Fazakas Miklós egy őszi vetésű gabonatáblában. Az agrárvállalkozó szerint a mezőgazdaságban már nem lehet előre tervezni
Fotó: Orbán Orsolya
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő román mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek legalább három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá portálunknak a Nyárádkarácsonban gazdálkodó Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke. Az erdélyi mezőgazdasági érdekvédelem ismert szakemberét a farmján kerestük fel, és videóriportunkban arra kerestük a választ, milyen jövő vár az aszálykárral, a piacvesztéssel és a masszív élelmiszerimporttal szembesülő gazdákra.
2025. január 29., 08:012025. január 29., 08:01
Nyárádkarácson (Crăciunești) határában, a szántóföldi növénytermesztést és a fólia alatti zöldségtermesztést is magában foglaló farmján beszélgettünk Fazakas Miklóssal, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnökével, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Ligájának (LAPAR) alelnökével.
Az elmúlt hetekben a legnagyobb román agrárérdekvédelmi szervezet, a LAPAR keretében kiértékelték a román agrárágazatra nehezedő gondokat, a gazdák kiszolgáltatottságát, ami tavaly sok száz agrárvállalkozást juttatott csődbe, vagy csődközelbe. Fazakas Miklós szerint a romániai mezőgazdaság mai nehéz helyzetének a 2020-ban tapasztalt történelmi méretű szárazság ,,ágyazott meg”. Azóta kiderült, hogy közel hasonló hatása volt a 2022-es és a 2024-es aszálynak is, ami egymásra adódva hatalmas károkat okozott az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztésben.
,,A mezőgazdaság helyzete azért súlyos, mert az elmúlt négy esztendő ismétlődő aszálykárát a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háborúval járó energiaár-robbanás tetézte. És ha ez nem volna elég, Romániában is beindult az ukrajnai olcsó mezőgazdasági termékek importja, ami az utóbbi évtizedek legnagyobb gabonaválságát okozta” – magyarázza a mezőgazdasági érdekvédelem mellett elkötelezett agrárvállalkozó.
Uborkamaradvány. A fóliasátrak egy részében még decemberben is volt termés
Fotó: Orbán Orsolya
Vendéglátónk megmutatja a szépen zöldellő őszi vetésű gabonatábláját, ami kedvező tavaszi időjárás esetén ígéretes búzahozamot biztosít a nyári aratás idejére. A nagy kérdés az, hogyan alakulnak majd az értékesítési árak, amelyek az elmúlt két esztendőben sok jóval nem kecsegtették a gazdákat. Fazakas szerint a négy esztendeje tartó válsághelyzetet nem tudja ellensúlyozni az uniós agrártámogatási rendszer, mert a pénzbeli dotáció csupán a jövedelemkiesés egy részét fedezi.
Kérdésünkre, hogy a gyenge jövedelmezőségű, vagy ráfizetéses kalászosok termesztését le lehet-e váltani nagyobb anyagi biztonságot kínáló növényi kultúrákra, a Maros megyei szakember úgy látja, hogy
Kiút lehetne a zöldségtermesztés, de az a gond vele, hogy korlátozottak az értékesítési lehetőségek. Az elmúlt 35 évben a román feldolgozóipar felszámolódott, a friss nyersanyagot nincs, aki felvásárolja, ennek hiányában pedig nehéz értékesítési lehetőséget találniuk a gazdáknak. A szántóföldi növények közül Fazakas lehetséges alternatívának tartja a cukorrépa termesztését, aminek az utóbbi években kezd felmenni az ázsiója, de nyilván ez is csak akkor éri meg, ha a megtermelt mennyiséget sikerül idejében leszerződni cukorrépa-feldolgozó gyárral.
,,Összességében a legtöbb termesztett növény jövedelmezősége szempontjából homályos a jövőkép, ami nagy terhet ró a gazdák vállára, akik nem tudnak előre tervezni” – vélekedik az agrárszakember.
Készülődés a tavaszra. Primőrzöldségek kerülnek a fóliasátrakba
Fotó: Orbán Orsolya
,,A rendelkezésünkre álló adatok alapján a LAPAR keretében kielemeztük a helyzetet, és arra jutottunk, hogy a legnehezebb helyzetben a moldvai és a dél-romániai gazdák vannak. A kereskedelmi bankok kimutatása alapján mintegy másfél milliárd euró hitelállománnyal rendelkeznek a romániai gazdák, ami után több mint három hónapja nem fizetnek törlesztőrészletet, emiatt egyre nagyobbak a kamattartozások.
