Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Jelenleg a közalkalmazottak 3-10 napos pótszabadságra jogosultak évente a törvény szerint járó 20-21 szabadnapon felül. Ennek nyomán előfordult, hogy a közszféra számos dolgozója akár 35 fizetett szabadnaphoz is hozzájutott egy év során. A rendelet elfogadását Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és felelős miniszter megerősítette a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján. Az általa irányított tárca dolgozói egyébként ugyancsak spontán munkabeszüntetés kirobbantásával tiltakoztak hétfőn délután a bérpótlék megnyirbálása ellen. Pîslaru erre úgy reagált: ő a társadalmi párbeszéd híve, ezért tárgyalni fog az ügyben a szakszervezetek képviselőivel.

A tervezetet – amelyet pénteki ülésén első olvasatban tárgyalta a kormány – a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) hétfői ülésén a munkáltatói szövetségek kedvezően véleményezték, a szakszervezetek elutasították, a civil szervezetek képviselői pedig megjegyzésekkel támogatták a jogszabályjavaslatot. A szakszervezetek ugyanakkor előrebocsátották: sztrájkot robbantanak ki, ha a kormány elfogadja bérpótlékok megnyirbálásáról szóló rendeletet. A bérpótlék korlátozásától 1 milliárd 345 millió lej megtakarítást remél a kormány.

korábban írtuk

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Az intézkedés rendkívül érzékenyen érinti a közszféra dolgozóit, akik közül – mint ahogy arra a szakszervezetek figyelmeztetnek – több tízezernek fog csökkenni a nettó fizetése. Számos közalkalmazott esetében ugyanis ez a bérpótlék elérte a fizetés 15 vagy akár 25 százalékát is, emiatt az érdekvédelmi szervezetek becslése szerint a bércsökkenés elérheti az 1 200 lejt havonta. Nem véletlen, hogy a pénzügyiminisztériumi alkalmazottak szakszervezetei máris bejelentették: sztrájkőrséget állnak a tárca épülete vagy a kormánypalota előtt, de akár sztrájkhoz is folyamodhatnak, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal a közalkalmazottak bérpótlékáról. Dorin Modure, a pénzügyminisztériumi alkalmazottak szakszervezeti szövetségének elnöke az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a kormány tervezett intézkedéseivel szembeni hétfői spontán munkabeszüntetéseket a szakszervezetek nem támogatják, mert szerintük nem ez a törvényes útja a tiltakozásoknak.

Modure emlékeztetett: ezt a pótlékot évekkel korábban vezették be, amikor „technikailag” nem volt lehetőség fizetésemelésekre. „Akkor bérpótlékot ajánlottak nekünk, amit elfogadtunk. Ha keményebben küzdünk a fizetésemelésért, és nem fogadjuk el a pótlékot, akkor ma nem lenne ez a vita” – jelentette ki a szakszervezeti vezető, aki szerint az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlék bevezetése voltaképpen egy bujtatott fizetésemelés volt. Erre az eljárásra pedig azért volt szükség, mert az Európai Bizottság ellenezte a közalkalmazotti bérkiadások növelését.

Dorin Modure emlékeztetett arra is, hogy a plusz juttatás folyósításának törvényben rögzített feltételei vannak. Ezek teljesülését a munkafelügyelőség ellenőrzi, a pótlék szintjét–- az alapbér 5, 10 vagy 15 százaléka – pedig szintén a munkaügyi felügyelők állapítják meg bizonyos kritériumok alapján. Az idők folyamán a juttatás összegét bruttó 1500 lejre korlátozta a kormány. A szakszervezeti elnök hangsúlyozta, hogy ha bérpótlékot csökkentik, a szakszervezet tiltakozó akciókat indít, de a sztrájk előkészítése a munkakonfliktusokra vonatkozó törvényes előírások miatt akár két hónapig is eltarthat.

Mint arról beszámoltunk, országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság (ANAF), a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a Bolojan-kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt. A közalkalmazottak felháborodását az váltotta ki, hogy az állami kiadások lefaragását célzó lépések során akár 10 százalékkal is csökkenhet a bérük, emiatt a szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegetnek. A közalkalmazottak érdekvédelmét ellátó szakszervezetek képviselői a spontán munkabeszüntetések során közölték, az emberek elégedetlenek, mert a jövedelmüket 10 százalékkal csökkenthetik.

korábban írtuk

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kértek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy országos szintű általános sztrájk kirobbantására. A Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség (CSDR) hétfői közleménye szerint az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a CNSLR-Frăția, a Meridian és a CSDR szakszervezeti tömbök képviselői sürgősen, még a hétfői nap folyamán tárgyalni akarnak a miniszterelnökkel a deficitcsökkentő intézkedéscsomag közalkalmazottakat érintő fejezeteiről. Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke bejelentette, az öt nagy országos szakszervezeti szövetség vezetői eldöntötték, hogy sürgős találkozót kérnek Nicușor Dan államfőtől is a kormány tervezett megszorító intézkedéseiről.