Fazakas Miklós egy őszi vetésű gabonatáblában. Az agrárvállalkozó szerint a mezőgazdaságban már nem lehet előre tervezni
Fotó: Orbán Orsolya
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő román mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek legalább három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá portálunknak a Nyárádkarácsonban gazdálkodó Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke. Az erdélyi mezőgazdasági érdekvédelem ismert szakemberét a farmján kerestük fel, és videóriportunkban arra kerestük a választ, milyen jövő vár az aszálykárral, a piacvesztéssel és a masszív élelmiszerimporttal szembesülő gazdákra.
2025. január 29., 08:012025. január 29., 08:01
Nyárádkarácson (Crăciunești) határában, a szántóföldi növénytermesztést és a fólia alatti zöldségtermesztést is magában foglaló farmján beszélgettünk Fazakas Miklóssal, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnökével, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Ligájának (LAPAR) alelnökével.
Az elmúlt hetekben a legnagyobb román agrárérdekvédelmi szervezet, a LAPAR keretében kiértékelték a román agrárágazatra nehezedő gondokat, a gazdák kiszolgáltatottságát, ami tavaly sok száz agrárvállalkozást juttatott csődbe, vagy csődközelbe. Fazakas Miklós szerint a romániai mezőgazdaság mai nehéz helyzetének a 2020-ban tapasztalt történelmi méretű szárazság ,,ágyazott meg”. Azóta kiderült, hogy közel hasonló hatása volt a 2022-es és a 2024-es aszálynak is, ami egymásra adódva hatalmas károkat okozott az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztésben.
,,A mezőgazdaság helyzete azért súlyos, mert az elmúlt négy esztendő ismétlődő aszálykárát a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háborúval járó energiaár-robbanás tetézte. És ha ez nem volna elég, Romániában is beindult az ukrajnai olcsó mezőgazdasági termékek importja, ami az utóbbi évtizedek legnagyobb gabonaválságát okozta” – magyarázza a mezőgazdasági érdekvédelem mellett elkötelezett agrárvállalkozó.
Uborkamaradvány. A fóliasátrak egy részében még decemberben is volt termés
Fotó: Orbán Orsolya
Vendéglátónk megmutatja a szépen zöldellő őszi vetésű gabonatábláját, ami kedvező tavaszi időjárás esetén ígéretes búzahozamot biztosít a nyári aratás idejére. A nagy kérdés az, hogyan alakulnak majd az értékesítési árak, amelyek az elmúlt két esztendőben sok jóval nem kecsegtették a gazdákat. Fazakas szerint a négy esztendeje tartó válsághelyzetet nem tudja ellensúlyozni az uniós agrártámogatási rendszer, mert a pénzbeli dotáció csupán a jövedelemkiesés egy részét fedezi.
Kérdésünkre, hogy a gyenge jövedelmezőségű, vagy ráfizetéses kalászosok termesztését le lehet-e váltani nagyobb anyagi biztonságot kínáló növényi kultúrákra, a Maros megyei szakember úgy látja, hogy
Kiút lehetne a zöldségtermesztés, de az a gond vele, hogy korlátozottak az értékesítési lehetőségek. Az elmúlt 35 évben a román feldolgozóipar felszámolódott, a friss nyersanyagot nincs, aki felvásárolja, ennek hiányában pedig nehéz értékesítési lehetőséget találniuk a gazdáknak. A szántóföldi növények közül Fazakas lehetséges alternatívának tartja a cukorrépa termesztését, aminek az utóbbi években kezd felmenni az ázsiója, de nyilván ez is csak akkor éri meg, ha a megtermelt mennyiséget sikerül idejében leszerződni cukorrépa-feldolgozó gyárral.
,,Összességében a legtöbb termesztett növény jövedelmezősége szempontjából homályos a jövőkép, ami nagy terhet ró a gazdák vállára, akik nem tudnak előre tervezni” – vélekedik az agrárszakember.
Készülődés a tavaszra. Primőrzöldségek kerülnek a fóliasátrakba
Fotó: Orbán Orsolya
,,A rendelkezésünkre álló adatok alapján a LAPAR keretében kielemeztük a helyzetet, és arra jutottunk, hogy a legnehezebb helyzetben a moldvai és a dél-romániai gazdák vannak. A kereskedelmi bankok kimutatása alapján mintegy másfél milliárd euró hitelállománnyal rendelkeznek a romániai gazdák, ami után több mint három hónapja nem fizetnek törlesztőrészletet, emiatt egyre nagyobbak a kamattartozások.
