Az infláció és a nagyfokú bizonytalanság lassítja a román gazdaság növekedési ütemét
Fotó: Pixabay
A román bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2023. május 16., 13:312023. május 16., 13:31
2023. május 16., 13:522023. május 16., 13:52
Ez a növekedési mutat alaposan elmarad a tavalyi év utolsó negyedévében mért 4,5 százalékos, és az azt megelőző ciklusan regisztrált 3,7 százalékos növekedési ütemhez képest.
„A 2023-as első negyedévi növekedés várakozásaink és a Bloomberg várakozásai alatt volt, 4 százalékos éves gyarapodásra számítottunk. Fenntartjuk, hogy az év végén 2,1 százalékos lesz a növekedés” – áll az Erste Banknak a Zf.ro által idézett gyorselemzésében.
Andrei Rădulescu, a Transilvania Bank makrogazdasági elemző osztályának igazgatója eközben úgy véli, hogy a friss statisztika
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
A kedden nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2,8 százalékos volt a növekedés az idei első negyedévben. A tavalyi utolsó negyedévhez mérten, a szezonális és naptárhatást is figyelembe véve 0,1 százalékkal nőtt a román GDP január és március között.
Az Európai Unió (EU) gazdasága 1,2 százalékkal, az eurózónáé 1,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben 2022 első három hónapjához képest; a bővülés Spanyolországban, Cipruson és Romániában volt a legnagyobb mértékű az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett adatai szerint. Az idei első három hónapban az uniós tagállamok közül Spanyolországban növekedett a legnagyobb mértékben – 3,8 százalékkal – a bruttó hazai termék (GDP), Cipruson 3,4 százalékos, Romániában 2,8 százalékos, Írországban 2,6 százalékos, Portugáliában 2,5 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek. Ezzel szemben a litván gazdaság teljesítménye 3,6 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábban regisztráltat, Magyarország 1,1 százalékos, Csehország 0,2 százalékos, Németország 0,1 százalékos visszaesését jegyzett. Idén január és március között az Egyesült Államok GDP-je az előző három hónaphoz képest 0,3 százalékkal, éves összevetésben 1,6 százalékkal nőtt.
Az idei első negyedévben az Európai Unió bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal, az eurózónáé 0,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amikor az EU-ban 0,1 százalékos visszaesést jegyeztek, az eurózóna gazdasága pedig stagnált. 2023 első hónapjában az előző negyedévhez képest a legjelentősebb növekedést Lengyelországban (3,9 százalék), Portugáliában (1,6 százalék) és Finnországban (1,1 százalék) jegyezték, ezzel szemben csökkent a GDP Litvániában (mínusz 3 százalék), Írországban (mínusz 2,7 százalék), Hollandiában (mínusz 0,7 százalék), Ausztriában (mínusz 0,3 százalék) és Magyarországon (mínusz 0,2 százalék).
A román statisztikai intézet ugyanakkor kedden módosításokat is közölt a tavalyi évre vonatkozóan, így a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2022 első három hónapjában 1,3 százalékkal, a második negyedévben 1,2 százalékkal, a harmadik negyedévben 1,2 százalékkal, a negyedik negyedévben 1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévekhez mérten.
Az Európai Bizottság épp hétfőn módosította felfelé korábbi előrejelzését. Úgy számolnak, hogy ebben az évben 3,2 százalékkal, 2024-ben 3,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék, ám egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) gyakorlatba ültetésének késése visszavetheti a beruházásokat.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is javított kedden közzétett jelentésében a román gazdaság idei növekedési kilátásain. A nemzetközi pénzintézet legfrissebb előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban 2,5 százalékkal növekedik. Idén februárban az EBRD még 1,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált erre az évre.
A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága eközben az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április közepén 2,4 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását, a Világbank szerint 2023-ban 2,6 százalékos bővülésre lehet számítani Romániában.
Lefelé módosította a tavalyi negyedik negyedévi román gazdasági növekedést az Országos Statisztikai Intézet (INS) a szerdán közzétett ideiglenes adatsorában.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!