Beindult a palántanevelési idény a sándorhomoki zöldségesfarmon
Fotó: Diószegi István
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg. Nemrég született harmadik gyerekük fogadására a budapesti Agrárminisztériumtól vándorbölcsőt kaptak. Videós riportunkban a szatmári zöldségtermesztő farm történetét járjuk körül.
2025. március 12., 07:582025. március 12., 07:58
2025. március 12., 08:142025. március 12., 08:14
Bő tízéves múltra tekint vissza Diószegi István és Erika zöldségtermesztő farmja a Szatmár megyei Sándorhomokon. A történet úgy kezdődött, hogy 2012-es lakodalmukat követően István Erikával közösen úgy döntött, nem a szatmárnémeti szülői portára építenek, hanem hazatérnek a román–magyar határ közelében fekvő színmagyar faluba, a nagyszülői telekre gazdálkodni, ahol még élt a nagymama. Erika a Kolozsvár szomszédságában fekvő Szászfenesről jött férjhez Szatmárra: neki sem volt ismeretlen a háztáji gazdálkodás, hiszen amíg a tömeges beköltözések révén szülőfaluja nem vált az ország legnépesebb községévé, a korábban barátságos, élhető településen sokan termesztettek zöldséget.
Diószegi István érettségi után Budapesten végzett vendéglátóipari főiskolát, majd a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, és Szatmárnémetiben dolgozott üzletvezetőként.
,,Ebből meggazdagodni nem lehet, tisztességesen megélni viszont igen” – foglalja össze az elmúlt bő tíz esztendő gazdálkodásának lényegét.
Az öttagú Diószegi család
Fotó: Orbán Orsolya
2014-ben visszavették a nagyszülők által korábban bérbe adott földeket, és mintegy 10 hektár területen láttak hozzá krumplit és zöldségféléket, illetve némi gabonát termeszteni a kis sertéstelep ellátásra. Diószegiék alapelve a több lábon állás. A zöldségtermesztésből és disznótartásból származó jövedelem biztosítja azt, hogy István főállású gazda maradhasson: nem csak a fontosabb mezőgazdasági munkálatokat végzi el, hanem az értékesítés is az ő kezében összpontosul.
A budapesti Agrárminisztérium vándorbölcsőjében a család legkisebb gyereke
Fotó: Orbán Orsolya
Erika asszony egy szatmárnémeti étterem szakácsaként dolgozik, és munka után segédkezik a férjének. Jelenleg gyereknevelési szabadságon van: megérkezett a Diószegi család harmadik palántája. Anyjuk mellett a 9 és 11 éves lányok a baba legjobb pesztrái, a kisfiú élvezi a rá összpontosuló nagy figyelmet.
amely fiatal családoknak jár, amelyek mezőgazdaságból, élelmiszer-előállításból élnek, és kisbabát várnak. ,,Fodor István falugazdász hívott telefonon, hogy nekünk szeretnék adományozni a vándorbölcsőt, amit nagyon szép gesztusnak tartunk. Egy évig van nálunk, utána más gazdához kerül, akik szintén gyereket várnak” – magyarázza a sándorhomoki termelő.
Bakhátas rendszerben terem a nyárutó sikernövénye, a padlizsán
Fotó: Diószegi István
A tágas porta mögött húzódik a család egyik zöldségesföldje. Már megérkezett az ültetésre váró dughagyma, a napokban kerül a földbe, akárcsak a gyökérzöldségek magvai. A fűtetlen fóliasátorban beindult a palántanevelés, hogy a zöldségféléket idejében ki lehessen ültetni. A szabad földön történő zöldségtermesztésre szakosodott család a korai fagyok ellen talajtakaró fóliával védi a zsenge növényeket, hogy szárba szökjenek, és a fagyveszély elmúltával erőteljesen beinduljon a növekedés.
Gazdálkodásuk alapja a jó minőségű vetőmag és vetőgumó, amit akkor is megvásárolnak, ha sok gazda szerint nagyon drága.
Mi kétfajta vetőgumót vásárolunk Székelyföldről, a téli tárolásra szánt burgonya szaporítóanyagát Hollandiából szerezzük be egy magyarországi beszállítón keresztül. Nem olcsó mulatság, de minőségi és mennyiségi termést csak ilyen áron lehet elérni” – magyarázza vendéglátónk, miközben megmutatja a ládákban tárolt vetőgumót.
