Eltérő trendek. Románia az egyetlen uniós tagállam, ahol csökkent a várható munkaévek száma
Fotó: Pixabay.com
A romániaiak átlagosan alig több mint 32 évet dolgoznak a nyugdíjba vonulás előtt, ezzel kivívták maguknak a legrövidebb munkaidővel rendelkező ország címet – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Az európai átlag 39 év, a legtöbb munkaévet – közel 44 év – Hollandia tudja magáénak.
2024. július 25., 17:022024. július 25., 17:02
A legrövidebb munkában töltött időt Románián kívül Olaszországban (32,9 év) és Horvátországban (34,0 év) regisztrálták.
Hollandia után Svédországban (43,1 év) és Dániában (41,3 év) gyűl össze a legtöbb munkaév.
Az EU statisztikai hivatalának friss adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2013 óta a várható munkával töltött idő folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2020-ban a COVID-19 világjárvány nyomán először csökkent (a 2013-as 34,7 évről 2019-ben 35,9 évre, majd 2020-ban 35,6 évre). 2021-ben viszont visszaállt a járvány előtti szintre.
Öt országban volt jelentős, négy évet meghaladó a növekedés: Magyarország (6,2 év), Málta (5,3 év), Írország (4,4 év), Észtország (4,3 év) és Hollandia (4,0 év).
Magyarország és Málta, amelyek 2013-ban átlag alatti becsült várható munkaévvel rendelkeztek, erőteljes növekedésüknek köszönhetően 2023-ban meghaladták az uniós átlagot. Málta rendkívüli növekedésének fő oka a nők várható munkaképes életkorának figyelemre méltó növekedése (8,9 év) volt, amely a legnagyobb növekedés az uniós országok közül.
Ezzel szemben Spanyolországban, Németországban és Ausztriában viszonylag stabil volt a várható munkaévek száma, két évnél kisebb növekedéssel.
A legtöbb uniós országban megfigyelhető tendencia az volt, hogy a nők munkában töltött éveinek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a férfiaké, ez alól csak Dánia és Románia volt kivétel.
A közép-kelet-európai 18-24 évesek 32 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 19 százalékuk részmunkaidőben, minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára pedig szülei támogatása jelenti a fő bevételi forrást.
Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!