Normál körülmények között a villamosenergia-árak március–április környékétől kezdődően mérséklődni szoktak
Fotó: Jakab Mónika
Akár 30 százalékos villamosenergia-árcsökkenést is kilátásba helyezett Ilie Bolojan kormányfő, ám a jelenlegi piaci folyamatok alapján ez csak szigorú feltételek teljesülése esetén képzelhető el. A tavaszi enyhülést idén felülírta a közel-keleti konfliktus miatt megugró földgázár, amely közvetlenül húzza magával az áram árát is. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) volt alelnöke szerint jelentős áresés csak akkor képzelhető el, ha a gáz ára visszatér a megszokott szintre – és még akkor sem úgy, hogy a fogyasztók közvetlenül megéreznék. A Krónika arról kérdezte a szakértőt, mi határozza meg jelenleg az energiaárakat, mennyire reális az ígért csökkenés, és miért nem feltétlenül jelenik meg mindez a lakossági számlákban.
2026. április 24., 14:022026. április 24., 14:02
Az energiapiac alakulása idén tavasszal nem a megszokott mintázatot követte, ami alapvetően a külső, geopolitikai tényezők erősödő hatásával magyarázható. Bár természetes körülmények között
Nagy-Bege Zoltán ennek kapcsán a Krónikának kifejtette, hogy a piaci logika ugyan változatlan, ám a körülmények gyökeresen eltérnek a korábbi évektől, így a megszokott ármozgások sem tudtak érvényesülni.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnál (ANRE) 16 évig – ebből évekig alelnökként – tevékenykedő Nagy-Bege Zoltán szerint a tavaszi árcsökkenés elmaradása egyértelműen a közel-keleti konfliktushoz köthető, amely közvetlen és gyors hatást gyakorolt a földgáz piacára, ezen keresztül pedig a villamosenergia-árakra is. Mint részletezte,
Hozzátette: a piac különösen érzékenyen reagál minden, a Közel-Keletről érkező hírre, így minden negatív fejlemény azonnal beépül az árakba.
Nagy-Bege Zoltán arra is kitért, hogy bár az árak nem emelkedtek tovább jelentősen a téli szintekhez képest, a várakozásokkal ellentétben nem következett be az a csökkenés, amelyre a piac számított. A naperőművek termelésének növekedése ugyan elvileg lefelé húzná az árakat, azonban ez a hatás jelenleg nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a magas földgázárból fakadó nyomást, magyarázta a szakértő.
Az energiaügyi szakértő részletesen beszélt arról is, hogy miért ilyen szoros a kapcsolat a földgáz ára és a villamos energia ára között, és miért nem lehet ezt egyszerűen a megújuló energiaforrások térnyerésével felülírni. Mint hangsúlyozta,
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti térség – különösen a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros – kulcsszerepet játszik a globális energiahordozó-ellátásban, hiszen a világ földgáz- és kőolajfogyasztásának mintegy ötöde ezen az útvonalon keresztül jut el a piacokra. Ez a függőség azt jelenti, hogy a térségben kialakuló feszültségek közvetlenül befolyásolják az európai árakat is.
– fogalmazott, rámutatva, hogy a villamos energia ára így közvetetten, de igen szorosan követi a földgáz árának alakulását.
A román miniszterelnök által említett, akár 30 százalékos árcsökkenés lehetőségével kapcsolatban Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nem zárható ki, ugyanakkor nem is tekinthető automatikus forgatókönyvnek. Mint kifejtette, a döntő tényező ebben az esetben is a földgáz ára marad.
Ebben az esetben a nagykereskedelmi piacon akár a jelenlegi 500–550 lej/MWh körüli szintről 300 lej alá is csökkenhet az ár, ami valóban számottevő, akár 30 százalékos csökkenést is jelenthet – magyarázta lapunknak a szakértő.
Ebben az értelemben az Ilie Bolojan miniszterelnök által felvázolt árcsökkenés nem tekinthető irreálisnak, de kizárólag akkor valósulhat meg, ha a külső piaci környezet – mindenekelőtt a földgáz ára – kedvezően alakul.
A szakértő külön kitért arra is, hogy
Mint részletezte, a végső fogyasztói ár szerkezete jóval összetettebb annál, mint hogy közvetlenül leképezze a nagykereskedelmi piac mozgásait. A nagykereskedelmi ár ugyanis a végső árnak kevesebb mint 40 százalékát teszi ki, áfával együtt inkább 30 százalék körül alakul, emellett pedig a szolgáltatók jelentős része hosszabb távra kötött beszerzési szerződésekkel dolgozik, amelyeket sok esetben még a jelenlegi konfliktus előtt rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy a piaci árak változása csak késleltetve és tompítva jelenik meg a fogyasztói számlákban.
– hangsúlyozta Nagy-Bege Zoltán, jelezve, hogy a lakosság számára érzékelhető árcsökkenés jóval lassabb folyamat.
Az ANRE volt alelnökének értékelése szerint az energiapiac jelenlegi helyzete jól mutatja, mennyire kitett a rendszer a globális folyamatoknak: a villamos energia ára ma nem csupán a helyi termelési kapacitásoktól vagy a megújuló energiaforrások arányától függ, hanem döntően a nemzetközi földgázpiac alakulásától. Amíg ez nem tér vissza a megszokott szintre, addig az árcsökkenés inkább feltételes lehetőség marad, mintsem biztosan bekövetkező folyamat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban 9,87 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában. A legnagyobb drágulást a villamos energia esetében mérték, miután az ársapka kivezetése jelentős áremelkedést eredményezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elindították az Országos Adóhivatal (ANAF) átszervezését, amely több városi és községi kirendeltség felszámolásával jár – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter pénteken.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87 220 kilométert tett ki, amiből 18 193 kilométer (20,8 százalék) főút, 35 131 kilométer (40,3 százalék) megyei út, 33 896 kilométer (38,9 százalék) pedig községi út volt.
Románia várhatóan elveszíti egy részét az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében neki járó összegnek a belpolitikai események miatt – jelentette ki Tánczos Barna.
Az összes nagyobb töltőállomáslánc emelte péntek reggel az üzemanyagárakat, miután számos kútnál csütörtökön kifogyott a készlet az elmúlt napok gyors árcsökkenése miatt.
A jelentős árcsökkenések nyomán felgyorsult keresletnövekedés következtében egyes töltőállomásokon átmenetileg üzemanyaghiány léphet fel – közölte hivatalosan az OMV Petrom.
A román kormány az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkaerő toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön.
Az idei év első két hónapjában nominálisan 3,3 százalékkal csökkent az ipari vállalatok üzleti forgalma 2025 azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben több európai légitársaság megszorításokat eszközöl az üzemanyagproblémák miatt, a Wizz Air bejelentette, hogy egyelőre rendben fog működni.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya a 2024-es 9,3 százalékról 7,9 százalékra csökkent tavaly az Eurostat adatai szerint, amelyek azt igazolják, hogy az irány helyes, a gazdaság stabilizálódik – vont mérleget szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!