Fotó: Gov.ro
Különadó kivetését javasolta a kormánykoalíció hétfői ülésén Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az államfő fizetését, vagyis a havi 25 ezer lejt meghaladó bérekre, az intézkedést pedig nem csak a közszférában, hanem a versenyszférában is alkalmaznák – értesült a News.ro hírügynökség PSD-s forrásoktól. Ciolacu cáfolta, hogy megsarcolnák a versenyszféra béreit.
2023. április 25., 10:472023. április 25., 10:47
2023. április 25., 15:212023. április 25., 15:21
Sajtóértesülések szerint egy progresszív adóról lenne szó, és 2024-től vetnék ki.
A koalíció vezetői hétfői ülésükön arról egyeztettek, miként lehetne csökkenteni a költségvetési kiadásokat annak érdekében, hogy tartani lehessen a hiánycélt. Nicolae Ciucă kormányfő az ülésen azt kérte, hogy

A kormány nem fogadja el a közalkalmazotti állások befagyasztásáról és más takarékossági intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet, mert a miniszterelnök nem ért vele egyet – jelentette ki a Sanitas szakszervezeti szövetség elnöke.
Ami a közalkalmazotti fizetés és a nyugdíj halmozását illeti, nemzeti liberális párti (PNL) források szerint a felek arra a következtetésre jutottak, hogy ezt nem lehet sürgősségi kormányrendelettel megtiltani, mivel alkotmányellenes, így a parlamentnek kell elfogadnia a vonatkozó törvényt. Úgy tűnik, abban egyetértés körvonalazódik, hogy befagyasszák az alkalmazásokat a közszférában, illetve 10 százalékkal csökkentsék a különböző javakra és szolgáltatásokra fordított állami kiadásokat.
Marcel Ciolacu kedden megerősítette, hogy progresszív többletadót javasol ama közalkalmazottak esetében, akik egy időben részesülnek fizetésben és nyugdíjban, továbbá akiknek a bére meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejes havi jövedelmét. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus – aki a koalíciós megállapodás értelmében ebben az évben átveszi a miniszterelnöki teendőket – újságíróknak nyilatkozva leszögezte: ez az intézkedés csak a közalkalmazottakra vonatkozna, és egyelőre nem érintené a versenyszféra dolgozóit.

Nagy erőkkel készül a bukaresti kormány a költségvetésen tátongó lyuk betömésére, és egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint szó van a közalkalmazotti béreknek a 2023-as évre történő befagyasztásáról is.
Ciolacu kifejtette, hogy az alkotmány mind a munkához, mind a nyugdíjhoz való jogot garantálja, és nem is lenne méltányos megfosztani egy havi 2000 lejesjárandóságú nyugdíjast attól, hogy például a polgármesteri hivatalnál kapusszolgálatot teljesítve kiegészítse jövedelmét. Ezért szerinte egy ilyen intézkedés csak a speciális (nem járulékalapú, külön törvények által szabályozott) nyugdíjakra vonatkozhat, ha az illető jövedelme meghaladja az államelnök havi 25 ezer lej körüli fizetését.
(a gyakran korkedvezménnyel nyugállományba vonuló „speciális nyugdíjasok” visszafoglalkoztatása esetén), de – az állam kiadásairól és bevételeiről lévén szó – a korrekt megoldás az adózási rendszer megváltoztatása lenne, a maga részéről ezt a megoldást javasolta a koalíciós pártok hétfői tanácskozásán. „Küszöbökről van szó, nem többletadóról, nem kettős adózásról. Várjuk a pénzügyminisztérium jelentését, hogy hány állami jövedelem haladja meg az államelnökét, hogy fel tudjuk mérni a helyzetet” – magyarázta Ciolacu, megismételve, hogy a 25 ezer lejnél magasabb jövedelmek megadóztatása kizárólag a közszférára vonatkozna, arról nem volt szó, hogy a versenyszférára is kiterjesszék.
Marcel Ciolacut arról faggatták kedden a parlamentben az újságírók, hogy milyen döntéseket hozott a koalíció a költségvetési kiadások lefaragásával kapcsolatban. A pártelnök azt mondta, több intézkedésről tárgyaltak, de még nincs végleges tervezet ezekről. Hozzátette, jelen helyzetben indokoltnak tartja a létszámstopot a közszférában. Meglátása szerint az új munkaviszony létesítésére vonatkozó tiltásnak a teljes közszférára ki kell terjednie, csak az egészségügy és az egyedinek számító álláshelyek képezhetnek kivételt ez alól.
A különböző javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások 10 százalékkal történő csökkentése kapcsán azt mondta, a helyi önkormányzatok képviselői egyeztetést folytattak a pénzügyminiszterrel, és megállapodtak abban, hogy „ez a legjobb megoldás”. „A román állam egyetlen banit sem fog visszavenni a költségvetésben megszabott összegekből. A helyi és a központi hatóságok megtakarításait egyaránt a beruházások felé irányítják” – magyarázta a szociáldemokrata pártelnök.
Azt is megkérdezték tőle az újságírók, hogy milyen döntés született a magas állami fizetésekről, illetve az állami fizetés és a nyugdíj halmozásáról.
de így is alkotmányossági aggályokat vet fel az eljárás. Ezt a lehetőséget tehát még vizsgálják, és ha nem sérti az alaptörvényt, elfogadnak egy ilyen jogszabályt.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!