A falugazdász szerint a nagy hozamok ellenére sem éri meg a szalmásgabonák termesztése. A partiumi gazdák egy része más növényi kultúrákra váltana
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. A mezőgazdasági szakembereket megkereső termelők legtöbbször szaktanácsot, pályázati lehetőségben történő eligazítást vagy a termények értékesítéséhez kérnek segítséget. A falugazdászok arra biztatják a gazdákat, hogy szövetkezzenek, ami jelentősen megkönnyíti az értékesítést, ugyanakkor jóval több pályázati forrás áll a rendelkezésükre. A Krónika által megszólaltatott Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakember, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője arról is beszélt portálunknak, hogy a nyomott gabonaárak miatt több gazda tervezi az átállást zöldség, illetve gyümölcstermesztésre.
2025. június 24., 19:072025. június 24., 19:07
2025. június 24., 20:582025. június 24., 20:58
– Tavaly minden rekordot megdöntött az élelmiszereket kínáló multinacionális áruházláncok romániai forgalma. Tapasztalata szerint mennyire van a helyi gazdáktól származó mezőgazdasági termék az üzletek polcain?
– Adataim erről nincsenek, azt viszont tudom, hogy a partiumi gazdák sem tudnak bekerülni egyénileg termékeikkel az üzletláncokba. A legtöbb gazdának nincs annyi áruja, hogy folyamatos beszállítója legyen egy áruházláncnak, másrészt nem vonzó a felvásárlási ár, amit az áruházak kínálnak a mezőgazdasági termelőknek.
Aki a terményeivel mégis bekerül üzletláncokba, az csak összefogással – rendszerint egy szövetkezet keretében – teheti meg.
– A partiumi megyékben van-e elmozdulás a gazdaszövetkezetek irányába?
– Alakult néhány sikeres szövetkezetünk, ami reményt ad arra, hogy idővel újabbak is lesznek. Volt már több kísérlet a LEADER-program keretében szövetkezetek létrehozására: sikerült olyan társulást tető alá hozni, amire büszkék vagyunk. Az egyik Szatmár megyei szövetkezetünk kétmillió euró értékben pályázott meg sikeresen új mezőgépparkot – ezek jó példák, amelyek meggyőzik a gazdákat arról, hogy a gazdaszövetkezet hasznos dolog. Persze, nem könnyű feladat meggyőzni a mezőgazdasági termelőket, mert sokakban még él a keserű múlt, és emiatt bizalmatlanok.
– Mi késztetheti a gazdákat szövetkezésre? Mivel lehet meggyőzni a termelőket arról, hogy legalább az értékesítés terén fogjanak össze?
– Nem biztos, hogy minden esetben szövetkezetet kell létrehozni, de az tény, hogy a gazdáknak tömörülniük kell. A piaci értékesítés lehetősége egyre inkább beszűkül, mert a mai rohanó világban kevés embernek van ideje arra, hogy munka után három különböző helyen vásároljon a városban, piacokon, inkább bemegy egy nagyáruházba, és egy helyen megvásárol mindent.
A lényeg az, hogy bármilyen közös munka mögött egy olyan személy kell álljon, aki a rendszert működtetni tudja. Egy szövetkezet csak így lehet sikeres!
Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakember, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője szerint a kormány nem spórolhat a mezőgazdaságon
Fotó: partiumigazda.ro
– A falugazdász-hálózat Szatmár megyében is újragondolta a piacolást gazdavásárok formájában, ami mellé odarendelték a Szatmári termék minősítést. Mekkora segítség ez a gazdák számára?
– A gazdavásároknak megvan a pozitív hozadéka: mintegy 80 termelő csatlakozott a Szatmári termék minősítéshez – a gazdák úgy érzik, megéri, ha rendszeresen részt vesznek az általunk meghirdetett vásárokban. Nagyváradon az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezi a vásárokat, ami Biharban is nagyon jó alkalom a termelőknek arra, hogy árujukat értékesítsék. A vásárok nagy előnye, hogy jórészt hétvégén tartjuk, amikor a hét közben elfoglalt vásárlók is kijönnek beszerezni a szükséges mezőgazdasági termékeket.