– mutat rá a bajok fő okára az RMGE Maros elnöke.
Fazakas portálunknak elmondta, a LAPAR még 2024 novemberében kérte a mezőgazdasági szaktárca vezetőségétől, hogy állami garanciavállalás keretében rendezzék, illetve ütemezzék át a mezőgazdaság hitelállományát. A nyárádkarácsoni agrárvállalkozó úgy véli, nem tűzoltómunkára, hanem átgondolt stratégiára, továbbá megfizethető finanszírozásra, alacsony kamatú agrárhitelekre van szükség, hogy hosszabb távra nyújtson biztonságot a mezőgazdasági termelésben jövőt látó gazdaréteg számára.
Fazakas Miklós szerint lehet szép kormányzati jövőképet festeni a román mezőgazdaságról, azonban a hétköznapi valóság mást mutat.
Ezt nem veszi komolyan senki, nem tűnik fel az embereknek, mert a masszív import miatt a piacon bőség van. A Covid-járvány már megmutatta, hogy mennyire sérülékeny a távolról hozott termékek beszerzése. Ha beüt egy újabb járvány, és lezárják a határokat, mit fog enni az ország? Ki gondol erre? Egy olyan országról beszélünk, ahol minden szükséges élelmiszert bőséggel meg tudnánk termelni” – érvel a mezőgazdász.
A szőlőfürtök egy részét csak azután szüretelték le, miután megcsípte a téli hideg
Fotó: Orbán Orsolya
A válságból kivezető utakról szólva az RMGE Maros elnöke úgy látja, Erdélyben az egyetlen életképes gazdálkodási forma a családi gazdaság. Ehhez képest a családi gazdaságot hivatalosan nem is rögzíti a román szakminisztériumi nyilvántartás, a Kárpátokon túli nagyüzemi lobbi pedig legszívesebben elfelejtené. Ezzel szemben a LAPAR vezetőségében megerősödött erdélyi vonal ezt próbálja sikeresen ellensúlyozni.
Fazakas Miklós szeretne áttörést elérni ezen a téren, mert meggyőződése, hogy a jövő a családi gazdaságokban rejlik, ez a gazdálkodási forma őrizheti meg a vidék hagyományos arcát, ez jelentheti a falun élő gazdacsaládok boldogulását. A kisgazdaságok számára a több lábon állást ajánlja a szakember, ami nagyobb biztonságot jelent.
Amióta a befektetési alapok országszerte felvásárolják a csődbe, vagy csődközelbe jutott farmokat, jól látható, hogy ez az út számunkra nem járható. Külföldi befektetők révén Dél-Romániában több ezer hektáros megafarmok jönnek létre, aminek már semmi köze nincs a vidéki, a falusi élet fennmaradásához, miközben a környékükön minden kihal.
,,A nehézségek ellenére a családi gazdaságok biztos jövővel kecsegtetnek. A gazda nem a jövedelmezőséget számolja, hanem azt, hogy megél belőle, és családja számára megtermeli a minőségi élelmiszert. Ezt a gazdaréteget kell minden lehetséges módon támogatni nem csak anyagilag, hanem szakmai képzéssel is, hogy elsajátíthassa azokat a fenntartható technológiákat, amelyek a rendelkezésére állnak” – foglalja össze a legfontosabb teendőket az RMGE Maros elnöke.
Ezen úgy lehet segíteni, ha a gazdakörök keretében rendszeresen találkoznak a gazdálkodók, és átbeszélik a teendőket, és egymást bátorítják. Voltak már a mostanihoz hasonló nehéz idők, a mezőgazdasági termelők azonban mindig megdolgozták a földjüket, és talpon tudtak maradni. „Erre a bizakodásra és kitartásra van szükség napjainkban is” – jelentette ki a Krónikának Fazakas Miklós.
Az Országos Statisztikai Hivatal közzétette az agrárágazat átvilágítását célzó 2023. évi adatokat: a gazdák többsége kistermelő. A romániai mezőgazdaság birtokrendszerének 90 százaléka kistermelő által működtetett kisgazdaság, egy százalék a nagyüzem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!