Magyar szerep? Magyar Péter szerint Budapesten tarthatják az orosz–ukrán háborút lezáró tárgyalásokat
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Magyarország kész otthont adni az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásoknak – jelentette ki Magyar Péter magyar miniszterelnök a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak egy szerdán megjelent interjúban.
2026. június 04., 08:322026. június 04., 08:32
„Magyarország nem játszhat döntő szerepet ebben a kérdésben; ez a nagyhatalmak feladata.
– mondta Magyar.
Mint ismeretes, Orbán Viktor előző miniszterelnök néhány hónappal korábban nyitott volt arra, hogy vendégül lássa Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy Ukrajna kapcsán szervezendő csúcstalálkozón, amelyet végül elvetettek.
„Ukrajnában most valóban minden kockán forog. Sok ember hal meg, és lehetséges, hogy az ország elveszíti területének egy részét. Ezért Ukrajnának valódi, érvényesíthető nemzetközi garanciákra van szüksége” – mondta Magyar.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy
amelyben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország garantálta, hogy nem alkalmaznak gazdasági és katonai eszközöket Ukrajna megtámadására.
„1994-ben már létezett a híres budapesti memorandum, amelyben többek között az Egyesült Államok és a nagyhatalmak garantálták Ukrajna függetlenségét és integritását. Ezeket az ígéreteket azonban nem tartották be, mert az üres szlogenek kevés hasznát veszik” – tette hozzá.
Miközben a háború Ukrajna ellen folytatódik, a béketárgyalások megrekedtek.
Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter szerdán este számolt be arról, hogy sikerült megállapodni Ukrajnával a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaállításáról, ami megnyithatja az utat afelé, hogy Budapest támogassa Ukrajna EU-csatlakozását.
Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a miniszterelnök szerdán este a Facebookon.
Leszögezte ugyanakkor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós felvételét, és amennyiben 10-15 éven belül sikerülne lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, ügydöntő népszavazást írnak ki az ügyben.
Eközben Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy le akarná állítani agresszióját; ezt bizonyítják a Kijev és más ukrán városok elleni orosz támadások is.
„A Kijev és egész Ukrajnát érő legutóbbi támadások ezt egyértelműen bizonyítják. Újabb civil áldozatok, rengeteg sebesült, mérhetetlen pusztítás. Határozottan elítéljük Oroszország agresszióját, és továbbra is béketárgyalásokra szólítunk fel. Egyértelmű, hogy ön, Volodimir (Zelenszkij) valóban a békére törekszik. Azt is világosan látjuk, hogy tovább kell folytatnunk Ukrajna támogatását” – hangsúlyozta a főtitkár.
Az oroszországi területeken végrehajtott ukrán csapásokat kommentálva Rutte kijelentette:
„Ukrajna most olyan sikereket ért el, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) csak ennek az elnöknek (Zelenszkijnek) a hivatalos engedélyével tudta megrendezni a május 9-i parádét. Önök két órára engedélyezték neki a felvonulást, ő pedig 1 óra 55 perc alatt befejezte” – jegyezte meg az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint a NATO-főtitkár.
Rutte az Ukrinform hírügynökség szerint „egészen elképesztőnek” nevezte Oroszország veszteségeit az Ukrajna elleni háborúban, és óva intette a fiatal oroszokat attól, hogy részt vegyenek benne. Szerinte ugyanis nem kapnak megfelelő kiképzést, és a felszerelés, amelyet kapnak, gyenge minőségű.
– figyelmeztette őket.
A főtitkár kiemelte, hogy Oroszország nagyszámú katonát, havonta több mint 30 ezer főt veszít az Ukrajna elleni háborújában.
„Ez azt jelenti, hogy Oroszország egyetlen hónap alatt több embert veszít, mint amennyit a Szovjetunió tíz év alatt veszített az afganisztáni háborúban” – emelte ki.
Rutte szerint a NATO-Ukrajna Tanács szerdán megtörtént első ülése „önmagában is nagyon jelentős jelzése a NATO és Ukrajna közötti szilárd kapcsolatoknak”.
A főtitkár elmondta, hogy Zelenszkijjel megvitatták az Ukrajna előtt álló kihívásokat és a fronthelyzet alakulását.
– ígérte Rutte.
Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna évente 45-50 milliárd dollárt fordít fegyvergyártásra, és a hadsereg finanszírozása biztosított. Az ukrán kormány azon dolgozik, hogy biztosítani tudja „az ország történetében példátlan mértékű finanszírozást” valamennyi, Ukrajnában gyártott fegyvertípus előállítására – tette hozzá.
Az államfő leszögezte, hogy Ukrajna jogos válaszcsapásokat ad az orosz támadásokra, és még intenzívebbé akarja tenni ezeket.
