A falugazdász szerint a nagy hozamok ellenére sem éri meg a szalmásgabonák termesztése. A partiumi gazdák egy része más növényi kultúrákra váltana
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. A mezőgazdasági szakembereket megkereső termelők legtöbbször szaktanácsot, pályázati lehetőségben történő eligazítást vagy a termények értékesítéséhez kérnek segítséget. A falugazdászok arra biztatják a gazdákat, hogy szövetkezzenek, ami jelentősen megkönnyíti az értékesítést, ugyanakkor jóval több pályázati forrás áll a rendelkezésükre. A Krónika által megszólaltatott Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakember, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője arról is beszélt portálunknak, hogy a nyomott gabonaárak miatt több gazda tervezi az átállást zöldség, illetve gyümölcstermesztésre.
2025. június 24., 19:072025. június 24., 19:07
2025. június 24., 20:582025. június 24., 20:58
– Tavaly minden rekordot megdöntött az élelmiszereket kínáló multinacionális áruházláncok romániai forgalma. Tapasztalata szerint mennyire van a helyi gazdáktól származó mezőgazdasági termék az üzletek polcain?
– Adataim erről nincsenek, azt viszont tudom, hogy a partiumi gazdák sem tudnak bekerülni egyénileg termékeikkel az üzletláncokba. A legtöbb gazdának nincs annyi áruja, hogy folyamatos beszállítója legyen egy áruházláncnak, másrészt nem vonzó a felvásárlási ár, amit az áruházak kínálnak a mezőgazdasági termelőknek.
Aki a terményeivel mégis bekerül üzletláncokba, az csak összefogással – rendszerint egy szövetkezet keretében – teheti meg.
– A partiumi megyékben van-e elmozdulás a gazdaszövetkezetek irányába?
– Alakult néhány sikeres szövetkezetünk, ami reményt ad arra, hogy idővel újabbak is lesznek. Volt már több kísérlet a LEADER-program keretében szövetkezetek létrehozására: sikerült olyan társulást tető alá hozni, amire büszkék vagyunk. Az egyik Szatmár megyei szövetkezetünk kétmillió euró értékben pályázott meg sikeresen új mezőgépparkot – ezek jó példák, amelyek meggyőzik a gazdákat arról, hogy a gazdaszövetkezet hasznos dolog. Persze, nem könnyű feladat meggyőzni a mezőgazdasági termelőket, mert sokakban még él a keserű múlt, és emiatt bizalmatlanok.
– Mi késztetheti a gazdákat szövetkezésre? Mivel lehet meggyőzni a termelőket arról, hogy legalább az értékesítés terén fogjanak össze?
– Nem biztos, hogy minden esetben szövetkezetet kell létrehozni, de az tény, hogy a gazdáknak tömörülniük kell. A piaci értékesítés lehetősége egyre inkább beszűkül, mert a mai rohanó világban kevés embernek van ideje arra, hogy munka után három különböző helyen vásároljon a városban, piacokon, inkább bemegy egy nagyáruházba, és egy helyen megvásárol mindent.
A lényeg az, hogy bármilyen közös munka mögött egy olyan személy kell álljon, aki a rendszert működtetni tudja. Egy szövetkezet csak így lehet sikeres!
Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakember, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője szerint a kormány nem spórolhat a mezőgazdaságon
Fotó: partiumigazda.ro
– A falugazdász-hálózat Szatmár megyében is újragondolta a piacolást gazdavásárok formájában, ami mellé odarendelték a Szatmári termék minősítést. Mekkora segítség ez a gazdák számára?
– A gazdavásároknak megvan a pozitív hozadéka: mintegy 80 termelő csatlakozott a Szatmári termék minősítéshez – a gazdák úgy érzik, megéri, ha rendszeresen részt vesznek az általunk meghirdetett vásárokban. Nagyváradon az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezi a vásárokat, ami Biharban is nagyon jó alkalom a termelőknek arra, hogy árujukat értékesítsék. A vásárok nagy előnye, hogy jórészt hétvégén tartjuk, amikor a hét közben elfoglalt vásárlók is kijönnek beszerezni a szükséges mezőgazdasági termékeket.
