legalább hétéves időtartamú szerződés megkötését írta elő földtulajdonos és földbérlő között. Miért késik a földbérleti törvény?
– Egyetlen észszerű magyarázata van: politikai célokra akarják felhasználni, miközben a mezőgazdaság működését szabályozó számos más törvény is hiányzik. A mezőgazdaságba beruházó vállalkozók kiszolgáltatottak, hiszen a földtulajdonos bármikor meggondolhatja magát, és előzetes értesítést követően egy év múlva visszaveheti földjét az eredeti parcellában. Gondoljunk bele: a termelő egy öntözőrendszer kifejlesztésén dolgozik, ahol a csövek olyan parcellákon haladnak keresztül, amit a tulajdonos visszakövetel, és ez meghiúsíthatja a befektetést. Az lenne az észszerű és logikus megoldás, hogy a visszakért földterületet a bérlő a tagosított parcella szélén mérje ki a földtulajdonosnak, ami viszont törvényi háttér nélkül ma kivitelezhetetlen.
– A mezőgazdasági szakemberek legalább 7-10 éves időtartamról beszélnek, véleményük szerint legalább ekkora időszakra kellene szóljon a földbérleti szerződés. Ez járható út lenne?
– Induljunk ki a nyugat-európai valóságból: példaként Franciaországot említem, ahol jól szabályozott földbérleti rendszer működik. Azok a földtulajdonosok, akik saját földjeikhez ragaszkodnak – nem akarják eladni –, több évtizedes időszakra adják bérbe birtokukat. Nem ritka a 40-50 éves időtartamra bérelt földterület sem, de a 20-30 éves bérlemények a gyakoribbak.
Egyre többet beszélünk a mezőgazdasági területek öntözéséről, ezek a beruházások hosszútávú, több évtizedre szóló befektetések. Az irrigációs rendszerek kiépítése is azt diktálja, hogy ezt a kérdést hosszú távra kell megnyugtatóan kezelni.
– Mennyire tartja reálisnak Florin Barbu mezőgazdasági miniszternek a masszív állami támogatással megépülő öntözési csatornákról szóló merész elképzelését?
– Öntözőrendszereket csak mezőgazdasági termelőkkel közösen lehet kivitelezni, erre megfelelő jogszabályi háttér szükséges, ami viszont Romániában nincs. Hivatalosan 64 millió parcellából áll a romániai földbirtokrendszer, ennyire felaprózódott tulajdonviszonnyal rendelkezünk. Ez országos sajátosság, nálunk, Dél-Romániában is hasonló a helyzet. A tulajdonosoktól bérbe vett milliónyi parcella határrészenként ugyan nagyobb táblákban áll össze, de attól még rengeteg kis parcella a földtulajdon, ami jogi szabályozás nélkül bizonytalanná tesz minden hosszú távú befektetést.
A termőterületek átfogó tagosítása nélkül ez megvalósíthatatlan. Mindez politikai lózung marad, amit a politikusok időről időre bedobnak a köztudatba.
– Ön többször megkongatta a vészharangot a román mezőgazdaság nehéz helyzete miatt. Ha azt nézzük, hogy a gazdák jelentős uniós forrásokhoz juthatnak hozzá – területalapú támogatások, hazai és európai uniós pályázatok –, akkor első látásra nem rossz a helyzet. Ebből a képből mi hiányzik?
– A hiányzó láncszem a román agrárpolitika. Említette a területalapú támogatást: a Románia uniós csatlakozását követő években ez az összeg jelentős pénzforrás volt a gazdák számára. Az utóbbi öt évben elszabadult infláció, az inputanyagok árrobbanása miatt ma már az üzemanyagköltségeket sem fedezi egy hektár szántóföld területalapú támogatása. Napjainkban nagyságrenddel többe kerül a földművelés, miközben a támogatás összege lényegében nem változott.
