Nagy a kilátástalanság. Főleg a túl alacsony felvásárlási árak miatt mondanak le sokan a juhtenyésztésről
Fotó: Barabás Ákos
Még uniós támogatással együtt sem vonzó a túlságosan alacsony felvásárlási árral szembesülő romániai gazdák számára a juhtenyésztés. Ágazati képviselők szerint az állatfelvásárlás és -export hosszú évek óta egy szűk kereskedői érdekkör kezében van, amely aprópénzt fizet a gazdáknak, miközben hatalmas nyereséget zsebel be.
2019. december 02., 15:252019. december 02., 15:25
2019. december 02., 15:362019. december 02., 15:36
Nemzetközi botránnyá terebélyesedett a fekete-tengeri Midia Năvodari kikötőjében múlt vasárnap 14 600 elő juhval a fedélzetén balesetet szenvedett hajó ügye. Az állatok túlnyomó többségének elhullását eredményező szerencsétlenség miatt állatvédő szervezetek feljelentették Romániát Brüsszelben, ennek nyomán az elmúlt héten meghallgatást tartottak az Európai Parlamentben.
A bukaresti parlamentben korábban beterjesztett törvénytervezet szerint minden év május elejétől szeptember végéig betiltanák a közel-keleti országokba irányuló élőállat-kivitelt a nagy meleg miatt, ugyanakkor az év többi időszakában is szigorítanák a szállítmányok állategészségügyi ellenőrzését.
A múlt vasárnapi baleset nyomán egyébként a 14 600 juh közül mintegy 200 állatot sikerült élve kimenekíteni a félig elsüllyedt hajó gyomrából, amit az állatvédők elfogadhatatlannak tartanak.
Az Animals International szervezet adatai szerint az Európai Unió tagországai közül Románia adja el a legtöbb juhot az arab országoknak, ahol egyúttal a legolcsóbban értékesíti. Adataik szerint a jordániai kikötőkbe érkező romániai élőállat-szállítmányokon a juhexportot lebonyolító cégek a hazai felvásárlási ár négy-ötszörösét nyerik: az élősúlyban mintegy 200 lejért felvásárolt juhot a jordániai vagy líbiai vágóhidaknak mintegy ezer lejért adják tovább.
Kínzással felérő szállítás. Élőállat-export helyett a levágott állatok húsát kellene értékesíteni külföldön
Fotó: Barabás Ákos
Nemcsak az állatvédő szervezetek, hanem egyre több politikus is egyetért azzal, hogy
A romániai juhágazat alakulása jelentős kihívást jelent nemcsak a juhtenyésztők, hanem a mezőgazdasági minisztérium számára is. Dán Péter marosvásárhelyi nyugalmazott állattenyésztő, kutatómérnök, az RMGE Maros megyei falugazdásza a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, hogy az EU tagországai közül Romániában állítják elő az egyik legolcsóbb juhhúst, amit az élőállat-exportra szakosodott kereskedők ki is használnak.
A mezőgazdasági mérnök szerint a kedvező természeti adottságokat tetézi a hetvenes-nyolcvanas években hallgatólagosan kialakult szokás, miszerint az őszi betakarítást követően tavaszig mindenhol a juhoké a határ, így viszonylag olcsón lehetett kiteleltetni az állományt. Ugyanakkor a szarvasmarhatartás leépülésével a kilencvenes és a kétezres években a felszabadult legelők még nagyobb vonzerőt jelentettek a juhászat számára – amit az uniós csatlakozás után számottevő támogatással segítettek –, amire így nagyon sok gazda „ráharapott”. Aminek hamarosan meglátszott a hátulütője is, mert Dán Péter szerint a szakszerűtlen legeltetés hamar tönkretette a legelőket főleg ott, ahol a juhokat késő ősszel és tél végén, kora tavasszal is a füves területeken járatják.
„Legelőin fű kövér”. Az ország éghajlata kedvez a juhtenyésztésnek
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Ma már uniós támogatással együtt sem vonzó sok gazdának, hogy éjjel-nappal kint legyen a juhok mellett, másrészt a túlszaporodott medveállomány komoly gondot okoz a juhászatokban is, megtizedeli az állományokat” – magyarázza a gondok egy részét a szakember. Mindezt Birtok György állattenyésztő mérnök, a szovátai Maros Közbirtokosság ügyvezetője azzal egészíti ki a Krónikának, hogy egyre súlyosabb gond a munkaerő hiánya is.
