
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács keretében Luxemburgban ültek össze az uniós mezőgazdasági tárcavezetők, ahol szóba került az ukrán mezőgazdasági export is
Fotó: Agrárminisztérium
Brüsszel továbbra is az ukrán érdekeket fogja szem előtt tartani, ezért Magyarország továbbra is fenntartja a saját hatáskörben bevezetett importtilalmat – mondta az agrárminiszter az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése előtt hétfőn, a közösségi oldalára feltöltött videóban.
2025. október 27., 19:262025. október 27., 19:26
2025. október 27., 19:292025. október 27., 19:29
Nagy István közölte, hogy az ilyenkor megszokott halászati kvótatárgyalások mellett a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) környezeti feltételei, az agrárpiaci helyzet vagy a frissen bemutatott generációs megújulás stratégia is napirenden lesz.
a dán elnökség az uniós agrárpiacok helyzete és az európai gazdák aktuális problémái helyett arra kér javaslatokat a tagállamoktól, hogy hogyan lehetne Ukrajnát támogatni az európai uniós termelési sztenderdeknek történő megfelelésben. Teszik mindezt nem sokkal azután, hogy a bizottság javaslatára az Európai Unió extra magas kvótákban állapodott meg az Európai Unió és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásának elfogadása során – tette hozzá.
,,Ehelyett sokkal inkább arról kellene beszélni, hogy a megállapodás alapján Ukrajnából bejövő, például 35 ezer tonna méz milyen hatással lesz az uniós méhészeti ágazatra, vagy a 120 ezer tonna baromfi mit jelent majd az uniós baromfiágazat számára, esetleg miként tudnak megbirkózni az uniós gabonatermelők az 1 millió 300 ezer tonna búzával, illetve mit fog okozni a kukorica esetében a nulla vámtétel az uniós termelőknek” – fogalmazott.
Hozzátette:
A miniszter megemlítette, hogy a 2027 utáni Közös Agrárpolitika is napirenden lesz, ezúttal a környezet és klímavédelmi szabályokkal, és ,,ahogy haladnak előre a tárgyalások, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a javasolt struktúra nem fog működni". Úgy vélte, a javasolt 20 százalékos csökkentés miatt a források nem elegendők a célok megvalósításához, az egységes tervkoncepció pedig működésképtelen lesz az alapvetően más logika szerint működő terület- és állatalapú intézkedések esetében.
Nagy István szerint ,,ezzel a felelőtlen javaslattal” Brüsszel nemcsak a gazdák megélhetését veszélyezteti, de ezen keresztül az élelmezésbiztonságot is. A Közös Agrárpolitikát kívül kell tartani ,,az egységes alapon, különálló költségvetéssel, kétpilléres szerkezettel és saját testre szabott végrehajtási, valamint teljesítési szabályokkal” – mondta.
A tárcavezető beszélt a bizottság generációs megújulás stratégiájáról is, amely fontos dokumentum, hiszen szinte minden tagállamban egyre égetőbb probléma a gazdatársadalom elöregedése, amire megoldást kell találni. Megjegyezte, hogy ,,ebben a stratégiában is megjelenik Brüsszel azon elképesztő ötlete”, hogy a nyugdíjban részesülő gazdákat 2032-től meg kell fosztani az alaptámogatástól, amit felháborítónak nevezett, ezért el fogják utasítani.

Szűnni nem akaró vita övezi az Európai Bizottság (EB) által még júliusban közzétett, a Közös Agrárpolitikának (KAP) a 2028–2034 közötti uniós ciklusban való gyökeres átalakulásáról szóló elképzelést.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!