Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt úgy döntött, hogy saját hatáskörben meghosszabbítja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
2023. szeptember 15., 23:562023. szeptember 15., 23:56
2023. szeptember 16., 00:362023. szeptember 16., 00:36
A budapesti, a varsói és a pozsonyi kormány azután jelentette be az embargó kiterjesztését, hogy – mint arról beszámoltunk – az Európai Bizottság péntek este úgy határozott, nem hosszabbítja meg az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalmat, az intézkedések péntek éjfélkor hatályukat vesztik. Májusban az Európai Unió engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának –, hogy megtiltsa az ukrajnai búza, kukorica, repce és napraforgó importját.
A brüsszeli testület most arra a következtetésre jutott, hogy a május óta bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az Ukrajnával határos öt tagállamban „megszűntek a piaci torzulások”. Ezt azonban az érintett országok többsége nem így látja.
Nagy István agrárminiszter a brüsszeli bejelentést követően közölte: a budapesti kormány megvédi a gazdák érdekeit, ezért miután Brüsszel úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat, Magyarország nemzeti hatáskörben megteszi azt és ki is terjeszti egy szélesebb termékköre. A tárcavezető tájékoztatása szerint a tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Nagy István szerint ha az olcsó ukrán import újra elárasztaná az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacait, nem lenne elegendő tárolókapacitás betárolni az őszi betakarítás terményeit, a magyarországi piacra történő értékesítés ellehetetlenülne és akkor még nagyobb nehézségekkel kellene a gazdálkodóknak szembenézniük.
Lengyelország sem engedi be az ukrán gabonát. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a brüsszeli döntésre reagálva leszögezte: kormánya az Európai Bizottság beleegyezése nélkül is meghosszabbítja az ukrajnai gabonafélék behozatali tilalmát. „Nem hallgatunk Berlinre, nem hallgatunk (Ursula) von der Leyenre
– fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva, hogy ezzel a lengyel gazdák érdekeit védik. Varsó többször kihangsúlyozta, hogy az EB döntése ellentétes az Ukrajnával szomszédos országok érdekeivel, a belső uniós piac és az Európai Unió gazdaságának érdekeivel.
Bukarest jelezte: sajnálattal vette tudomásul, hogy nem született európai megoldás az ukrajnai gabonaimport korlátozásának meghosszabbítására, ahogyan azt az érintett országok igényelték. „Románia kormánya állandó kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal és az ukrán féllel, hogy meggyőződjék róla, miként fogja az ukrán termékek importjának hatásait korlátozni hivatott, az EB által javasolt új mechanizmus megakadályozni az uniós tagállamok belső piacának torzulását, amelyet eddig az ukrán mezőgazdasági termékek importjának korlátozása előzött meg” – idézte az MTI a bukaresti Marcel Ciolacu vezette kabinet közleményét.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az Ukrajnából származó gabonaimportra vonatkozó korlátozásokat szeptember 15. után – jelentette be pénteken a brüsszeli végrehajtó testület.
A román gazdák érdekvédelmi szövetségei kedden nyílt levélben követelték az ország vezetőitől és Brüsszeltől az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbítását, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben munkagépeikkel eltorlaszolják az ország határátkelőit és a konstancai kikötőt. Pénteken kibocsátott közleményében a Román Gazdák Klubja az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatali tilalmának szeptember 15. utáni meghosszabbítását követelte a Ciolacu-kabinettől, hogy elkerüljék és korlátozzák a hazai termelők veszteségeit, versenyképességük csökkenését és Románia gabonaexportőri pozíciójának gyengülését.
Az egyik javaslatuk az, hogy a kormány szeptember 15. után egyoldalúan hosszabbítsa meg az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatalának tilalmát a háború végéig, és szigorú ellenőrzések révén gondoskodjon az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitfeltételeinek betartásáról. A gazdák emellett tonnánként legalább 30 euró kárpótlást kérnek az uniós költségvetésből a szállítási díjak emelkedésének kompenzálására, emlékeztetve arra, hogy a drágulást az ukrán gabonatranzit által gyakorolt nyomás okozta. Ugyanakkor javasolják az Agrárhitel projekt sürgős beindítását, ami segíthet a romániai termelők pénzügyi stabilitásának biztosításában, elsősorban az idén ősszel esedékes számlákkal összefüggésben.
A romániai gazdák az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatali tilalmának 2023. szeptember 15. utáni meghosszabbítását követelik, hogy elkerüljék és korlátozzák a hazai termelők veszteségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!