„Az utóbbi évek viszonylatában az idén sokan lemondtak a juhokról, és ha ez a trend folytatódik, akkor két év múlva padlóra kerül az egész ágazat” – fogalmaz a szakember, aki a közbirtokosság tulajdonában levő mintegy 800 juhért felel. Tavalyi állományuknak ez mindössze a harmada, miután a juhokat veszélyeztető surlókór miatt idén 1600 állatot kellett vágóhídra küldeni.
Birtok György a legnagyobb gondot a túl alacsony felvásárlási árakban látja. Az a gazda szerencsés, aki tavaszi időszakban túlad a bárányokon élősúlyban 9-10 lejes kilónkénti áron, mert később a szintén exportra kerülő juhokért már csak a felét kapja.
– magyarázza Birtok György. A Ceaușescu-rendszerben jó pénzt hozó gyapjú felvásárlása a rendszerváltás után bukott meg, miután a hazai feldolgozóüzemeket sorra bezárták, exportra pedig már nem kellett a román gyapjú, ami nem versenyképes a nyugati finom gyapjas juhfajták hozamával.
„Hazai piacra már alig lehet eladni tavasszal bárányt”
Fotó: Barabás Ákos
Dán Péter és Birtok György úgy látják, a juhágazat egyik legnagyobb gondja a gazdák valós érdekvédelmét ellátó szakegyesületek és szövetkezetek hiánya. „Míg a szarvasmarhatartók esetében már létrejött néhány jól működő szakegyesület – a húsmarhák exportját felügyelő egyesületek például a hazai vágóhidak 5-6 lejes felvásárlási árának a dupláját tudták kialkudni külföldi felvásárlóknál –, addig a juhágazat teljesen ki van szolgáltatva néhány olyan nagy egyesületnek, amelyek nincsenek tekintettel a gazdák érdekeire” – magyarázza Dán Péter, aki ezért az agrártárcát teszi felelőssé. Birtok szerint a Hátszeg környéki juhtartók egyesülete például annak a néhány gazdának az érdekeit tartja szem előtt, akik családonként több mint tízezer juhot tartanak, a kisebb gazdák elvárásait nem veszik figyelembe. Ezen a szakminisztérium tudna érdemben változtatni az egyesületi támogatások elosztásával és átirányításával, ám a tárcát nem érdekli a gazdák érdekvédelme, így
Dán Péter szerint vannak apró lépések a hazai juhállományok tenyészfeljavítása terén a Nyugat-Európából behozott és jobban teljesítő fajták elterjedésével, de amennyiben a többi gondot nem sikerül orvosolni, a tenyészfeljavítás egymagában nem tudja megmenteni a romániai ágazatot.
Eladhatatlan. A gazdák nem ritkán elégetik a nyakukon maradt gyapjút
A juhos gazdák sem látják derűsebben a boldogulásukat. A tiszahosszúmezői (Máramaros megye) Kósa Ottó mintegy ezer juhot tart, amiből 600 törzskönyvezett anyaállat. Hosszú út vezetett egy ilyen kiválogatott, jól termelő és hatóságilag is nyilvántartott állatállomány kitenyésztéséhez, a gazda fejében mégis többször megfordult már, hogy eladja a juhnyáját. Ez azért nem sikerült, mert amikor eldöntötte, olyan olcsó volt a juhok piaci ára, hogy sajnálta elprédálni az állományt.
– tárja szét a kezét a gazda.
Azt mondja, hogy a legelőkért kapott APIA-támogatás és a törzskönyvezett juhonként kifizetett 17,5 eurós „fejpénz” az egyetlen biztos bevétel a mai juhászatban, amiből mindent fedezni kell. Működnek ugyan birkát is feldolgozó vágóhidak Romániában, de azok sem fizetnek többet az állatokért, mint az exportra élő állatot értékesítő kereskedők. „Hazai piacra már alig lehet eladni tavasszal bárányt, ez a fajta értékesítés egyre kevésbé jön szóba” – magyarázza a juhtartó gazda a hazai húsfogyasztási szokások gyors átalakulását. Kósa Ottó abban bízik, hogy a bukaresti hatóságok a huszonnegyedik órában talán felébrednek, és mentőövet dobnak a leáldozóban levő juhászat számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!