Normál körülmények között a villamosenergia-árak március–április környékétől kezdődően mérséklődni szoktak
Fotó: Jakab Mónika
Akár 30 százalékos villamosenergia-árcsökkenést is kilátásba helyezett Ilie Bolojan kormányfő, ám a jelenlegi piaci folyamatok alapján ez csak szigorú feltételek teljesülése esetén képzelhető el. A tavaszi enyhülést idén felülírta a közel-keleti konfliktus miatt megugró földgázár, amely közvetlenül húzza magával az áram árát is. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) volt alelnöke szerint jelentős áresés csak akkor képzelhető el, ha a gáz ára visszatér a megszokott szintre – és még akkor sem úgy, hogy a fogyasztók közvetlenül megéreznék. A Krónika arról kérdezte a szakértőt, mi határozza meg jelenleg az energiaárakat, mennyire reális az ígért csökkenés, és miért nem feltétlenül jelenik meg mindez a lakossági számlákban.
2026. április 24., 14:022026. április 24., 14:02
Az energiapiac alakulása idén tavasszal nem a megszokott mintázatot követte, ami alapvetően a külső, geopolitikai tényezők erősödő hatásával magyarázható. Bár természetes körülmények között
Nagy-Bege Zoltán ennek kapcsán a Krónikának kifejtette, hogy a piaci logika ugyan változatlan, ám a körülmények gyökeresen eltérnek a korábbi évektől, így a megszokott ármozgások sem tudtak érvényesülni.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnál (ANRE) 16 évig – ebből évekig alelnökként – tevékenykedő Nagy-Bege Zoltán szerint a tavaszi árcsökkenés elmaradása egyértelműen a közel-keleti konfliktushoz köthető, amely közvetlen és gyors hatást gyakorolt a földgáz piacára, ezen keresztül pedig a villamosenergia-árakra is. Mint részletezte,
Hozzátette: a piac különösen érzékenyen reagál minden, a Közel-Keletről érkező hírre, így minden negatív fejlemény azonnal beépül az árakba.
Nagy-Bege Zoltán arra is kitért, hogy bár az árak nem emelkedtek tovább jelentősen a téli szintekhez képest, a várakozásokkal ellentétben nem következett be az a csökkenés, amelyre a piac számított. A naperőművek termelésének növekedése ugyan elvileg lefelé húzná az árakat, azonban ez a hatás jelenleg nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a magas földgázárból fakadó nyomást, magyarázta a szakértő.
Az energiaügyi szakértő részletesen beszélt arról is, hogy miért ilyen szoros a kapcsolat a földgáz ára és a villamos energia ára között, és miért nem lehet ezt egyszerűen a megújuló energiaforrások térnyerésével felülírni. Mint hangsúlyozta,
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti térség – különösen a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros – kulcsszerepet játszik a globális energiahordozó-ellátásban, hiszen a világ földgáz- és kőolajfogyasztásának mintegy ötöde ezen az útvonalon keresztül jut el a piacokra. Ez a függőség azt jelenti, hogy a térségben kialakuló feszültségek közvetlenül befolyásolják az európai árakat is.
– fogalmazott, rámutatva, hogy a villamos energia ára így közvetetten, de igen szorosan követi a földgáz árának alakulását.
A román miniszterelnök által említett, akár 30 százalékos árcsökkenés lehetőségével kapcsolatban Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nem zárható ki, ugyanakkor nem is tekinthető automatikus forgatókönyvnek. Mint kifejtette, a döntő tényező ebben az esetben is a földgáz ára marad.
Ebben az esetben a nagykereskedelmi piacon akár a jelenlegi 500–550 lej/MWh körüli szintről 300 lej alá is csökkenhet az ár, ami valóban számottevő, akár 30 százalékos csökkenést is jelenthet – magyarázta lapunknak a szakértő.
Ebben az értelemben az Ilie Bolojan miniszterelnök által felvázolt árcsökkenés nem tekinthető irreálisnak, de kizárólag akkor valósulhat meg, ha a külső piaci környezet – mindenekelőtt a földgáz ára – kedvezően alakul.
A szakértő külön kitért arra is, hogy
Mint részletezte, a végső fogyasztói ár szerkezete jóval összetettebb annál, mint hogy közvetlenül leképezze a nagykereskedelmi piac mozgásait. A nagykereskedelmi ár ugyanis a végső árnak kevesebb mint 40 százalékát teszi ki, áfával együtt inkább 30 százalék körül alakul, emellett pedig a szolgáltatók jelentős része hosszabb távra kötött beszerzési szerződésekkel dolgozik, amelyeket sok esetben még a jelenlegi konfliktus előtt rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy a piaci árak változása csak késleltetve és tompítva jelenik meg a fogyasztói számlákban.
– hangsúlyozta Nagy-Bege Zoltán, jelezve, hogy a lakosság számára érzékelhető árcsökkenés jóval lassabb folyamat.
Az ANRE volt alelnökének értékelése szerint az energiapiac jelenlegi helyzete jól mutatja, mennyire kitett a rendszer a globális folyamatoknak: a villamos energia ára ma nem csupán a helyi termelési kapacitásoktól vagy a megújuló energiaforrások arányától függ, hanem döntően a nemzetközi földgázpiac alakulásától. Amíg ez nem tér vissza a megszokott szintre, addig az árcsökkenés inkább feltételes lehetőség marad, mintsem biztosan bekövetkező folyamat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban 9,87 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában. A legnagyobb drágulást a villamos energia esetében mérték, miután az ársapka kivezetése jelentős áremelkedést eredményezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!