Ezentúl bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy a mesterséges intelligencia lép kapcsolatba velük
Fotó: Horváth Sarolta
Azok a vállalatok, amelyek a mindennapi működésükben használják a mesterséges intelligencia előnyeit, egyre szűkülő határidővel néznek szembe: 2026. augusztus 2-ától az Európai Unióban általánosan alkalmazandóvá válik az úgynevezett AI Act. A rendelet alapjaiban alakítja át azt, ahogyan a cégek az MI-eszközöket használhatják – és nemcsak a technológiai vállalatokat érinti.
2026. április 08., 21:382026. április 08., 21:38
„Ha valaki a ChatGPT-t használja önéletrajzok szűrésére, algoritmust alkalmaz a munkavállalók teljesítményének értékelésére, vagy chatbotot működtet az ügyfélszolgálaton, máris érintett” – hívta fel a figyelmet a Digi24-nek nyilatkozva Marius Stanciu technológiai jogász.
Az AI Act – hivatalos nevén az Európai Unió 2024/1689-es rendelete – 2024 augusztusában lépett hatályba, és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, külön nemzeti törvény nélkül. Sőt azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek nem az EU-ban működnek, de szolgáltatásaik európai felhasználókat érintenek.
A rendelet egyik legfontosabb sajátossága, hogy kockázatalapú megközelítést alkalmaz. Ez azt jelenti: minél nagyobb hatással van egy MI-rendszer az emberek életére, jogaira vagy biztonságára, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. A rendszereket több kategóriába sorolják – vannak
A tiltott kategóriába tartoznak például azok a rendszerek, amelyek manipulálják az emberi viselkedést vagy társadalmi pontozást alkalmaznak. A magas kockázatú rendszerek közé sorolják többek között azokat, amelyek a munkaerő-felvételben, a hitelbírálatban vagy bizonyos közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben játszanak szerepet. Ezek esetében a cégeknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük.
A mindennapokban ugyanis egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel. Ha valaki állásra jelentkezik, nagy eséllyel egy algoritmus is átnézi az önéletrajzát. A munkahelyeken szoftverek értékelhetik a teljesítményt, az ügyfélszolgálatokon pedig chatbotok válaszolnak a kérdésekre. Ezek a megoldások közvetlenül befolyásolhatják az emberek életét.
2026 augusztusától ezekben az esetekben már nem lesz elegendő az MI-t egyszerű hatékonyságnövelő eszközként kezelni. A cégeknek pontosan tudniuk kell, milyen rendszereket használnak, hogyan működnek, és ki felel értük. Kiemelt szerepet kap az átláthatóság: bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy mesterséges intelligenciával lépnek kapcsolatba, vagy hogy egy döntést algoritmus is befolyásolt.
A vállalatoknak dokumentálniuk kell a működést, nyilvántartásokat kell vezetniük, és értékelniük kell az alkalmazott technológiák hatását.A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. A bírságok elérhetik a 35 millió eurót vagy a globális éves árbevétel 7 százalékát, ami a GDPR-hoz hasonló súlyú szankciórendszert jelent. A szakértők szerint sok cég még mindig alábecsüli a kockázatot, pedig a tapasztalatok azt mutatják: az uniós szabályozásoknál idővel megjelennek a komoly büntetések is.
Romániában ugyan kijelölték a felügyeleti hatóságokat, de késéssel az uniós határidőhöz képest. Ez azonban nem változtat azon, hogy a rendelet alkalmazása kötelező: a cégek nem hivatkozhatnak arra, hogy a nemzeti rendszer még nem teljesen kiépített.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!