
Marcel Boloș pénzügyminiszter azt várja, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé
Fotó: Gov.ro
Kilencmilliárd lejes többletbevételt remél a megugró költségvetési hiánnyal küzdő román kormány a szerdán elfogadott, adóamnesztiát és a költségvetési kiadások lefaragását tartalmazó rendelete gyakorlatba ültetésétől.
2024. szeptember 04., 18:582024. szeptember 04., 18:58
2024. szeptember 04., 19:062024. szeptember 04., 19:06
Marcel Ciolacu a szerdai kormányülés elején harangozta be az adóügyi-költségvetési intézkedésekről szóló sürgősségi rendelet elfogadását. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a sajtóba korábban kiszivárgott „híres jogszabály” nem megszorító csomag, hanem kedvezményeket ír elő az adófizetőknek és „ésszerűsíti” a költségvetési kiadásokat. Ciolacu elmondta, hogy a rendelet szerint bizonyos feltételekkel elengedik a magánszemélyek és a vállalatok adótartozásának egy részét.
Közlése szerint a miniszterelnök az üzleti szféra képviselőivel is egyeztetett a sürgősségi rendelet tervezetéről. Ciolacu beszámolt arról is, hogy a jogszabállyal a kormány támogatja a helyi önkormányzatok beruházásait, és észszerűsíti az állami kiadásokat. „Választási év van ugyan, de a kormány és jómagam nem nézhetjük tétlenül, hogy a közpénzeket felesleges kiadásokra pazarolják” – jelentette ki a szociáldemokrata (PSD) kormányfő.
A Ciolacu-kabinet által elfogadott rendelet értelmében önkéntes törlesztés esetén a természetes személyeknek, akik 5000 lejnél kisebb összeggel tartoznak az államkasszának, elengedik az adósság felét és a kamatokat, 5000 lej felett a tartozás 25 százalékát és a kamatokat. A cégek az adótartozásuk rendezése esetén mentesülnek a kamatok és a büntetőkamatok megfizetése alól. Az adótartozással nem rendelkező cégek a társasági adó 3 százalékának megfelelő jóváírásban részesülnek.
A liberális tárcavezető közölte, azt várják, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, továbbá a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé.
Egyébként a miniszterelnök állításával ellentétben a kormányrendelet számos megszorítást, az állami kiadások mérséklését célzó intézkedést tartalmaz. Az év végéig létszámstopot rendeltek el a közszférában, korlátozták az állami intézmények dologi kiadásait és a közalkalmazottaknak kifizethető bérpótlékokat, felfüggesztették a kárpótlások kifizetését azok számára, akiket a kommunizmus idején jogtalanul fosztottak meg az ingatlanjaiktól, valamint rendelkeztek az uniós forrásokból származó, bizonyos esetekben el nem költött támogatások átirányításáról a központi költségvetésbe.
Korlátozzák az állami intézmények, közhivatalok, önkormányzatok kiadásait: idén már nem írhatnak ki közbeszerzést irodabútor, szolgálati gépkocsi vásárlására, könyvek, folyóiratok beszerzésére, konzultációkra, szakmai továbbképzésekre. Mindemellett a polgármesteri hivatalok kötelesek visszautalni a központi költségvetésbe az idén el nem költött forrásokat.
Az adóamnesztiával és a megszorító intézkedésekkel a Ciolacu-kabinet a költségvetési hiányt próbálja mérsékelni, amely független elemzők és a bukaresti költségvetési tanács becslései szerint eléri a GDP 7 százalékát, amelyet az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások alapján Bukarest hét év alatt kíván 3 százalékra lefaragni. Mindazonáltal elemzők szerint a mostani intézkedések elégtelenek a magas deficit lefaragásához, a költségvetés konszolidációjához, így adóemelésekre lesz szükség, ami az év végén tartandó parlamenti és államfőválasztásra tekintettel 2025-ben történhet meg.

Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
szóljon hozzá!