
Célkeresztben a bérpótlékok. Érdemalapú rendszert vezetne be a közvitán levő jogszabálytervezet
Fotó: Orbán Orsolya/Krónika
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát – tájékoztatott kedden az RMDSZ. Cseke Attila tárcavezető szerint a bérpótlékokról szóló tervezet célja egy érdemalapú rendszer bevezetése a közigazgatásban.
2025. július 01., 13:002025. július 01., 13:00
„A javasolt intézkedés biztosítja a közpénzek igazságos felhasználását. Bevezetjük az érdemalapú rendszert a közigazgatásba: azok, akik ténylegesen hozzájárulnak az uniós források lehívásához és a romániai települések fejlődéséhez, szigorú kritériumok alapján akár 50 százalékos bérpótlékra is jogosultak.
– idézte Cseke Attilát a Krónikához eljuttatott közlemény.

Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A bérpótlék odaítélésekor két szempontot vesznek figyelembe: a beruházás értékét, valamint azt, hogy az adott hónapban mennyi időt dolgozott a közalkalmazott az adott projekten – amennyiben előrelépés történt a beruházás kivitelezésében. Az előrelépés mértékét egy negyedévente készített haladási jelentés alapján állapítják meg, amelyet a hitelutalványozó hagy jóvá. Két mutató (a legdolgozott idő és a projekt értéke) együttes figyelembevételével a bérpótlék mértéke 5–50 százalék között változhat.
Amennyiben a havi beruházással kapcsolatos munkavégzés nem haladja meg a 20 órát, a bérpótlék mértéke a befektetés összegétől függően csupán 5–10 százalék lehet. Ha viszont a munkával töltött idő meghaladja a havi 80 órát, és a beruházás összege eléri vagy meghaladja a 20 millió lejt, a bérpótlék mértéke akár 25–50 százalékra is emelkedhet.
és amennyiben kiderül, hogy a jelentés nem felel meg a valóságnak, a jogtalanul megszerzett összegekért felelősségre vonhatók a beruházáson dolgozók, a jóváhagyási folyamatban részt vevő személyek, valamint a hitelutalványozó.
A közvitára bocsátott jogszabály szeptember 1-jén léphet hatályba. A tervezet teljes szövege elérhető itt.

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!