– Milyen rendszeresen keresik meg a falugazdászokat a gazdák?
– A kapcsolattartás attól is függ, hogy ki a falugazdász, mert a régi, tapasztalt mezőgazdasági szakembereknek – Szatmárnémetiben például Fodor István kollégámnak – hosszú évek során kiépített gazdag kapcsolatrendszere van, de összességében minden falugazdászt megkeresnek a termelők elsősorban szakmai tanácsokkal, pályázati lehetőségekkel, vagy mezőgazdasági képzések ügyében. A Facebookon megtalálhatók az elérhetőségeink, így ennek is köszönhetően sokan ismernek. Előadások alkalmával, vagy szakmai napokon szintén sokan megkeresik szakembereinket, tehát élő a kapcsolat a falugazdászok és a mezőgazdasági termelők között.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
– A partiumi megyék gazdái elsősorban szántóföldi növénytermesztésből – főleg gabonatermesztésből – élnek. Mennyire lehet manapság talpon maradni szalmás gabona termesztésével?
– A kedvező tavaszi, esős időjárásnak köszönhetően az őszi vetésű szántóföldi növények nagy termést ígérnek, a várható magas hozamok miatt azonban a felvásárlók már most kisebb árat ígérnek.
Érdekességként mondom, hogy a tasnádi malom 15 évvel ezelőtt, 2010-ben 0,75 lejért vette át a kenyérgabona kilóját, és azóta mekkora az infláció…? Sok gazda abba fogja hagyni a gabonatermesztést, mert ráfizetésből nem lehet megélni, a 0,60 lej a búza önköltségi árát sem fedezi.
– Az elmúlt években elkezdődött a vita arról, hogy sok gabonatermesztő váltana. Mennyire reális lehetőség az, hogy más növényi kultúrákkal foglalkozzanak a Partiumban a gazdák?
– Gabonatermesztésről zöldségre vagy gyümölcsre átállni nem könnyű dolog. A gabonatermesztésnek épp az a nagy előnye, hogy teljesen gépesíthető, és minimális munkaerőigény mellett nagy területeket lehet megdolgozni néhány erőgéppel, ami a zöldség- és gyümölcstermesztésről nem mondható el. Ennek ellenére sok gazda úgy látja, hogy nincs kiút, mert a gabonatermesztés jövője egyre kilátástalanabb. Azt látom, hogy a zöldségtermesztésre való átállás miatt már többen is hűtőházban, és csomagolórendszer kiépítésében gondolkodnak.
– Mit várnak el az új kormánytól?
– Mindenképpen meg kell maradjon az európai uniós agrártámogatás, kiegészítve a román költségvetésből érkező mezőgazdasági támogatásokkal. Azt látom, hogy az utóbbi tíz-húsz évben sokat fejlődött a romániai mezőgazdaság: sok gazda portáján megújult a mezőgéppark – aki ügyesen pályázott, az új szintet lépett meg a mezőgazdasági termelésben.
– Ön gazdálkodóként hogyan boldogul?
– A falugazdász-hálózat szervezeti irányítása mellett egy 8 hektáros gazdaságot tartok fenn. Nincs időm fejleszteni, bővíteni, inkább arra törekszem, hogy minél több szövetkezetet hozzunk létre. Ha nincs elég gazda, akkor tagként beállok én is, hogy segítsek a szervezésben, az indulásban, hogy bízzanak az összefogás jó ügyében az emberek.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Jó epetermesztési idényt zártak idén a szatmári gazdák, ez azonban nem feledteti a földieper körüli értékesítési gondokat. Termelővel és mezőgazdasági szakemberekkel jártuk körül az évtizedek óta országos hírnévnek örvendő szatmári földieper jövőjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állampolgárok egyre óvatosabban költekeznek és egyre tudatosabban kezelik pénzüket, csak a legfontosabb kiadásokra adnak ki pénzt – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben a szakszervezetek tetszését nem nyerte el a közalkalmazotti bértörvény módosított tervezete sem, a jogszabályjavaslatot szerdán beterjeszthetik a parlament elé. Ugyanakkor egy keddi bírósági döntés miatt a jogszabály sorsa bizonytalanná vált.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!