A földieper a kora nyári időszak legkedveltebb gyümölcse
Fotó: Partiumi Falugazdász Hálózat/Czinzel László
Jó epetermesztési idényt zártak idén a szatmári gazdák, ez azonban nem feledteti a termelőkkel a földieper körüli értékesítési gondokat. A kertészeti ágazat boldogulását hátráltatja a munkaerőhiány, nincsenek hűtőházak, és szövetkezés nélkül a termelők kiszolgáltatottá válnak a kereskedőknek. Termelővel és mezőgazdasági szakemberekkel jártuk körül az évtizedek óta országos hírnévnek örvendő, az import gyümölcsnél összehasonlíthatatlanul finomabb szatmári földieper jövőjét.
2023. június 15., 20:052023. június 15., 20:05
2023. június 18., 18:592023. június 18., 18:59
A vége fele tart a szatmári eperszüret. Van, ahol már befejeződött, míg a később érő fajták kitartanak még egy-két hetet. A Halmiban és a környező Szatmár megyei falvakban meghonosodott epertermesztés az utóbbi évtizedekben elterjedt a partiumi megye távolabbi falvaiban is. Sok kisgazda lát benne fantáziát, hiszen kedvező időjárás esetén kis területről is nagy mennyiségű gyümölcsöt lehet szüretelni és értékesíteni. Ahogyan a megyeszékhelytől 15 kilométerre fekvő Mikolában is teszik a kistermelők, akik zömében a szatmárnémeti piacon értékesítik terményüket.
Kállai Pál nem csak több lábon álló gazda – főállásban a mikolai polgármesteri hivatalban dolgozik és emellett gazdálkodik –, hanem az epertermesztésben is többféle módszert kipróbált.
Utána kezdték el szedni a szabadföldi parcellában, a fátyolfólia alatt termesztett gyümölcsöt, ami szintén jó áron kelt el. Az utolsó hozam a szabadföldi epertermesztés dömpingje volt.
,,A feleségemmel gazdálkodunk, ő otthon van, így meg tudjuk oldani a folyamatos piacolást is. Asztalt bérlünk a szatmárnémeti zöldségpiacon, a termés legnagyobb részét a vásárlóknak adjuk el. Csak akkor szorulunk viszonteladókra, ha hirtelen meleghullám miatt túl sok eper érik egyszerre. Hogy ne romoljon el, olcsóbb áron eladjuk nagytételben” – magyarázza a mikolai gazda.
Kállai Pál egy korábbi látogatásunk alkalmából mutatta meg a fátyolfóliás eperültetvényét
Fotó: Makkay József
Mikolán és a környező falvakban ez az epertermesztő kisgazdák bevált módszere. Mivel nehéz napszámost találni a sok kézi munkaerőt igénylő szedéshez,
Kállaiék esetében a hét árnyi fóliasátor mellett ez 25 ár szabadföldi epertermesztés jelent.
Az Újmikolából, Újberekből és a községközpontból, Mikolából álló, többségében magyar lakosságú községben a kistermelőkön kívül néhány olyan gazda is van, aki nagyobb területen, két hektáron is termeszt epret. Az ő esetükben nem működik a piacolás, így eleve viszonteladóknak értékesítik az árut.
A legtöbb pénzt a fólia alatti epertermesztés hozza a szatmári gazdáknak
Fotó: Makkay József
Kállai Pál szerint az idén jó szezont zártak. Az utolsó hetet leszámítva az időjárás végig kedvezett a földiepernek. Portájukon a beköszönő esős idő a betakarítás végét érte, kárt nem okozott, viszont több olyan, később érő eperfajtát termesztő gazda is van a községben, akiknél nagyobb mennyiségű gyümölcs rothadt el a földeken.
,,Csak epertermesztésből nehéz még Szatmárban is megélni, ez egy szezonális növény. Aki gazdálkodással foglalkozik, az káposztát és más zöldségeket is termesztett, hogy egész évben legyen bevétele. Ha ért hozzá a gazda, az epertermesztésből is szép jövedelme származik” – összegzi a zöldségtermesztés lényegét Kállai Pál. A gazda azt is hangsúlyozza, hogy sok magyarországi vásárló is megfordult náluk, és nagyobb mennyiségű epret vásárolt.
