Aszálykárok. Kukoricatábla az Arad megyei Kisiratos határában idén júliusban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Hektáronként maximum ezer lejre jogosultak a veszteséget szenvedett termelők, az erről szóló 400 millió euró értékű román állami programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.
2024. október 31., 18:092024. október 31., 18:09
A 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti vetésekre vonatkozik az aszály után járó kártérítési program, és összesen 39 növényfajta (köztük búza, tritikálé, árpa, zab, repce, napraforgó és kukorica) termelői jogosultak a kárpótlásra, akik a termésnek legalább 30 százalékát elveszítették a szárazság miatt. Összesen kétmilliárd lejt (mintegy 400 millió eurót) fordítanak majd a gazdák – őstermelők, családi vállalkozások, agráripari kombinátok – veszteségeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság által jóváhagyott program értelmében a támogatás közvetlen kifizetésekkel történik, összege 100 százalékos veszteség esetén hektáronként legfeljebb 1000 lej (200 euró), és nem haladhatja meg a termesztési költségek 30 százalékát.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A nyugati határvidéken a kalászosok és a repce jól fejlődtek, tavasszal megfelelő csapadékot kaptak, viszont a kapásnövények – a kukorica és a napraforgó – megsínylették a júliusi szárazságot, illetve az ahhoz társuló perzselő hőséget. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint – aki maga is földműveléssel foglalkozik – a legnagyobb gondot az jelentette, hogy
Ilyen körülmények között az öntözés sem segít – ha működött volna az egykori csatornarendszer –, a növények gyakorlatilag sokkot kaptak, nem voltak képesek fejlődni.
„Arad megyében a károk 50 százalékosnál nagyobbak voltak, de akadt, aki 80 százalékos kárt szenvedett. Persze, előfordulhat, hogy valaki későn vetett, vagy nem megfelelően alkalmazta a növényvédő szereket, s neki akár százszázalékos lehet a vesztesége” – magyarázta a Krónikának Nagy Zsolt, aki a megyei magyar gazdaegylet alelnöke is egyben.
Nem fejlődtek ki a csövek a kukoricán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kárfelmérési procedúra augusztus 5-én kezdődött és szeptember végéig tartott. Október 15-től lehetett benyújtani a kárigényeket a megyei agrárkamarához, és október 28. volt a végső határidő. „Elég szűkös, mert ilyenkor a legtöbb gazda még a határban van, előfordulhat, hogy nem jut el idejében hozzá az információ, ezért le is késheti azt. Mi próbáltunk segíteni, felhívtuk a tagok figyelmét erre, telefonon is értesítettük őket, de szerencsére a helyi önkormányzatok is szóltak nekik” – mondta a falugazdász.
Nagy Zsolt falugazdász szerint egységes szabályt kellett volna kidolgozni a kárfelmérésre
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kártérítésre csak azok jogosultak, akik hektáronként 30 százaléknál nagyobb kárt szenvedtek. Arad megyében a gazdák úgy becsülték, hogy több mint 70 ezer hektárt érintett az aszály, ehhez képest a megyei mezőgazdasági igazgatóság körülbelül 40 ezer hektárra ítélt meg kártérítést. Nagy Zsolt szerint
„Egész Arad megyét, sőt Nyugat-Romániát aszály sújtotta, ezt egységesen kellett volna kezelni. Tudok olyan településekről, amelyeken jobb termés volt, mégis nagyobb kártérítést kaptak a gazdák, mint ott, ahol kisebb volt a termés mennyisége, mégis kevesebbet ítéltek meg nekik” – jelentette ki.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A gazdák az 1000 lejes kárpótlásból arányosan kapnak hektáronként, attól függően, mekkora mértékű a káruk. A teljes összegre csak azok jogosultak, akiknek teljesen tönkrement a vetésük, de Nagy Zsolt nem hallott Arad megyében olyanról, akinek az egészet jóváhagyták volna. „Jó, ha futja a vetőmag árára, a többi a gazda vesztesége. De ez is több a semminél” – fűzte hozzá a falugazdász.
A kártérítéseket az ígéret szerint az év végéig kifizetik a jogosultaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!