A rekordhozamok ellenére is nehéz helyzetben vannak a hazai gabonatermesztő gazdák
Fotó: MTI
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Miközben az ukrán külügyminiszter mindenféle exporttilalom eltörlését követeli Brüsszeltől, a magyar és lengyel kormány egyoldalú behozatali tilalmat helyezett kilátásba, ha az Európai Bizottság nem lép idejében. A mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona több mint 95 százaléka az uniós piacokon landol. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligáját vezető Nicu Vasile a Krónikának úgy fogalmazott: az ukrán gabonaexport teljes felszabadítása után „belefulladnánk” az eladhatatlan belföldi gabonába.
2023. szeptember 01., 17:552023. szeptember 01., 17:55
2023. szeptember 01., 18:162023. szeptember 01., 18:16
A magyar és a lengyel kormány továbbra is kiáll korábbi követelése mellett, hogy az Európai Unió hosszabbítsa meg a szeptember 15-én lejáró egyes ukrán gabonatermékek behozatali tilalmát. Nagy István magyar agrárminiszter legutóbb Tihanyban, a Tranzit politikai fesztiválon úgy fogalmazott, amennyiben az uniós döntés elmarad, a magyar kormány megvédi a gazdákat, és ha kell, szeptember 16-ától nemzeti hatáskörben zárja le a határt az Ukrajnából érkező gabonatermékek előtt.
– fogalmazott Nagy István agrárminiszter. A budapesti szaktárca vezetője szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt években az egyik sokkból a másikba esik. A koronavírus-járvány, az aszály, a szomszédban dúló háború és annak következményei, az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az árnövekedés, és az, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek vámmentesen elárasztották Európa piacát, mind nehézséget jelentenek a termelőknek.
Az agrárminiszter példákkal illusztrálta, hogy mekkora gondot okoz a magyar piacra bekerülő olcsó ukrán gabona. Mint fogalmazott, annak ellenére, hogy kukoricából idén rekordközeli termés várható, az olcsó konkurencia miatt az értékesítés nehézségekbe ütközik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elmondta, hogy Magyarország mindenkivel egyeztet az uniós tilalom megszűnése esetén bevezetendő nemzeti gabonabehozatali tilalomról, különösen a másik négy érintett országgal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar döntés független a többi ország döntésétől. Megjegyezte,
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a magyar kormány továbbra is biztosítja a tranzitútvonalat az ukrajnai gabonaexport számára. ,,A szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona azonban tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában” – nyilatkozta a külügyi tárcavezető.
Nagy István 24 ukrajnai mezőgazdasági termék behozatalát tiltaná meg Magyarországon
Fotó: Agrárminisztérium
Mint ismeretes, öt európai uniós tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia – miniszterelnökei még áprilisban közös állásfoglalásban kérték az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona vámmentes behozatalának ügyében. Az állásfoglalást később a szaktárcák vezetői is megerősítették. A kelet-európai országok közös állásfoglalása mellé csatlakozott Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa is, így született meg az Ukrajnából származó gabona behozatalára foganatosított uniós rendelet, ami nemsokára, szeptember 15-én lejár.
Az ukrajnai gabona importtilalmának meghosszabbítását szorgalmazta múlt pénteken Robert Telus lengyel agrárminiszter is, aki varsói állásfoglalásában azt mondta, hogy a bolgár, magyar, román és szlovák szaktárcák vezetői is kérik az Európai Uniótól, hogy a behozatali tilalmat hosszabbítsa meg 2023 végéig. A lengyel szaktárca vezetője azt is elmondta, hogy
Az Európai Bizottságban (EB) nincs egyetértés az ukrajnai gabona behozatali tilalmának meghosszabbításáról. Brüsszeli források szerint az EB szeptember 15-től felfüggesztené az ukrán termékek importkorlátozását, ezt viszont éppen a lengyel uniós biztos, Janusz Wojciechowski ellenzi, aki a napokban elismerte, hogy a szárazföldön érkező ukrajnai gabonának mindössze 2-3 százaléka hagyja el az Európai Unió területét.
így gazdaságilag nem kifizetődő eljuttatni a gabonát nagyobb távolságokra” – fogalmazott az uniós biztos, aki ellentmondott az eddigi hivatalos brüsszeli véleménynek – amely az Európai Bizottság honlapján is megtalálható –, hogy az ukrán gabona több mint fele afrikai éhező országokba került.
Janusz Wojciechowski javaslata szerint fenn kell tartani a kelet-európai országok által kért gabonabehozatali tilalmat, ezzel párhuzamosan viszont javaslatot tett az Európai Bizottságnak az ukrán gabona tranzitjának uniós támogatására az uniós tagországok kikötőibe. A biztos tonnánként 20-30 eurós dotációt javasolt az uniós kikötőkbe érkező ukrán gabona továbbszállításához. Év végéig húszmillió tonnás ukrajnai gabonaexporttal számolva, az Európai Unió részéről 600 millió eurós támogatást kapna az unión kívüli országokba elindított ukrajnai gabonaexport.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tiltakozott a kelet-európai országok által kért importtilalom meghosszabbítása ellen. Úgy fogalmazott, Ukrajna számára elfogadhatatlan bármilyen korlátozás mezőgazdasági termékeinek exportjára az uniós piacra.
A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnökét, Nicu Vasilét az úgynevezett szolidaritási folyósókon érkező ukrán gabonáról kérdeztük, amely elméletileg a konstancai kikötőbe kerül. A dél-romániai mezőgazdasági szakember és gabonatermesztő vállalkozó szerint Romániában sokkal nagyobb gondokat okozott és okoz az ukrajnai gabona, mint amiről a közvélemény tud.
,,Komoly fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a tranzitként érkező ukrán gabonaexportból mennyi jut a belföldi piacra, és mekkora mennyiséget pakolnak fel a hajókra. Ha erre még rájönne az ukrán gabonaexport teljes felszabadítása szeptember 15-től, akkor gyakorlatilag »belefulladnánk« az eladhatatlan belföldi gabonába.
El lehet képzelni, milyen gondokat okoz már most is az eladhatatlan romániai gabonakészlet a termelőink számára” – fogalmazott a Krónikának a legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a LAPAR elnöke.
A román kormány addig fogja segíteni Ukrajnát, amíg szükséges, Ukrajna győzelméig és területi integritásának helyreállításáig, majd az ország újjáépítésének folyamatában is – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában.
Továbbra is tagállami viták övezik az Európai Unió mezőgazdaságának környezetbarát átalakítását. A román tárcavezető az előírások alkalmazásának elhalasztását kérte, a magyar miniszter a vegyszerhasználat egységes arányú csökkentését utasította el.
Romániában rekord búzatermés várható, amivel az EU egyik legfontosabb gabonatermesztő államává válik az ország. Öt kelet-európai állam mezőgazdasági minisztere arról állapodott meg, hogy továbbra is korlátozzák az EU-ba irányuló ukrán gabonaexportot.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!