– Milyen rendszeresen keresik meg a falugazdászokat a gazdák?
– A kapcsolattartás attól is függ, hogy ki a falugazdász, mert a régi, tapasztalt mezőgazdasági szakembereknek – Szatmárnémetiben például Fodor István kollégámnak – hosszú évek során kiépített gazdag kapcsolatrendszere van, de összességében minden falugazdászt megkeresnek a termelők elsősorban szakmai tanácsokkal, pályázati lehetőségekkel, vagy mezőgazdasági képzések ügyében. A Facebookon megtalálhatók az elérhetőségeink, így ennek is köszönhetően sokan ismernek. Előadások alkalmával, vagy szakmai napokon szintén sokan megkeresik szakembereinket, tehát élő a kapcsolat a falugazdászok és a mezőgazdasági termelők között.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
– A partiumi megyék gazdái elsősorban szántóföldi növénytermesztésből – főleg gabonatermesztésből – élnek. Mennyire lehet manapság talpon maradni szalmás gabona termesztésével?
– A kedvező tavaszi, esős időjárásnak köszönhetően az őszi vetésű szántóföldi növények nagy termést ígérnek, a várható magas hozamok miatt azonban a felvásárlók már most kisebb árat ígérnek.
Érdekességként mondom, hogy a tasnádi malom 15 évvel ezelőtt, 2010-ben 0,75 lejért vette át a kenyérgabona kilóját, és azóta mekkora az infláció…? Sok gazda abba fogja hagyni a gabonatermesztést, mert ráfizetésből nem lehet megélni, a 0,60 lej a búza önköltségi árát sem fedezi.
– Az elmúlt években elkezdődött a vita arról, hogy sok gabonatermesztő váltana. Mennyire reális lehetőség az, hogy más növényi kultúrákkal foglalkozzanak a Partiumban a gazdák?
– Gabonatermesztésről zöldségre vagy gyümölcsre átállni nem könnyű dolog. A gabonatermesztésnek épp az a nagy előnye, hogy teljesen gépesíthető, és minimális munkaerőigény mellett nagy területeket lehet megdolgozni néhány erőgéppel, ami a zöldség- és gyümölcstermesztésről nem mondható el. Ennek ellenére sok gazda úgy látja, hogy nincs kiút, mert a gabonatermesztés jövője egyre kilátástalanabb. Azt látom, hogy a zöldségtermesztésre való átállás miatt már többen is hűtőházban, és csomagolórendszer kiépítésében gondolkodnak.
– Mit várnak el az új kormánytól?
– Mindenképpen meg kell maradjon az európai uniós agrártámogatás, kiegészítve a román költségvetésből érkező mezőgazdasági támogatásokkal. Azt látom, hogy az utóbbi tíz-húsz évben sokat fejlődött a romániai mezőgazdaság: sok gazda portáján megújult a mezőgéppark – aki ügyesen pályázott, az új szintet lépett meg a mezőgazdasági termelésben.
– Ön gazdálkodóként hogyan boldogul?
– A falugazdász-hálózat szervezeti irányítása mellett egy 8 hektáros gazdaságot tartok fenn. Nincs időm fejleszteni, bővíteni, inkább arra törekszem, hogy minél több szövetkezetet hozzunk létre. Ha nincs elég gazda, akkor tagként beállok én is, hogy segítsek a szervezésben, az indulásban, hogy bízzanak az összefogás jó ügyében az emberek.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Jó epetermesztési idényt zártak idén a szatmári gazdák, ez azonban nem feledteti a földieper körüli értékesítési gondokat. Termelővel és mezőgazdasági szakemberekkel jártuk körül az évtizedek óta országos hírnévnek örvendő szatmári földieper jövőjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!