– mutat rá a bajok fő okára az RMGE Maros elnöke.
Fazakas portálunknak elmondta, a LAPAR még 2024 novemberében kérte a mezőgazdasági szaktárca vezetőségétől, hogy állami garanciavállalás keretében rendezzék, illetve ütemezzék át a mezőgazdaság hitelállományát. A nyárádkarácsoni agrárvállalkozó úgy véli, nem tűzoltómunkára, hanem átgondolt stratégiára, továbbá megfizethető finanszírozásra, alacsony kamatú agrárhitelekre van szükség, hogy hosszabb távra nyújtson biztonságot a mezőgazdasági termelésben jövőt látó gazdaréteg számára.
Fazakas Miklós szerint lehet szép kormányzati jövőképet festeni a román mezőgazdaságról, azonban a hétköznapi valóság mást mutat.
Ezt nem veszi komolyan senki, nem tűnik fel az embereknek, mert a masszív import miatt a piacon bőség van. A Covid-járvány már megmutatta, hogy mennyire sérülékeny a távolról hozott termékek beszerzése. Ha beüt egy újabb járvány, és lezárják a határokat, mit fog enni az ország? Ki gondol erre? Egy olyan országról beszélünk, ahol minden szükséges élelmiszert bőséggel meg tudnánk termelni” – érvel a mezőgazdász.
A szőlőfürtök egy részét csak azután szüretelték le, miután megcsípte a téli hideg
Fotó: Orbán Orsolya
A válságból kivezető utakról szólva az RMGE Maros elnöke úgy látja, Erdélyben az egyetlen életképes gazdálkodási forma a családi gazdaság. Ehhez képest a családi gazdaságot hivatalosan nem is rögzíti a román szakminisztériumi nyilvántartás, a Kárpátokon túli nagyüzemi lobbi pedig legszívesebben elfelejtené. Ezzel szemben a LAPAR vezetőségében megerősödött erdélyi vonal ezt próbálja sikeresen ellensúlyozni.
Fazakas Miklós szeretne áttörést elérni ezen a téren, mert meggyőződése, hogy a jövő a családi gazdaságokban rejlik, ez a gazdálkodási forma őrizheti meg a vidék hagyományos arcát, ez jelentheti a falun élő gazdacsaládok boldogulását. A kisgazdaságok számára a több lábon állást ajánlja a szakember, ami nagyobb biztonságot jelent.
Amióta a befektetési alapok országszerte felvásárolják a csődbe, vagy csődközelbe jutott farmokat, jól látható, hogy ez az út számunkra nem járható. Külföldi befektetők révén Dél-Romániában több ezer hektáros megafarmok jönnek létre, aminek már semmi köze nincs a vidéki, a falusi élet fennmaradásához, miközben a környékükön minden kihal.
,,A nehézségek ellenére a családi gazdaságok biztos jövővel kecsegtetnek. A gazda nem a jövedelmezőséget számolja, hanem azt, hogy megél belőle, és családja számára megtermeli a minőségi élelmiszert. Ezt a gazdaréteget kell minden lehetséges módon támogatni nem csak anyagilag, hanem szakmai képzéssel is, hogy elsajátíthassa azokat a fenntartható technológiákat, amelyek a rendelkezésére állnak” – foglalja össze a legfontosabb teendőket az RMGE Maros elnöke.
Ezen úgy lehet segíteni, ha a gazdakörök keretében rendszeresen találkoznak a gazdálkodók, és átbeszélik a teendőket, és egymást bátorítják. Voltak már a mostanihoz hasonló nehéz idők, a mezőgazdasági termelők azonban mindig megdolgozták a földjüket, és talpon tudtak maradni. „Erre a bizakodásra és kitartásra van szükség napjainkban is” – jelentette ki a Krónikának Fazakas Miklós.
Az Országos Statisztikai Hivatal közzétette az agrárágazat átvilágítását célzó 2023. évi adatokat: a gazdák többsége kistermelő. A romániai mezőgazdaság birtokrendszerének 90 százaléka kistermelő által működtetett kisgazdaság, egy százalék a nagyüzem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!