Aszálykárok. Kukoricatábla az Arad megyei Kisiratos határában idén júliusban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Hektáronként maximum ezer lejre jogosultak a veszteséget szenvedett termelők, az erről szóló 400 millió euró értékű román állami programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.
2024. október 31., 18:092024. október 31., 18:09
A 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti vetésekre vonatkozik az aszály után járó kártérítési program, és összesen 39 növényfajta (köztük búza, tritikálé, árpa, zab, repce, napraforgó és kukorica) termelői jogosultak a kárpótlásra, akik a termésnek legalább 30 százalékát elveszítették a szárazság miatt. Összesen kétmilliárd lejt (mintegy 400 millió eurót) fordítanak majd a gazdák – őstermelők, családi vállalkozások, agráripari kombinátok – veszteségeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság által jóváhagyott program értelmében a támogatás közvetlen kifizetésekkel történik, összege 100 százalékos veszteség esetén hektáronként legfeljebb 1000 lej (200 euró), és nem haladhatja meg a termesztési költségek 30 százalékát.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A nyugati határvidéken a kalászosok és a repce jól fejlődtek, tavasszal megfelelő csapadékot kaptak, viszont a kapásnövények – a kukorica és a napraforgó – megsínylették a júliusi szárazságot, illetve az ahhoz társuló perzselő hőséget. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint – aki maga is földműveléssel foglalkozik – a legnagyobb gondot az jelentette, hogy
Ilyen körülmények között az öntözés sem segít – ha működött volna az egykori csatornarendszer –, a növények gyakorlatilag sokkot kaptak, nem voltak képesek fejlődni.
„Arad megyében a károk 50 százalékosnál nagyobbak voltak, de akadt, aki 80 százalékos kárt szenvedett. Persze, előfordulhat, hogy valaki későn vetett, vagy nem megfelelően alkalmazta a növényvédő szereket, s neki akár százszázalékos lehet a vesztesége” – magyarázta a Krónikának Nagy Zsolt, aki a megyei magyar gazdaegylet alelnöke is egyben.
Nem fejlődtek ki a csövek a kukoricán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kárfelmérési procedúra augusztus 5-én kezdődött és szeptember végéig tartott. Október 15-től lehetett benyújtani a kárigényeket a megyei agrárkamarához, és október 28. volt a végső határidő. „Elég szűkös, mert ilyenkor a legtöbb gazda még a határban van, előfordulhat, hogy nem jut el idejében hozzá az információ, ezért le is késheti azt. Mi próbáltunk segíteni, felhívtuk a tagok figyelmét erre, telefonon is értesítettük őket, de szerencsére a helyi önkormányzatok is szóltak nekik” – mondta a falugazdász.
Nagy Zsolt falugazdász szerint egységes szabályt kellett volna kidolgozni a kárfelmérésre
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kártérítésre csak azok jogosultak, akik hektáronként 30 százaléknál nagyobb kárt szenvedtek. Arad megyében a gazdák úgy becsülték, hogy több mint 70 ezer hektárt érintett az aszály, ehhez képest a megyei mezőgazdasági igazgatóság körülbelül 40 ezer hektárra ítélt meg kártérítést. Nagy Zsolt szerint
„Egész Arad megyét, sőt Nyugat-Romániát aszály sújtotta, ezt egységesen kellett volna kezelni. Tudok olyan településekről, amelyeken jobb termés volt, mégis nagyobb kártérítést kaptak a gazdák, mint ott, ahol kisebb volt a termés mennyisége, mégis kevesebbet ítéltek meg nekik” – jelentette ki.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A gazdák az 1000 lejes kárpótlásból arányosan kapnak hektáronként, attól függően, mekkora mértékű a káruk. A teljes összegre csak azok jogosultak, akiknek teljesen tönkrement a vetésük, de Nagy Zsolt nem hallott Arad megyében olyanról, akinek az egészet jóváhagyták volna. „Jó, ha futja a vetőmag árára, a többi a gazda vesztesége. De ez is több a semminél” – fűzte hozzá a falugazdász.
A kártérítéseket az ígéret szerint az év végéig kifizetik a jogosultaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!