Ezentúl bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy a mesterséges intelligencia lép kapcsolatba velük
Fotó: Horváth Sarolta
Azok a vállalatok, amelyek a mindennapi működésükben használják a mesterséges intelligencia előnyeit, egyre szűkülő határidővel néznek szembe: 2026. augusztus 2-ától az Európai Unióban általánosan alkalmazandóvá válik az úgynevezett AI Act. A rendelet alapjaiban alakítja át azt, ahogyan a cégek az MI-eszközöket használhatják – és nemcsak a technológiai vállalatokat érinti.
2026. április 08., 21:382026. április 08., 21:38
„Ha valaki a ChatGPT-t használja önéletrajzok szűrésére, algoritmust alkalmaz a munkavállalók teljesítményének értékelésére, vagy chatbotot működtet az ügyfélszolgálaton, máris érintett” – hívta fel a figyelmet a Digi24-nek nyilatkozva Marius Stanciu technológiai jogász.
Az AI Act – hivatalos nevén az Európai Unió 2024/1689-es rendelete – 2024 augusztusában lépett hatályba, és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, külön nemzeti törvény nélkül. Sőt azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek nem az EU-ban működnek, de szolgáltatásaik európai felhasználókat érintenek.
A rendelet egyik legfontosabb sajátossága, hogy kockázatalapú megközelítést alkalmaz. Ez azt jelenti: minél nagyobb hatással van egy MI-rendszer az emberek életére, jogaira vagy biztonságára, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. A rendszereket több kategóriába sorolják – vannak
A tiltott kategóriába tartoznak például azok a rendszerek, amelyek manipulálják az emberi viselkedést vagy társadalmi pontozást alkalmaznak. A magas kockázatú rendszerek közé sorolják többek között azokat, amelyek a munkaerő-felvételben, a hitelbírálatban vagy bizonyos közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben játszanak szerepet. Ezek esetében a cégeknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük.
A mindennapokban ugyanis egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel. Ha valaki állásra jelentkezik, nagy eséllyel egy algoritmus is átnézi az önéletrajzát. A munkahelyeken szoftverek értékelhetik a teljesítményt, az ügyfélszolgálatokon pedig chatbotok válaszolnak a kérdésekre. Ezek a megoldások közvetlenül befolyásolhatják az emberek életét.
2026 augusztusától ezekben az esetekben már nem lesz elegendő az MI-t egyszerű hatékonyságnövelő eszközként kezelni. A cégeknek pontosan tudniuk kell, milyen rendszereket használnak, hogyan működnek, és ki felel értük. Kiemelt szerepet kap az átláthatóság: bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy mesterséges intelligenciával lépnek kapcsolatba, vagy hogy egy döntést algoritmus is befolyásolt.
A vállalatoknak dokumentálniuk kell a működést, nyilvántartásokat kell vezetniük, és értékelniük kell az alkalmazott technológiák hatását.A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. A bírságok elérhetik a 35 millió eurót vagy a globális éves árbevétel 7 százalékát, ami a GDPR-hoz hasonló súlyú szankciórendszert jelent. A szakértők szerint sok cég még mindig alábecsüli a kockázatot, pedig a tapasztalatok azt mutatják: az uniós szabályozásoknál idővel megjelennek a komoly büntetések is.
Romániában ugyan kijelölték a felügyeleti hatóságokat, de késéssel az uniós határidőhöz képest. Ez azonban nem változtat azon, hogy a rendelet alkalmazása kötelező: a cégek nem hivatkozhatnak arra, hogy a nemzeti rendszer még nem teljesen kiépített.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkönnyíti, áttekinthetővé teszi egy új platform bevezetésével a kormány a külföldiek romániai munkavállalását, ugyanis a folyamat jelenleg bonyolult és nehezen nyomon követhető – jelentette ki a gazdasági miniszter.
Gyökeresen átalakítaná idén a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gázolajár-támogatási rendszert. A jelenlegi, utólagos – olykor akár féléves késéssel történő – visszatérítési rendszer helyett egy értékjegyes támogatási forma bevezetését fontolgatják.
Miközben Romániában látványosan visszaesett, Magyarországon nőtt a lakosság vásárlókedve.
Több új modell gyártását helyezik Románián kívülre, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a mioveni-i Dacia-üzem jövőjét. A változások hátterében a globális autóipar átrendeződése, a költségnyomás és a Renault új, Európán kívüli terjeszkedési stratégiája áll.
Romániában a most következő hétvégén (április 10-13.) ünneplik az ortodox húsvétot. Mivel hivatalos munkaszüneti napokról van szó, a nagy üzletláncok sem tartanak nyitva a rendes program szerint, sőt, vasárnap minden zárva lesz.
Nagyobb termőterületen vetettek a gazdák ősszel, mint az azelőtti években, mert tartottak az aszálytól.
Jól haladnak a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszain, és akár már idén elkészülhetnek – közölte a Pro Infrastruktúra Egyesült.
Már most üzemanyag-korlátozást kell bevezetni, hogy elkerüljük a válságot – vélekedett Traian Băsescu volt elnök az üzemanyag-válság kapcsán.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!