
Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára
Fotó: Pinti Attila
Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében a gazdáktól megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint önmagában nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy a 27 tagországra egységes zubbonyt húznak, ami Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára.
2023. augusztus 15., 09:552023. augusztus 15., 09:55
2023. augusztus 15., 12:462023. augusztus 15., 12:46
A 2023-tól életbe léptetett közös európai uniós agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti.
Mivel a mezőgazdasági termelőknek nem volt idejük felkészülni az új környezetvédelmi előírások betartására – akik ősszel vetettek, nem tudhatták, milyen új szabályokat vezet be idéntől Brüsszel –, ezért a 2023-as esztendő kivételnek számít az új uniós ciklusban bevezetettt szabályok alól a területalapú támogatások kifizetéséhez.
Haschi András, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a kötelező parlagoltatásra szánt területet idén ki lehetett váltani különböző növényi kultúrákkal bevetett szántóterülettel. A teljes környezetvédelmi csomag alkalmazása azonban 2024-től már ,,élesben” történik, így
A székelyföldi szakember szerint a tíz hektárig terjedő kisgazdaságok tulajdonosainak van a legkönyebb dolga, mert rájuk nem érvényes területeik egy részének kötelező parlagoltatása. A területnagyság függvényében előírt öt-tíz árnyi lucerna vagy lóhere sem okozhat különösebb problémát. Mint ahogy az sem, hogy erre a birtoknagyságra a gazda köteles évente két fát ültetni, ami több éven át összefüggő védősövény is lehet földjei mellett.
,,Az új környezetvédelmi előírásokkal igazából a nagygazdaságok, a több száz, vagy több ezer hektáron termelő farmok tulajdonosai nem értenek egyet.
Startból kiesik területének 11 százaléka olyan piacos növények termesztéséből, ami a farm bevételei szempontjából fontosak” – foglalta össze a nagytermelők által megfogalmazott ellenérveket Haschi András.
A környezetkímélő előírásokat tartalamzó GAEC 6, GAEC 7 és a GAEC 8 csomag a nagyobb területen gazdálkodó farmokat érinti érzékenyen. A szakember a hatos sorszámot viselő környezetvédelmi csomagból a nyári tarlóhántás beszüntetését hangsúlyozza. Az új uniós előírás megakadályozza a gazdákat abban, hogy a nyári aratást követően azonnal felszántsák területeiket. Erre csak később, őszi szántáskor kerülhet sor: ezzel védik a területet attól, hogy a szeles időjárás elhordja a talajfelszínt.
A GAEC 7-es csomag a kötelező vetésforgót írja elő. A gazdálkodók számára ez nem újdonság, hiszen eddig is széles körben bevett gyakorlatnak számított, amivel elkerülhetőek a több éves monokultúrák káros hatásai. Ez alól azok a területek képezhetnek kivételt, amelyek másodvetést is tartalmaznak. Haszchi András szerint ez a melegebb vidékekre érvényes, ahol a növények tenyészideje hosszabb, mint a zordabb időjárású Hargita megyében, ahol a másodvetés nem életképes.
,,A parlagoltatás – a gazdák nyelvén a földek pihentetése –, azt jelenti, hogy az uniós előírás szerint tavasztól őszig, hat hónapon át nem szabad bevetni semmivel, a nagyobb gazosodást azonban meg lehet tárcsázással akadályozni” – magyarázza a Krónikának az APIA-s szakember.
A vadvédelem mintájára megalkotott mezőgazdasági környezetvédelem
Az Európai Bizottság kidolgozás alatt álló javaslatként fogalmazta meg az egységesen ötven százalékos növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentését, így ez még nincs érvényben. Haschi András azonban arra figyelmeztet, hogy az APIA és a megyei növényvédelmi hivatalok szakemberei a gazdák permetezési naplóját is ellenőrzik, hogy melyik parcellában milyen szereket és milyen mennyiségben használtak fel. Itt is vannak környezetvédelmi előírások.
A mezőgazdasági kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatója szerint jogos elvárásnak tekinthető, hogy az Európai Unió vezetősége kiemelt figyelemet szentel a környezetvédelemnek, és arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés mellett meg lehessen őrizni a természeti környezetet. A gondokat az uniós tagállamok szempontjából egységes elbirálásban látja.
A mezőgazdasági szakember az uniós környezetvédelmi előírásokat a medvekérdéshez hasonlítja. ,,Miután Nyugat-Európában mára minden medvét kiirtottak, megalkottak egy egységes, egész Európára érvényes vadvédelmi törvénycsomagot. Ezt
Hasonló logika mentén működik az egységes uniós környezetvédelem is” – fogalmazta meg ellenérveit az APIA székelyföldi vezetője. Haschi András számításai szerint a különböző kiegészítő területalapú támogatások ellenére is a romániai gazdákat érintő környezetvédelmi szigorítások jelentős jövedelemkieséssel járnak, ami hátrányos a romániai mezőgazdaság teljesítményére.

Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió közös agrárpolitikáját. Az Európai Bizottság eredeti beterjesztéséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyeztetésekre szorul az Európai Tanáccsal.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
szóljon hozzá!