„Őszintén szólva nem követem, nincs programfüzetem arról, hogy Putyin mikor és hova utazik” – mondta, utalva arra, hogy az ukrán erők szerdára virradóan csapást mértek egy szentpétervári olajtárolóra, lángba borítva a létesítményt, miközben Putyin részvételével nemzetközi gazdasági fórumot tartanak a városban.
„Mi az Ukrajna elleni csapásokra válaszolunk. Úgy gondolom, hogy ezek jogos támadások. Egy nappal ezelőtt súlyos támadás ért bennünket, és mi ennek megfelelően válaszoltunk” – magyarázta Zelenszkij.
„Nekik (Oroszországnak) tudniuk kell, hogy ha drónokat és rakétákat vetnek be ellenünk, mi ugyanígy fogunk cselekedni. És csak idő kérdése, mikor leszünk képesek jelentősen növelni válaszcsapásaink tömegességét” – jegyezte meg.
Zelenszkij nehezményezte, hogy Kijev már nagyon régóta várja Donald Trump amerikai elnök képviselőinek látogatását, mivel jelenleg az Egyesült Államok számára az iráni háború a legfontosabb kérdés.
„Kész vagyok közvetlen tárgyalásokat folytatni Putyinnal a háború lezárása érdekében, és nem várok arra, hogy a világ összes többi konfliktusa előbb véget érjen” – jelentette ki az ukrán elnök.
Markánsan csökkent az idén az orosz fegyveres erők által újonnan elfoglalt ukrajnai területek kiterjedése, és Oroszország ezekért a minimális területi nyereségekért is rendkívüli árat fizet emberéletekben – mondta szerdai helyzetértékelésében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit delegációjának vezető katonai szaktanácsadója.
Joby Rimmer ezredes az EBESZ szerdai ülésén felidézte az elektronikus kommunikáció és a kibertevékenység hírszerzési célú figyelésére és elemzésére szakosodott brit nemzetbiztonsági szolgálat (GCHQ) legfrissebb adatait, amelyek szerint
A brit hírszerző szolgálatok részéről ez az első nyilvánosan elhangzott becslés arról, hogy az ukrajnai háborúban eddig hány orosz katona halt meg.
Joby Rimmer a szerdai EBESZ-ülésen a londoni külügyminisztérium ismertetése szerint elmondta: az orosz fegyveres erők hónapról hónapra rendkívüli emberveszteségeket szenvednek Ukrajnában, miközben az idén markánsan csökkent az újonnan megszerzett ukrán területek kiterjedése.
A brit EBESZ-küldöttség vezető katonai szaktanácsadója szerint az eddig is „mérhetetlenül lassú” orosz előrenyomulás üteme az idén a felére csökkent.
Rimmer úgy fogalmazott:
A brit EBESZ-tanácsadó szerint azonban Oroszország még ilyen nyomás alatt is rendkívüli szenvedéseket tud okozni, ahogy ezt a legutóbbi csapásmérések mutatják.
A szakértő által idézett adatok szerint az orosz fegyveres erők csak májusban 197 rakétával támadták Ukrajnát – ezek közül 72 volt ballisztikus vagy hiperszonikus rakéta –, és naponta több száz drónt indítanak ukrán célpontok felé.
Hétfő éjjel és kedd hajnalban az oroszok 656 drónnal és 73 rakétával hajtottak végre támadásokat, amelyekben legalább 18 civil meghalt.
– hangsúlyozta a brit EBESZ-delegáció katonai szaktanácsadója.
Hozzátette: 2026 első négy hónapjában 21 százalékkal nőtt az orosz támadások civil áldozatainak és sérültjeinek száma Ukrajnában az előző év azonos időszakához képest.
Rimmer közölte: adatai szerint a háború kezdete óta legalább 16 149 civil halt meg Ukrajnában, a sérültek száma meghaladja a 46 ezret.
Orosz külügyi szóvivő: Moszkva kész a pragmatikus kapcsolatépítésre Magyarországgal
Oroszország készen áll arra, hogy pragmatikus kapcsolatokat építsen ki Magyarország új kormányával – jelentette ki Marjia Zaharova orosz külügyi szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtök hajnalban kiadott nyilatkozatában.
„Készek vagyunk az együttműködésre (Magyar Péter miniszterelnök kabinetjével), amelyet az április 12-i választások eredményei alapján alakult meg. Készek vagyunk ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztésére a pragmatizmus és természetesen az érdekek kölcsönös figyelembevétele alapján, a nemzetközi és kétoldalú napirend széles körében” – mondta Zaharova a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva.
Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője fejezte ki az orosz készséget az új magyar kormánnyal való párbeszédre, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pedig azt közölte, hogy az orosz állami nukleáris energetikai vállalat a Paks II projektet illető minden kérdésre választ tud adni Budapestnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
XIV. Leó pápa felavatta a Sagrada Familia-bazilika legmagasabb, Jézus Krisztusról elnevezett tornyát szerdán Barcelonában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!