Ezentúl bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy a mesterséges intelligencia lép kapcsolatba velük
Fotó: Horváth Sarolta
Azok a vállalatok, amelyek a mindennapi működésükben használják a mesterséges intelligencia előnyeit, egyre szűkülő határidővel néznek szembe: 2026. augusztus 2-ától az Európai Unióban általánosan alkalmazandóvá válik az úgynevezett AI Act. A rendelet alapjaiban alakítja át azt, ahogyan a cégek az MI-eszközöket használhatják – és nemcsak a technológiai vállalatokat érinti.
2026. április 08., 21:382026. április 08., 21:38
„Ha valaki a ChatGPT-t használja önéletrajzok szűrésére, algoritmust alkalmaz a munkavállalók teljesítményének értékelésére, vagy chatbotot működtet az ügyfélszolgálaton, máris érintett” – hívta fel a figyelmet a Digi24-nek nyilatkozva Marius Stanciu technológiai jogász.
Az AI Act – hivatalos nevén az Európai Unió 2024/1689-es rendelete – 2024 augusztusában lépett hatályba, és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, külön nemzeti törvény nélkül. Sőt azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek nem az EU-ban működnek, de szolgáltatásaik európai felhasználókat érintenek.
A rendelet egyik legfontosabb sajátossága, hogy kockázatalapú megközelítést alkalmaz. Ez azt jelenti: minél nagyobb hatással van egy MI-rendszer az emberek életére, jogaira vagy biztonságára, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. A rendszereket több kategóriába sorolják – vannak
A tiltott kategóriába tartoznak például azok a rendszerek, amelyek manipulálják az emberi viselkedést vagy társadalmi pontozást alkalmaznak. A magas kockázatú rendszerek közé sorolják többek között azokat, amelyek a munkaerő-felvételben, a hitelbírálatban vagy bizonyos közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben játszanak szerepet. Ezek esetében a cégeknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük.
A mindennapokban ugyanis egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel. Ha valaki állásra jelentkezik, nagy eséllyel egy algoritmus is átnézi az önéletrajzát. A munkahelyeken szoftverek értékelhetik a teljesítményt, az ügyfélszolgálatokon pedig chatbotok válaszolnak a kérdésekre. Ezek a megoldások közvetlenül befolyásolhatják az emberek életét.
2026 augusztusától ezekben az esetekben már nem lesz elegendő az MI-t egyszerű hatékonyságnövelő eszközként kezelni. A cégeknek pontosan tudniuk kell, milyen rendszereket használnak, hogyan működnek, és ki felel értük. Kiemelt szerepet kap az átláthatóság: bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy mesterséges intelligenciával lépnek kapcsolatba, vagy hogy egy döntést algoritmus is befolyásolt.
A vállalatoknak dokumentálniuk kell a működést, nyilvántartásokat kell vezetniük, és értékelniük kell az alkalmazott technológiák hatását.A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. A bírságok elérhetik a 35 millió eurót vagy a globális éves árbevétel 7 százalékát, ami a GDPR-hoz hasonló súlyú szankciórendszert jelent. A szakértők szerint sok cég még mindig alábecsüli a kockázatot, pedig a tapasztalatok azt mutatják: az uniós szabályozásoknál idővel megjelennek a komoly büntetések is.
Romániában ugyan kijelölték a felügyeleti hatóságokat, de késéssel az uniós határidőhöz képest. Ez azonban nem változtat azon, hogy a rendelet alkalmazása kötelező: a cégek nem hivatkozhatnak arra, hogy a nemzeti rendszer még nem teljesen kiépített.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!