
Marcel Boloș pénzügyminiszter azt várja, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé
Fotó: Gov.ro
Kilencmilliárd lejes többletbevételt remél a megugró költségvetési hiánnyal küzdő román kormány a szerdán elfogadott, adóamnesztiát és a költségvetési kiadások lefaragását tartalmazó rendelete gyakorlatba ültetésétől.
2024. szeptember 04., 18:582024. szeptember 04., 18:58
2024. szeptember 04., 19:062024. szeptember 04., 19:06
Marcel Ciolacu a szerdai kormányülés elején harangozta be az adóügyi-költségvetési intézkedésekről szóló sürgősségi rendelet elfogadását. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a sajtóba korábban kiszivárgott „híres jogszabály” nem megszorító csomag, hanem kedvezményeket ír elő az adófizetőknek és „ésszerűsíti” a költségvetési kiadásokat. Ciolacu elmondta, hogy a rendelet szerint bizonyos feltételekkel elengedik a magánszemélyek és a vállalatok adótartozásának egy részét.
Közlése szerint a miniszterelnök az üzleti szféra képviselőivel is egyeztetett a sürgősségi rendelet tervezetéről. Ciolacu beszámolt arról is, hogy a jogszabállyal a kormány támogatja a helyi önkormányzatok beruházásait, és észszerűsíti az állami kiadásokat. „Választási év van ugyan, de a kormány és jómagam nem nézhetjük tétlenül, hogy a közpénzeket felesleges kiadásokra pazarolják” – jelentette ki a szociáldemokrata (PSD) kormányfő.
A Ciolacu-kabinet által elfogadott rendelet értelmében önkéntes törlesztés esetén a természetes személyeknek, akik 5000 lejnél kisebb összeggel tartoznak az államkasszának, elengedik az adósság felét és a kamatokat, 5000 lej felett a tartozás 25 százalékát és a kamatokat. A cégek az adótartozásuk rendezése esetén mentesülnek a kamatok és a büntetőkamatok megfizetése alól. Az adótartozással nem rendelkező cégek a társasági adó 3 százalékának megfelelő jóváírásban részesülnek.
A liberális tárcavezető közölte, azt várják, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, továbbá a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé.
Egyébként a miniszterelnök állításával ellentétben a kormányrendelet számos megszorítást, az állami kiadások mérséklését célzó intézkedést tartalmaz. Az év végéig létszámstopot rendeltek el a közszférában, korlátozták az állami intézmények dologi kiadásait és a közalkalmazottaknak kifizethető bérpótlékokat, felfüggesztették a kárpótlások kifizetését azok számára, akiket a kommunizmus idején jogtalanul fosztottak meg az ingatlanjaiktól, valamint rendelkeztek az uniós forrásokból származó, bizonyos esetekben el nem költött támogatások átirányításáról a központi költségvetésbe.
Korlátozzák az állami intézmények, közhivatalok, önkormányzatok kiadásait: idén már nem írhatnak ki közbeszerzést irodabútor, szolgálati gépkocsi vásárlására, könyvek, folyóiratok beszerzésére, konzultációkra, szakmai továbbképzésekre. Mindemellett a polgármesteri hivatalok kötelesek visszautalni a központi költségvetésbe az idén el nem költött forrásokat.
Az adóamnesztiával és a megszorító intézkedésekkel a Ciolacu-kabinet a költségvetési hiányt próbálja mérsékelni, amely független elemzők és a bukaresti költségvetési tanács becslései szerint eléri a GDP 7 százalékát, amelyet az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások alapján Bukarest hét év alatt kíván 3 százalékra lefaragni. Mindazonáltal elemzők szerint a mostani intézkedések elégtelenek a magas deficit lefaragásához, a költségvetés konszolidációjához, így adóemelésekre lesz szükség, ami az év végén tartandó parlamenti és államfőválasztásra tekintettel 2025-ben történhet meg.

Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!