Ezentúl bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy a mesterséges intelligencia lép kapcsolatba velük
Fotó: Horváth Sarolta
Azok a vállalatok, amelyek a mindennapi működésükben használják a mesterséges intelligencia előnyeit, egyre szűkülő határidővel néznek szembe: 2026. augusztus 2-ától az Európai Unióban általánosan alkalmazandóvá válik az úgynevezett AI Act. A rendelet alapjaiban alakítja át azt, ahogyan a cégek az MI-eszközöket használhatják – és nemcsak a technológiai vállalatokat érinti.
2026. április 08., 21:382026. április 08., 21:38
„Ha valaki a ChatGPT-t használja önéletrajzok szűrésére, algoritmust alkalmaz a munkavállalók teljesítményének értékelésére, vagy chatbotot működtet az ügyfélszolgálaton, máris érintett” – hívta fel a figyelmet a Digi24-nek nyilatkozva Marius Stanciu technológiai jogász.
Az AI Act – hivatalos nevén az Európai Unió 2024/1689-es rendelete – 2024 augusztusában lépett hatályba, és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, külön nemzeti törvény nélkül. Sőt azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek nem az EU-ban működnek, de szolgáltatásaik európai felhasználókat érintenek.
A rendelet egyik legfontosabb sajátossága, hogy kockázatalapú megközelítést alkalmaz. Ez azt jelenti: minél nagyobb hatással van egy MI-rendszer az emberek életére, jogaira vagy biztonságára, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. A rendszereket több kategóriába sorolják – vannak
A tiltott kategóriába tartoznak például azok a rendszerek, amelyek manipulálják az emberi viselkedést vagy társadalmi pontozást alkalmaznak. A magas kockázatú rendszerek közé sorolják többek között azokat, amelyek a munkaerő-felvételben, a hitelbírálatban vagy bizonyos közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben játszanak szerepet. Ezek esetében a cégeknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük.
A mindennapokban ugyanis egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel. Ha valaki állásra jelentkezik, nagy eséllyel egy algoritmus is átnézi az önéletrajzát. A munkahelyeken szoftverek értékelhetik a teljesítményt, az ügyfélszolgálatokon pedig chatbotok válaszolnak a kérdésekre. Ezek a megoldások közvetlenül befolyásolhatják az emberek életét.
2026 augusztusától ezekben az esetekben már nem lesz elegendő az MI-t egyszerű hatékonyságnövelő eszközként kezelni. A cégeknek pontosan tudniuk kell, milyen rendszereket használnak, hogyan működnek, és ki felel értük. Kiemelt szerepet kap az átláthatóság: bizonyos helyzetekben a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy mesterséges intelligenciával lépnek kapcsolatba, vagy hogy egy döntést algoritmus is befolyásolt.
A vállalatoknak dokumentálniuk kell a működést, nyilvántartásokat kell vezetniük, és értékelniük kell az alkalmazott technológiák hatását.A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. A bírságok elérhetik a 35 millió eurót vagy a globális éves árbevétel 7 százalékát, ami a GDPR-hoz hasonló súlyú szankciórendszert jelent. A szakértők szerint sok cég még mindig alábecsüli a kockázatot, pedig a tapasztalatok azt mutatják: az uniós szabályozásoknál idővel megjelennek a komoly büntetések is.
Romániában ugyan kijelölték a felügyeleti hatóságokat, de késéssel az uniós határidőhöz képest. Ez azonban nem változtat azon, hogy a rendelet alkalmazása kötelező: a cégek nem hivatkozhatnak arra, hogy a nemzeti rendszer még nem teljesen kiépített.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Számos vitatott pontot tartalmaz az a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelynek következtében veszélybe kerülhet Romániában a használtruha-ipar.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Jelentősen csökkentette az üzemanyagok árát péntekre virradóra a Romániában piacvezető Petrom – a lépés mögött nagy valószínűséggel a kőolaj világpiaci árának a csökkenése áll.
A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6–9. között több mint 1000 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Jelentős mértékben szigorodnak a növényvédő szerek használatára vonatkozó szabályok Romániában. A zöldségtermesztők ugyanakkor azt állítják, hogy többségük tevékenysége már most is megfelel az előírásoknak.
Ortodox húsvétkor mintegy 70%-os kihasználtságra számítanak a romániai szállodákban – jelentették ki az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) képviselői.
A címkegyártással foglalkozó amerikai–kanadai CCL Avery felvásárolja a Hargita megyében bejegyzett autóalkatrészeket gyártó ALT Technologies Transylvania SRL-t – írja a Profit.ro a román Versenytanács közleménye alapján.
Az első negyedévben 128 419 személygépkocsit gyártottak Romániában – írja az Economedia.ro az ágazati vállalatokat tömörítő ACAROM közleménye alapján. Az idei termelés 5,4 százalékkal marad el a tavalyitól.
Az idei év első két hónapjában 4,76 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 15,6 százalékkal, azaz 878,6 millió euróval kisebb, mint 2025 ugyanezen időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!