Ezentúl bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy a mesterséges intelligencia lép kapcsolatba velük
Fotó: Horváth Sarolta
Azok a vállalatok, amelyek a mindennapi működésükben használják a mesterséges intelligencia előnyeit, egyre szűkülő határidővel néznek szembe: 2026. augusztus 2-ától az Európai Unióban általánosan alkalmazandóvá válik az úgynevezett AI Act. A rendelet alapjaiban alakítja át azt, ahogyan a cégek az MI-eszközöket használhatják – és nemcsak a technológiai vállalatokat érinti.
2026. április 08., 21:382026. április 08., 21:38
„Ha valaki a ChatGPT-t használja önéletrajzok szűrésére, algoritmust alkalmaz a munkavállalók teljesítményének értékelésére, vagy chatbotot működtet az ügyfélszolgálaton, máris érintett” – hívta fel a figyelmet a Digi24-nek nyilatkozva Marius Stanciu technológiai jogász.
Az AI Act – hivatalos nevén az Európai Unió 2024/1689-es rendelete – 2024 augusztusában lépett hatályba, és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, külön nemzeti törvény nélkül. Sőt azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek nem az EU-ban működnek, de szolgáltatásaik európai felhasználókat érintenek.
A rendelet egyik legfontosabb sajátossága, hogy kockázatalapú megközelítést alkalmaz. Ez azt jelenti: minél nagyobb hatással van egy MI-rendszer az emberek életére, jogaira vagy biztonságára, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. A rendszereket több kategóriába sorolják – vannak
A tiltott kategóriába tartoznak például azok a rendszerek, amelyek manipulálják az emberi viselkedést vagy társadalmi pontozást alkalmaznak. A magas kockázatú rendszerek közé sorolják többek között azokat, amelyek a munkaerő-felvételben, a hitelbírálatban vagy bizonyos közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben játszanak szerepet. Ezek esetében a cégeknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük.
A mindennapokban ugyanis egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel. Ha valaki állásra jelentkezik, nagy eséllyel egy algoritmus is átnézi az önéletrajzát. A munkahelyeken szoftverek értékelhetik a teljesítményt, az ügyfélszolgálatokon pedig chatbotok válaszolnak a kérdésekre. Ezek a megoldások közvetlenül befolyásolhatják az emberek életét.
2026 augusztusától ezekben az esetekben már nem lesz elegendő az MI-t egyszerű hatékonyságnövelő eszközként kezelni. A cégeknek pontosan tudniuk kell, milyen rendszereket használnak, hogyan működnek, és ki felel értük. Kiemelt szerepet kap az átláthatóság: bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy mesterséges intelligenciával lépnek kapcsolatba, vagy hogy egy döntést algoritmus is befolyásolt.
A vállalatoknak dokumentálniuk kell a működést, nyilvántartásokat kell vezetniük, és értékelniük kell az alkalmazott technológiák hatását.A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. A bírságok elérhetik a 35 millió eurót vagy a globális éves árbevétel 7 százalékát, ami a GDPR-hoz hasonló súlyú szankciórendszert jelent. A szakértők szerint sok cég még mindig alábecsüli a kockázatot, pedig a tapasztalatok azt mutatják: az uniós szabályozásoknál idővel megjelennek a komoly büntetések is.
Romániában ugyan kijelölték a felügyeleti hatóságokat, de késéssel az uniós határidőhöz képest. Ez azonban nem változtat azon, hogy a rendelet alkalmazása kötelező: a cégek nem hivatkozhatnak arra, hogy a nemzeti rendszer még nem teljesen kiépített.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!