Fotó: Erdély Bálint Előd
A romániai gazdák az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatali tilalmának 2023. szeptember 15. utáni meghosszabbítását követelik, hogy elkerüljék és korlátozzák a hazai termelők veszteségeit, a versenyképességük csökkenését és Románia gabonaexportőri pozíciójának gyengülését – olvasható a Román Gazdák Klubjának pénteken közzétett nyílt levelében.
2023. szeptember 15., 14:122023. szeptember 15., 14:12
2023. szeptember 15., 14:142023. szeptember 15., 14:14
Az aláírók szerint a határidő lejárta bizonytalan helyzetet teremt, ami súlyosan érinti a kelet-európai régió mezőgazdasági termelőinek versenyképességét. Ezért a Román Gazdák Klubja olyan intézkedéseket vár el a kormánytól, amelyek hozzájárulnak az ágazat újjáélesztéséhez és a romániai farmok versenyképességének növeléséhez.
A gazdák emellett tonnánként legalább 30 euró kárpótlást kérnek az uniós költségvetésből a szállítási díjak emelkedésének kompenzálására, emlékeztetve arra, hogy a drágulást az ukrán gabonatranzit által gyakorolt nyomás okozta. Ugyanakkor javasolják az Agrárhitel projekt sürgős beindítását, ami segíthet a hazai termelők pénzügyi stabilitásának biztosításában, elsősorban az idén ősszel esedékes számlákkal összefüggésben.
A gazdák az Agerpres szerint arra is kérik a kormányt: tekintettel az ukrán mezőgazdasági termékek folyamatos tranzitjára, tegyen politikai és diplomáciai lépéseket annak érdekében, hogy a romániai kikötői és közúti infrastruktúra fejlesztésére különítsenek el uniós forrásokat.
Nyílt levelükben megemlítik, hogy Románia csupán 2022-ben termett gabonája értékesítésekor több mint 3 milliárd eurós veszteséget szenvedett el, a 2023-ra eddig becsült veszteség pedig több mint 1,3 milliárd euró lesz a regionális gabonapiac zavarai, a logisztikai költségek jelentős növekedése, valamint az ukrán gabonafélékre kivetett vámok lemondása miatt. Hozzáteszik: mivel a búzatermelés az előző évhez képest idén mindössze 10 százalékkal nőtt, a becslések szerint a hazai mezőgazdasági vállalkozók forgalma ebben az évben mintegy 30 százalékkal fog csökkenni, ami veszélyezteti az ágazat túléléséhez szükséges bevételeket.
Orbán Viktor: ha Brüsszel nem lép, akkor nemzeti hatáskörben hosszabbítunk
Ha Brüsszel nem lép, akkor Magyarország – összefogva Romániával, Lengyelországgal és Szlovákiával – nemzeti hatáskörben meghosszabbítja az ukrán gabona pénteken éjfélkor lejáró behozatali tilalmát – közölte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. „Egyelőre a brüsszeli bürokraták nem akarják ezt meghosszabbítani, és ha mai éjfélig ők nem hosszabbítják meg, akkor nemzeti hatáskörben néhány ország összefogva – románok, lengyelek, magyarok, szlovákok – mi meg fogjuk hosszabbítani nemzeti alapon ezt a behozatali tilalmat, amiből egy komoly brüsszeli küzdelem lesz” – fogalmazott az MTI szerint Orbán Viktor.
Hozzátette: minden nap ilyen csatákat kell vívni, mert Brüsszel nem hajlandó a tagállamok és az európai emberek oldalára állni, hanem a gabonaügyben is inkább amerikai érdekeket képvisel. Értékelése szerint ugyanis az ukrán gabona valójában nem ukrán, hanem „már régen valószínűleg amerikai tulajdonban lévő területről származó kereskedelmi termék”, ez pedig egy újabb dimenzióját nyitja ki az Ukrajnáról szóló vitának, hogy ezen a háborún ki nyer, ki veszít. Az biztos, hogy Amerika nyer, Európa pedig veszít – hangsúlyozta.
A növénytermesztő gazdák számára hatvan millió euró gyorssegélyről döntött mai ülésén a kormány. Az ukrajnai gabonaimport okozta válság enyhítésére a termelők a gázolaj 50 százalékának a beszerzésére literenként 2 lejes ártámogatást kapnak.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró uniós behozatali korlátozások meghosszabbítását követelik a román gazdaszervezetek, kilátásba helyezve, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket.
Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló gabona behozatali tilalmát előíró rendkívüli intézkedést továbbra is fent kell tartani – közölte Nagy István agrárminiszter, aki a román tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!