
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács keretében Luxemburgban ültek össze az uniós mezőgazdasági tárcavezetők, ahol szóba került az ukrán mezőgazdasági export is
Fotó: Agrárminisztérium
Brüsszel továbbra is az ukrán érdekeket fogja szem előtt tartani, ezért Magyarország továbbra is fenntartja a saját hatáskörben bevezetett importtilalmat – mondta az agrárminiszter az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése előtt hétfőn, a közösségi oldalára feltöltött videóban.
2025. október 27., 19:262025. október 27., 19:26
2025. október 27., 19:292025. október 27., 19:29
Nagy István közölte, hogy az ilyenkor megszokott halászati kvótatárgyalások mellett a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) környezeti feltételei, az agrárpiaci helyzet vagy a frissen bemutatott generációs megújulás stratégia is napirenden lesz.
a dán elnökség az uniós agrárpiacok helyzete és az európai gazdák aktuális problémái helyett arra kér javaslatokat a tagállamoktól, hogy hogyan lehetne Ukrajnát támogatni az európai uniós termelési sztenderdeknek történő megfelelésben. Teszik mindezt nem sokkal azután, hogy a bizottság javaslatára az Európai Unió extra magas kvótákban állapodott meg az Európai Unió és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásának elfogadása során – tette hozzá.
,,Ehelyett sokkal inkább arról kellene beszélni, hogy a megállapodás alapján Ukrajnából bejövő, például 35 ezer tonna méz milyen hatással lesz az uniós méhészeti ágazatra, vagy a 120 ezer tonna baromfi mit jelent majd az uniós baromfiágazat számára, esetleg miként tudnak megbirkózni az uniós gabonatermelők az 1 millió 300 ezer tonna búzával, illetve mit fog okozni a kukorica esetében a nulla vámtétel az uniós termelőknek” – fogalmazott.
Hozzátette:
A miniszter megemlítette, hogy a 2027 utáni Közös Agrárpolitika is napirenden lesz, ezúttal a környezet és klímavédelmi szabályokkal, és ,,ahogy haladnak előre a tárgyalások, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a javasolt struktúra nem fog működni". Úgy vélte, a javasolt 20 százalékos csökkentés miatt a források nem elegendők a célok megvalósításához, az egységes tervkoncepció pedig működésképtelen lesz az alapvetően más logika szerint működő terület- és állatalapú intézkedések esetében.
Nagy István szerint ,,ezzel a felelőtlen javaslattal” Brüsszel nemcsak a gazdák megélhetését veszélyezteti, de ezen keresztül az élelmezésbiztonságot is. A Közös Agrárpolitikát kívül kell tartani ,,az egységes alapon, különálló költségvetéssel, kétpilléres szerkezettel és saját testre szabott végrehajtási, valamint teljesítési szabályokkal” – mondta.
A tárcavezető beszélt a bizottság generációs megújulás stratégiájáról is, amely fontos dokumentum, hiszen szinte minden tagállamban egyre égetőbb probléma a gazdatársadalom elöregedése, amire megoldást kell találni. Megjegyezte, hogy ,,ebben a stratégiában is megjelenik Brüsszel azon elképesztő ötlete”, hogy a nyugdíjban részesülő gazdákat 2032-től meg kell fosztani az alaptámogatástól, amit felháborítónak nevezett, ezért el fogják utasítani.

Szűnni nem akaró vita övezi az Európai Bizottság (EB) által még júliusban közzétett, a Közös Agrárpolitikának (KAP) a 2028–2034 közötti uniós ciklusban való gyökeres átalakulásáról szóló elképzelést.
A romániai szelektív hulladékgyűjtés hiányosságairól és a körforgásos gazdaság fontosságáról beszélt hétfőn Bende Sándor, a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke egy szakkonferencián.
Az augusztus végi 4,54 százalékról szeptember végére 5,39 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány, elérve a 102,47 milliárd lejt – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Csalódottan zárta a nyári főszezont a turizmusból élő romániai, erdélyi vállalkozók zöme. Hiszen a vendégek száma országosan csökkent az év első nyolc hónapjában, és még ott is vegyes a kép, ahol helyi szinten növekedést mértek.
Két héttel ezelőtt a koalíción belül megbeszélés zajlott a minimálbér január 1-jétől történő befagyasztásáról, de a helyzet megváltozott – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
Egyes közlekedési vállalatok igazgatóinak juttatásai 40–50 százalékkal nőttek – jelentette ki vasárnap este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az áfa és más adók nem emelkednek jövőre, de továbbra is kiadáscsökkentésekre van szükség – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Bolojan-kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum először tárja fel a román állam tulajdonában levő vállalatok igazgatóinak és igazgatótanácsai tagjainak hatalmas fizetését – irányította rá a figyelmet az Antena 3 CNN hírtelevízió.
A romániai munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők keresnek állást leggyakrabban, eközben az autószerelők és vízvezeték-szerelők iránt a legnagyobb a kereslet.
Gyengült pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 0,12 banival (0,02 százalékkal) 5,0835 lejre nőtt a szerdai 5,0823 lejről.
A francia Carrefour romániai üzleteinek eladására készül – adta hírül pénteken a francia sajtóra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál.
szóljon hozzá!