De a nagyobb üzemméretbe sincs ,,alanyi jogon” bekódolva a jövedelmezőség, ugyanis egyre több nagyüzem megy csődbe. Legnagyobb gondunk, hogy a román mezőgazdaságban nincsenek ágazati stratégiák: a gazdák mögött nem áll szakmai-kormányzati grémium, ami hosszabb távra meghatározná, mit kell, mit érdemes termelni, minek van felvevőpiaca, milyen irányba kellene fejleszteni a hazai élelmiszer-feldolgozást, mivel tudunk érvényesülni a nemzetközi piacokon, stb.
Nicu Vasile: a politikai célzatú látszatmegoldások sehova nem vezetnek
Fotó: Makkay József
– Mennyire tehető felelőssé a kialakult helyzetért az egyre gyakoribb aszálykár?
– Súlyosbító tényezőként kell számolni vele. Vannak mezőgazdasági kutatóintézeteink és számos agráregyetemünk, ahol a szakemberek ezeket az előrejelzéseket ki tudnák dolgozni, a kormány pedig ezek alapján elkészíthetné a stratégiákat. Tudjuk, hogy tíz év átlagában a romániai mezőgazdaság 4 aszályos esztendővel számol, szinte minden második év aszálykárt hoz. Hiába ismerjük a figyelmeztető adatokat, mert nincs megelőzésre kidolgozott hosszú távú agrárstratégia. Ehelyett azt látjuk, hogy
Ez nem megy önerőből, a termelő alig képes profitot előállítani. A földjét bérbe adó tulajdonos közben magasabb bérleti díjat akar, az állam pedig a mezőgazdaságból származó adóbevételeket növelné, mialatt a termelő vegetál vagy csődbe megy.
– A statisztikák szerint rekord számú mezőgazdasági vállalkozást számolnak fel az országban. Megállítható ez a folyamat?
– Mindenekelőtt ágazati hatástanulmányokra van szükség, hogy a zöldségtermesztésben, a tejtermelésben, a gabonatermesztésben – de számos más területet is felsorolhatnék – mekkora a jövedelmezőség, vagy milyen ráfizetéssel dolgoznak a termelők. Amíg nincs tiszta kép, sötétben keressük a megoldásokat. El kell dönteni, hogy milyen mezőgazdasági ágazatokat akar helyzetbe hozni a kormány, milyen irányba tájékozódjanak a gazdák. A bajok okait kell megkeresni, nem látszatkezelést ajánlani. Ha az okokról beszélünk, vissza kell térnünk az alapokhoz, az oktatáshoz.
Ha nem vértezzük fel őket piacképes tudással, nem képesek a legújabb technológiákat alkalmazni, nem lesznek versenyképes termelők. A román agrárpolitikában legalább tízéves kifutású projektekben kell gondolkozni.
A kormány merész öntözési projektje bal lábbal indult
Fotó: Sóki Tamás/MTI
– Ilie Bolojan ügyvivő államfő a napokban a gazdaszervezetek képviselőivel tárgyalt. Sikerült-e valamilyen áttörést elérni?
– Az államelnök-választás kampányidőszakában nem hiszem, hogy bármiféle áttörésről beszélhetünk. A 2025-ös év sok jóval nem kecsegtet: miután a kedélyek lecsillapodnak, 2026-tól készülhetünk új stratégiák kidolgozására és gyakorlatba ültetésére. Demográfiai, oktatási és gazdaságpolitikák kell párhuzamosan megvalósítani ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is változást érjünk el.
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
Ötszáznál több munkahelyet szüntet meg Romániában a Bosch. Az elbocsátásokat a Bosch Global Business Services fogja végrehajtani. A leépítés a cég temesvári alkalmazottait érinti.
A romániai sertéstartók tapasztalják a legdrasztikusabb húsár-csökkenést az EU-ban karácsony előtt.
A kritikus ásványi anyagok feldolgozásával foglalkozó amerikai Critical Metals megállapodást írt alá a Nuclearelectrica barcaföldvári ércfeldolgozó üzemével egy közös vállalkozás létrehozásáról, amelynek célja egy ritkaföldfém-feldolgozó építése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!