Marcel Boloș pénzügyminiszter azt várja, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé
Fotó: Gov.ro
Kilencmilliárd lejes többletbevételt remél a megugró költségvetési hiánnyal küzdő román kormány a szerdán elfogadott, adóamnesztiát és a költségvetési kiadások lefaragását tartalmazó rendelete gyakorlatba ültetésétől.
2024. szeptember 04., 18:582024. szeptember 04., 18:58
2024. szeptember 04., 19:062024. szeptember 04., 19:06
Marcel Ciolacu a szerdai kormányülés elején harangozta be az adóügyi-költségvetési intézkedésekről szóló sürgősségi rendelet elfogadását. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a sajtóba korábban kiszivárgott „híres jogszabály” nem megszorító csomag, hanem kedvezményeket ír elő az adófizetőknek és „ésszerűsíti” a költségvetési kiadásokat. Ciolacu elmondta, hogy a rendelet szerint bizonyos feltételekkel elengedik a magánszemélyek és a vállalatok adótartozásának egy részét.
Közlése szerint a miniszterelnök az üzleti szféra képviselőivel is egyeztetett a sürgősségi rendelet tervezetéről. Ciolacu beszámolt arról is, hogy a jogszabállyal a kormány támogatja a helyi önkormányzatok beruházásait, és észszerűsíti az állami kiadásokat. „Választási év van ugyan, de a kormány és jómagam nem nézhetjük tétlenül, hogy a közpénzeket felesleges kiadásokra pazarolják” – jelentette ki a szociáldemokrata (PSD) kormányfő.
A Ciolacu-kabinet által elfogadott rendelet értelmében önkéntes törlesztés esetén a természetes személyeknek, akik 5000 lejnél kisebb összeggel tartoznak az államkasszának, elengedik az adósság felét és a kamatokat, 5000 lej felett a tartozás 25 százalékát és a kamatokat. A cégek az adótartozásuk rendezése esetén mentesülnek a kamatok és a büntetőkamatok megfizetése alól. Az adótartozással nem rendelkező cégek a társasági adó 3 százalékának megfelelő jóváírásban részesülnek.
A liberális tárcavezető közölte, azt várják, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, továbbá a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé.
Egyébként a miniszterelnök állításával ellentétben a kormányrendelet számos megszorítást, az állami kiadások mérséklését célzó intézkedést tartalmaz. Az év végéig létszámstopot rendeltek el a közszférában, korlátozták az állami intézmények dologi kiadásait és a közalkalmazottaknak kifizethető bérpótlékokat, felfüggesztették a kárpótlások kifizetését azok számára, akiket a kommunizmus idején jogtalanul fosztottak meg az ingatlanjaiktól, valamint rendelkeztek az uniós forrásokból származó, bizonyos esetekben el nem költött támogatások átirányításáról a központi költségvetésbe.
Korlátozzák az állami intézmények, közhivatalok, önkormányzatok kiadásait: idén már nem írhatnak ki közbeszerzést irodabútor, szolgálati gépkocsi vásárlására, könyvek, folyóiratok beszerzésére, konzultációkra, szakmai továbbképzésekre. Mindemellett a polgármesteri hivatalok kötelesek visszautalni a központi költségvetésbe az idén el nem költött forrásokat.
Az adóamnesztiával és a megszorító intézkedésekkel a Ciolacu-kabinet a költségvetési hiányt próbálja mérsékelni, amely független elemzők és a bukaresti költségvetési tanács becslései szerint eléri a GDP 7 százalékát, amelyet az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások alapján Bukarest hét év alatt kíván 3 százalékra lefaragni. Mindazonáltal elemzők szerint a mostani intézkedések elégtelenek a magas deficit lefaragásához, a költségvetés konszolidációjához, így adóemelésekre lesz szükség, ami az év végén tartandó parlamenti és államfőválasztásra tekintettel 2025-ben történhet meg.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!