Érdekes módon a szatmári falvakban nem terjedtek el a hosszabb tenyészidejű, több hónapon át termő eperfajták. Kállai ezt azzal magyarázza, hogy aki folyamatosan érő fajtákat termeszt, az eperszezon után nem tudja jó áron értékesíteni. A hazai vásárlók ahhoz vannak szokva, hogy májusban és júniusban egy hónapon át tart a földieper szezonja, akkor érdemes vásárolni. Később már csak szórványosan érdeklődnek az eper iránt.
Fodor István falugazdász szerint a szatmári epernek nincs valós konkurenciája
Fotó: Makkay József
Fodor István agrármérnök, a Partiumi Falugazdász Hálózat falugazdásza szerint idén nagyjából kedvezett az időjárás az epertermesztésnek, de a szabadföldi parcellákon az egy hétig tartó csapadékos idő az utóbbi egy hét során jelentős károkat okozott. Ezzel együtt sok gazda elégedett, mert korábban még jó áron lehetett értékesíteni a terményt.
,,Halmiban és a környező falvakban, ahol régi hagyománya van az epertermesztésnek, a gazdák rendszerint olyan viszonteladóknak értékesítik a termést, akiket régebb óta ismernek, és jó munkakapcsolat alakult ki közöttük.
– fogalmazott a Krónikának a mezőgazdasági szakember. Fodor úgy látja, hogy a szatmári epernek igazából nincs konkurenciája a romániai piacon. A partiumi eper megjelenése előtt importálnak ugyan spanyol árut is, de a kemény és ízetlen gyümölcsöt nem lehet összehasonlítani a szatmári termékkel.
A kisgazdák érdekeit felvállaló Magyar Lóránd szerint jó esély van arra, hogy jövőtől az epertemesztők is kapjanak román állami támogatást
Fotó: Facebook/Magyar Lóránd
Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő az egyik kezdeményezője annak a törvénytervezetnek, amely ,,de minimis” támogatásként hektáronként évi tízezer lejes állami támogatást nyújtana az epertermesztők számára. A Szatmár megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, hogy az epertermesztés sürgős támogatásra szorul. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) listáján nem szerepel kiemelten támogatandó mezőgazdasági területként, de kimaradt a kormány zöldség- és gyümölcstermesztési ,,de minimis” programjából is.
Az RMDSZ-politikus jó esélyt lát arra, hogy a törvénytervezetet még idén megszavazzák. ,,Amint kinevezik az új mezőgazdasági minisztert, felveszem vele a kapcsolatot, hogy a törvénykezdeményezés révbe jusson. A de minimis támogatásokhoz szükséges az Európai Bizottság beleegyezése is, így azt is meg kell szereznünk.
– fogalmazott a Krónikának a szatmári politikus.
A szatmári eper ízvilágban utánozhatatlan a hazai piacon
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az eperrel beültetett romániai mezőgazdasági területek folyamatos csökkenésének okait Magyar Lóránd abban látja, hogy egyre kevesebb a szüretelési időszakban bevonható munkaerő, és nincsenek hűtőházak. Megfelelő tárolási lehetőség nélkül az értékesítés kiszolgáltatottá válik, és igazából csak a kereskedők nyernek. A halmi önkormányzat uniós pályázatból épített hűtőházat, amit a jövő évi eperszedési idényre már használhatnak a gazdák, de a megyében az egyetlen létesítmény nem oldja meg a szatmári epertermesztés gondjait – magyarázza a képviselő –, aki szerint itt is az értékesítési szövetkezés lehet a megoldás. Példaként a székelyföldi pityókatermesztő gazdákat hozza fel, akik megértették, hogy külön-külön nem boldogulnak a piacon, ezért egyre több szövetkezet kínálja a székelyföldi krumplit a kereskedelmi láncoknak.
Eddig hasonló kezdeményezést nem sikerült tető alá hozni Szatmárban, az epertermesztő gazdák elzárkóztak a szövetkezéstől, de Magyar Lóránd esélyt lát arra, hogy megfelelő felvilágosító munkával megtörik a jég, és a pozitív példa úttörő szerepet tölt majd be. Más esély ugyanis nincs a hosszabb távú piacon maradásra és a hűtőházak szövetkezeti háttérrel történő megépítésére.
Új állami támogatási rendszer kidolgozását szorgalmazza az RMDSZ az epertermesztők számára abban a szerdán iktatott törvénytervezetben, amelynek célja az ágazattal foglalkozók kiemelt támogatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!