
Elfogadta a bérpótlékok odaítélésének korlátozását az Ilie Bolojan vezette kormány
Fotó: Gov.ro
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kabinet azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A kormány intézkedése hatalmas felháborodást és spontán munkabeszüntetést váltott ki a közalkalmazottak körében, akik általános sztrájkot helyeztek kilátásba.
2025. június 30., 18:012025. június 30., 18:01
2025. június 30., 19:482025. június 30., 19:48
Nekilátott a költségvetési kiadások lefaragásának az Ilie Bolojan vezette kormány. Egy héttel a beiktatása után, hétfőn délután tartott ülésén a kabinet jóváhagyta azt a sürgősségirendelet-tervezetet, amely miatt országszerte már délelőtt tiltakozásba fogtak a közalkalmazottak. A munkaügyi minisztérium által kidolgozott kormányrendelet értelmében havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. Az intézkedés – amely már július 1-jén hatályba lép, és 2026. december 31. között lesz érvényben – annak a megszorításokat tartalmazó csomagnak a része, amellyel a kormány idén 7 százalékra kívánja lefaragni a 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára ugrott költségvetési hiányt.
Jelenleg a közalkalmazottak 3-10 napos pótszabadságra jogosultak évente a törvény szerint járó 20-21 szabadnapon felül. Ennek nyomán előfordult, hogy a közszféra számos dolgozója akár 35 fizetett szabadnaphoz is hozzájutott egy év során. A rendelet elfogadását Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és felelős miniszter megerősítette a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján. Az általa irányított tárca dolgozói egyébként ugyancsak spontán munkabeszüntetés kirobbantásával tiltakoztak hétfőn délután a bérpótlék megnyirbálása ellen. Pîslaru erre úgy reagált: ő a társadalmi párbeszéd híve, ezért tárgyalni fog az ügyben a szakszervezetek képviselőivel.
A tervezetet – amelyet pénteki ülésén első olvasatban tárgyalta a kormány – a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) hétfői ülésén a munkáltatói szövetségek kedvezően véleményezték, a szakszervezetek elutasították, a civil szervezetek képviselői pedig megjegyzésekkel támogatták a jogszabályjavaslatot. A szakszervezetek ugyanakkor előrebocsátották: sztrájkot robbantanak ki, ha a kormány elfogadja bérpótlékok megnyirbálásáról szóló rendeletet. A bérpótlék korlátozásától 1 milliárd 345 millió lej megtakarítást remél a kormány.

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
Az intézkedés rendkívül érzékenyen érinti a közszféra dolgozóit, akik közül – mint ahogy arra a szakszervezetek figyelmeztetnek – több tízezernek fog csökkenni a nettó fizetése. Számos közalkalmazott esetében ugyanis ez a bérpótlék elérte a fizetés 15 vagy akár 25 százalékát is, emiatt az érdekvédelmi szervezetek becslése szerint a bércsökkenés elérheti az 1 200 lejt havonta. Nem véletlen, hogy a pénzügyiminisztériumi alkalmazottak szakszervezetei máris bejelentették: sztrájkőrséget állnak a tárca épülete vagy a kormánypalota előtt, de akár sztrájkhoz is folyamodhatnak, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal a közalkalmazottak bérpótlékáról. Dorin Modure, a pénzügyminisztériumi alkalmazottak szakszervezeti szövetségének elnöke az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a kormány tervezett intézkedéseivel szembeni hétfői spontán munkabeszüntetéseket a szakszervezetek nem támogatják, mert szerintük nem ez a törvényes útja a tiltakozásoknak.
Modure emlékeztetett: ezt a pótlékot évekkel korábban vezették be, amikor „technikailag” nem volt lehetőség fizetésemelésekre. „Akkor bérpótlékot ajánlottak nekünk, amit elfogadtunk. Ha keményebben küzdünk a fizetésemelésért, és nem fogadjuk el a pótlékot, akkor ma nem lenne ez a vita” – jelentette ki a szakszervezeti vezető, aki szerint az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlék bevezetése voltaképpen egy bujtatott fizetésemelés volt. Erre az eljárásra pedig azért volt szükség, mert az Európai Bizottság ellenezte a közalkalmazotti bérkiadások növelését.
Dorin Modure emlékeztetett arra is, hogy a plusz juttatás folyósításának törvényben rögzített feltételei vannak. Ezek teljesülését a munkafelügyelőség ellenőrzi, a pótlék szintjét–- az alapbér 5, 10 vagy 15 százaléka – pedig szintén a munkaügyi felügyelők állapítják meg bizonyos kritériumok alapján. Az idők folyamán a juttatás összegét bruttó 1500 lejre korlátozta a kormány. A szakszervezeti elnök hangsúlyozta, hogy ha bérpótlékot csökkentik, a szakszervezet tiltakozó akciókat indít, de a sztrájk előkészítése a munkakonfliktusokra vonatkozó törvényes előírások miatt akár két hónapig is eltarthat.
Mint arról beszámoltunk, országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság (ANAF), a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a Bolojan-kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt. A közalkalmazottak felháborodását az váltotta ki, hogy az állami kiadások lefaragását célzó lépések során akár 10 százalékkal is csökkenhet a bérük, emiatt a szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegetnek. A közalkalmazottak érdekvédelmét ellátó szakszervezetek képviselői a spontán munkabeszüntetések során közölték, az emberek elégedetlenek, mert a jövedelmüket 10 százalékkal csökkenthetik.

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kértek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy országos szintű általános sztrájk kirobbantására. A Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség (CSDR) hétfői közleménye szerint az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a CNSLR-Frăția, a Meridian és a CSDR szakszervezeti tömbök képviselői sürgősen, még a hétfői nap folyamán tárgyalni akarnak a miniszterelnökkel a deficitcsökkentő intézkedéscsomag közalkalmazottakat érintő fejezeteiről. Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke bejelentette, az öt nagy országos szakszervezeti szövetség vezetői eldöntötték, hogy sürgős találkozót kérnek Nicușor Dan államfőtől is a kormány tervezett megszorító intézkedéseiről.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!