Aszálykárok. Kukoricatábla az Arad megyei Kisiratos határában idén júliusban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Hektáronként maximum ezer lejre jogosultak a veszteséget szenvedett termelők, az erről szóló 400 millió euró értékű román állami programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.
2024. október 31., 18:092024. október 31., 18:09
A 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti vetésekre vonatkozik az aszály után járó kártérítési program, és összesen 39 növényfajta (köztük búza, tritikálé, árpa, zab, repce, napraforgó és kukorica) termelői jogosultak a kárpótlásra, akik a termésnek legalább 30 százalékát elveszítették a szárazság miatt. Összesen kétmilliárd lejt (mintegy 400 millió eurót) fordítanak majd a gazdák – őstermelők, családi vállalkozások, agráripari kombinátok – veszteségeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság által jóváhagyott program értelmében a támogatás közvetlen kifizetésekkel történik, összege 100 százalékos veszteség esetén hektáronként legfeljebb 1000 lej (200 euró), és nem haladhatja meg a termesztési költségek 30 százalékát.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A nyugati határvidéken a kalászosok és a repce jól fejlődtek, tavasszal megfelelő csapadékot kaptak, viszont a kapásnövények – a kukorica és a napraforgó – megsínylették a júliusi szárazságot, illetve az ahhoz társuló perzselő hőséget. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint – aki maga is földműveléssel foglalkozik – a legnagyobb gondot az jelentette, hogy
Ilyen körülmények között az öntözés sem segít – ha működött volna az egykori csatornarendszer –, a növények gyakorlatilag sokkot kaptak, nem voltak képesek fejlődni.
„Arad megyében a károk 50 százalékosnál nagyobbak voltak, de akadt, aki 80 százalékos kárt szenvedett. Persze, előfordulhat, hogy valaki későn vetett, vagy nem megfelelően alkalmazta a növényvédő szereket, s neki akár százszázalékos lehet a vesztesége” – magyarázta a Krónikának Nagy Zsolt, aki a megyei magyar gazdaegylet alelnöke is egyben.
Nem fejlődtek ki a csövek a kukoricán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kárfelmérési procedúra augusztus 5-én kezdődött és szeptember végéig tartott. Október 15-től lehetett benyújtani a kárigényeket a megyei agrárkamarához, és október 28. volt a végső határidő. „Elég szűkös, mert ilyenkor a legtöbb gazda még a határban van, előfordulhat, hogy nem jut el idejében hozzá az információ, ezért le is késheti azt. Mi próbáltunk segíteni, felhívtuk a tagok figyelmét erre, telefonon is értesítettük őket, de szerencsére a helyi önkormányzatok is szóltak nekik” – mondta a falugazdász.
Nagy Zsolt falugazdász szerint egységes szabályt kellett volna kidolgozni a kárfelmérésre
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kártérítésre csak azok jogosultak, akik hektáronként 30 százaléknál nagyobb kárt szenvedtek. Arad megyében a gazdák úgy becsülték, hogy több mint 70 ezer hektárt érintett az aszály, ehhez képest a megyei mezőgazdasági igazgatóság körülbelül 40 ezer hektárra ítélt meg kártérítést. Nagy Zsolt szerint
„Egész Arad megyét, sőt Nyugat-Romániát aszály sújtotta, ezt egységesen kellett volna kezelni. Tudok olyan településekről, amelyeken jobb termés volt, mégis nagyobb kártérítést kaptak a gazdák, mint ott, ahol kisebb volt a termés mennyisége, mégis kevesebbet ítéltek meg nekik” – jelentette ki.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A gazdák az 1000 lejes kárpótlásból arányosan kapnak hektáronként, attól függően, mekkora mértékű a káruk. A teljes összegre csak azok jogosultak, akiknek teljesen tönkrement a vetésük, de Nagy Zsolt nem hallott Arad megyében olyanról, akinek az egészet jóváhagyták volna. „Jó, ha futja a vetőmag árára, a többi a gazda vesztesége. De ez is több a semminél” – fűzte hozzá a falugazdász.
A kártérítéseket az ígéret szerint az év végéig kifizetik a jogosultaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!