Marcel Boloș pénzügyminiszter azt várja, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé
Fotó: Gov.ro
Kilencmilliárd lejes többletbevételt remél a megugró költségvetési hiánnyal küzdő román kormány a szerdán elfogadott, adóamnesztiát és a költségvetési kiadások lefaragását tartalmazó rendelete gyakorlatba ültetésétől.
2024. szeptember 04., 18:582024. szeptember 04., 18:58
2024. szeptember 04., 19:062024. szeptember 04., 19:06
Marcel Ciolacu a szerdai kormányülés elején harangozta be az adóügyi-költségvetési intézkedésekről szóló sürgősségi rendelet elfogadását. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a sajtóba korábban kiszivárgott „híres jogszabály” nem megszorító csomag, hanem kedvezményeket ír elő az adófizetőknek és „ésszerűsíti” a költségvetési kiadásokat. Ciolacu elmondta, hogy a rendelet szerint bizonyos feltételekkel elengedik a magánszemélyek és a vállalatok adótartozásának egy részét.
Közlése szerint a miniszterelnök az üzleti szféra képviselőivel is egyeztetett a sürgősségi rendelet tervezetéről. Ciolacu beszámolt arról is, hogy a jogszabállyal a kormány támogatja a helyi önkormányzatok beruházásait, és észszerűsíti az állami kiadásokat. „Választási év van ugyan, de a kormány és jómagam nem nézhetjük tétlenül, hogy a közpénzeket felesleges kiadásokra pazarolják” – jelentette ki a szociáldemokrata (PSD) kormányfő.
A Ciolacu-kabinet által elfogadott rendelet értelmében önkéntes törlesztés esetén a természetes személyeknek, akik 5000 lejnél kisebb összeggel tartoznak az államkasszának, elengedik az adósság felét és a kamatokat, 5000 lej felett a tartozás 25 százalékát és a kamatokat. A cégek az adótartozásuk rendezése esetén mentesülnek a kamatok és a büntetőkamatok megfizetése alól. Az adótartozással nem rendelkező cégek a társasági adó 3 százalékának megfelelő jóváírásban részesülnek.
A liberális tárcavezető közölte, azt várják, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, továbbá a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé.
Egyébként a miniszterelnök állításával ellentétben a kormányrendelet számos megszorítást, az állami kiadások mérséklését célzó intézkedést tartalmaz. Az év végéig létszámstopot rendeltek el a közszférában, korlátozták az állami intézmények dologi kiadásait és a közalkalmazottaknak kifizethető bérpótlékokat, felfüggesztették a kárpótlások kifizetését azok számára, akiket a kommunizmus idején jogtalanul fosztottak meg az ingatlanjaiktól, valamint rendelkeztek az uniós forrásokból származó, bizonyos esetekben el nem költött támogatások átirányításáról a központi költségvetésbe.
Korlátozzák az állami intézmények, közhivatalok, önkormányzatok kiadásait: idén már nem írhatnak ki közbeszerzést irodabútor, szolgálati gépkocsi vásárlására, könyvek, folyóiratok beszerzésére, konzultációkra, szakmai továbbképzésekre. Mindemellett a polgármesteri hivatalok kötelesek visszautalni a központi költségvetésbe az idén el nem költött forrásokat.
Az adóamnesztiával és a megszorító intézkedésekkel a Ciolacu-kabinet a költségvetési hiányt próbálja mérsékelni, amely független elemzők és a bukaresti költségvetési tanács becslései szerint eléri a GDP 7 százalékát, amelyet az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások alapján Bukarest hét év alatt kíván 3 százalékra lefaragni. Mindazonáltal elemzők szerint a mostani intézkedések elégtelenek a magas deficit lefaragásához, a költségvetés konszolidációjához, így adóemelésekre lesz szükség, ami az év végén tartandó parlamenti és államfőválasztásra tekintettel 2025-ben történhet meg.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Történelmi csúcsra erősödött az arany és az ezüst jegyzése unciánként a New York-i tőzsde fémrészlegében (Comex) csütörtökön kora reggel.
Romániában még a nagymamák által készített házi főzésű levár is a beszedetlen áfa összegét növelő tényezőként kezelik – jelentette ki Adrian Nica, az Országos Adóhatóság (ANAF) igazgatója.
Románia legnagyobb ingatlanbefektetője, a NEPI Rockcastle elindította első saját napelemparkját a román–magyar határ menti Kisjenőben. A napelempark teljes tervezett kapacitása 159 megawatt (MW), de csak saját használatra termel majd áramot.
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet. Az RMDSZ törvényhozói nem vettek részt a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó előterjesztés parlamenti szavazásán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!