Nyári emlék. Zöldségrakomány útra készen Kolozsvárra
Fotó: Diószegi István
A szaporítóanyag mellett a zöldségtermesztés sikere a megfelelő irrigáción múlik. Diószegiék minden veteményes parcellába kutat fúrtak, amiből benzinmotoros szivattyúkkal hozzák fel a vizet. A gazda szerint szerencsés helyzetben vannak, mert 6-7 mélyen találnak vizet, így a forró nyarakon is bőven jut víz csepegtetős öntözéssel a növények gyökerére. Az irrigációs csöveket bakhátrendszerben vezetik végig, a paprika, padlizsán és sok más zöldség bőséges termése meghálálja a gondoskodást.
A bő tíz éve üzemelő zöldségfarm önfenntartó. A területalapú támogatáson kívül más uniós forrást nem igényeltek. ,,Nem szeretem az uniós pályázatokkal járó bürokráciát, és a hivatali packázást. Rossz tapasztalataim vannak! Szabad ember akarok lenni, aki a megtermelt zöldséget piaci áron értékesíti, és megél belőle. Ezért a szabadságért vállaltam a gazdálkodást, amit semmiféle alkalmazotti életmódra nem cserélnék már fel” – érvel a szatmári gazda.
Feliratos kerámiatányér az ebédlő falán
Fotó: Orbán Orsolya
Diószegi István elismeri, hogy az idős nemzedékek távozásával kevés fiatalt érdekel a gazdálkodás Sándorhomokon. Holott a falu híres burgonyája iránt ma is nagy a kereslet. ,,Aki megkóstolja a sándorhomoki krumplit, az mindig ilyet akar enni” – jelenti ki magabiztosan vendéglátónk a vásárlói visszajelzésekre alapozva. A három fajta – korai, középidejű és kései – pityóka minden kilója elkél, sőt jóval több termésre is lenne kereslet. A tízhektáros zöldségesfarm ,,vezető ereje” a krumpli, az a sándorhomoki burgonya, ami évtizedekkel ezelőtt az első újkrumpli volt az erdélyi zöldségpiacokon.
Diószegiék értékesítési modellje működik, hiszen terményeik egyharmadát kolozsvári és a kincses város környéki vásárlóknak szállítják megrendelésre. Sokan egész évben a sándorhomoki gazdától rendelnek zöldséget: a szállítmányokat meghatározott időben saját teherszállító járművén fuvarozza a kincses városba és környékére a gazda.
A termés nagyobb részét – a zöldségfélék és a burgonya mintegy 70 százalékát – szatmárnémeti étterem vásárolja fel, a gazda szerint hosszú évek óta elégedettek a kínálattal. Ez az üzleti kapcsolat jelenti a gazdacsalád anyagi biztonságát: a 14 kilométerre fekvő megyeszékhelyre minimális a szállítási költség, és a nagy tételben átadott áru jó áron talál vevőre.
A több lábon álláshoz elengedhetetlen sertéstelep
Fotó: Orbán Orsolya
A gazda rossz véleménnyel van a zöldségpiacokról, többek között a szatmárnémetiről is.
„Olyan emberek árulnak murkot, petrezselymet, hagymát, paprikát, stb., akiknek fogalmuk sincs a zöldségtermesztésről, azt sem tudják, mikor kell elvetni a magot. A hatóságok semmit nem tesznek a piacokat behálózó nyerészkedők ellen, akik gyakran őstermelői igazolvány mögé bújva kereskednek. Alig talál a piacon igazi őstermelő gazdát a vásárló” – mutat rá a visszás zöldségpiaci állapotokra Diószegi István.
A zöldségtermesztés jövőjével kapcsolatban a sándorhomoki gazda úgy látja, hosszabb távon csak a nagyobb termelők maradnak talpon.
Kicsiben a háztáji kertet érdemes megművelni, hogy a legszükségesebb zöldségeket megtermelje a család, de ebből megélni nem lehet.
,,A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák közül többen abbahagyják a kalászos gabona, a kukorica és más haszonnövény termesztését, mert egyre kisebb a jövedelmezőség. Többen fontolgatják, hogy zöldségtermesztésre térnek át. Kérdés, hogy ez a nagyon munkaerő-igényes gazdálkodási forma hány agrárvállalkozónak fog bejönni, hiszen merőben különbözik a gépesített gabonatermesztéstől” – mutat rá az átállás kockázataira vendéglátónk.
Vegyes zöldségeszsákok. Nagyjából már elkeltek a téli tartalékok
Fotó: Orbán Orsolya
Mint mondja, télen is megbecsüli őket, amikor nem tud állandó munkát adni, így a tavaszi dandár idején mindig a portáján vannak. Ez is szerves része a tízéves sikertörténetnek, amit a fiatal házaspár alapozott meg abban a Szatmár megyei faluban, ahol fél évszázada még a legtöbb portán gazdálkodtak, míg manapság két kezén megszámolja az ember a mezőgazdaságból élő családokat.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!