
Normál körülmények között a villamosenergia-árak március–április környékétől kezdődően mérséklődni szoktak
Fotó: Jakab Mónika
Akár 30 százalékos villamosenergia-árcsökkenést is kilátásba helyezett Ilie Bolojan kormányfő, ám a jelenlegi piaci folyamatok alapján ez csak szigorú feltételek teljesülése esetén képzelhető el. A tavaszi enyhülést idén felülírta a közel-keleti konfliktus miatt megugró földgázár, amely közvetlenül húzza magával az áram árát is. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) volt alelnöke szerint jelentős áresés csak akkor képzelhető el, ha a gáz ára visszatér a megszokott szintre – és még akkor sem úgy, hogy a fogyasztók közvetlenül megéreznék. A Krónika arról kérdezte a szakértőt, mi határozza meg jelenleg az energiaárakat, mennyire reális az ígért csökkenés, és miért nem feltétlenül jelenik meg mindez a lakossági számlákban.
2026. április 24., 14:022026. április 24., 14:02
Az energiapiac alakulása idén tavasszal nem a megszokott mintázatot követte, ami alapvetően a külső, geopolitikai tényezők erősödő hatásával magyarázható. Bár természetes körülmények között
Nagy-Bege Zoltán ennek kapcsán a Krónikának kifejtette, hogy a piaci logika ugyan változatlan, ám a körülmények gyökeresen eltérnek a korábbi évektől, így a megszokott ármozgások sem tudtak érvényesülni.
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnál (ANRE) 16 évig – ebből évekig alelnökként – tevékenykedő Nagy-Bege Zoltán szerint a tavaszi árcsökkenés elmaradása egyértelműen a közel-keleti konfliktushoz köthető, amely közvetlen és gyors hatást gyakorolt a földgáz piacára, ezen keresztül pedig a villamosenergia-árakra is. Mint részletezte,
Hozzátette: a piac különösen érzékenyen reagál minden, a Közel-Keletről érkező hírre, így minden negatív fejlemény azonnal beépül az árakba.
Nagy-Bege Zoltán arra is kitért, hogy bár az árak nem emelkedtek tovább jelentősen a téli szintekhez képest, a várakozásokkal ellentétben nem következett be az a csökkenés, amelyre a piac számított. A naperőművek termelésének növekedése ugyan elvileg lefelé húzná az árakat, azonban ez a hatás jelenleg nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a magas földgázárból fakadó nyomást, magyarázta a szakértő.
Az energiaügyi szakértő részletesen beszélt arról is, hogy miért ilyen szoros a kapcsolat a földgáz ára és a villamos energia ára között, és miért nem lehet ezt egyszerűen a megújuló energiaforrások térnyerésével felülírni. Mint hangsúlyozta,
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti térség – különösen a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros – kulcsszerepet játszik a globális energiahordozó-ellátásban, hiszen a világ földgáz- és kőolajfogyasztásának mintegy ötöde ezen az útvonalon keresztül jut el a piacokra. Ez a függőség azt jelenti, hogy a térségben kialakuló feszültségek közvetlenül befolyásolják az európai árakat is.
– fogalmazott, rámutatva, hogy a villamos energia ára így közvetetten, de igen szorosan követi a földgáz árának alakulását.
A román miniszterelnök által említett, akár 30 százalékos árcsökkenés lehetőségével kapcsolatban Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nem zárható ki, ugyanakkor nem is tekinthető automatikus forgatókönyvnek. Mint kifejtette, a döntő tényező ebben az esetben is a földgáz ára marad.
Ebben az esetben a nagykereskedelmi piacon akár a jelenlegi 500–550 lej/MWh körüli szintről 300 lej alá is csökkenhet az ár, ami valóban számottevő, akár 30 százalékos csökkenést is jelenthet – magyarázta lapunknak a szakértő.
Ebben az értelemben az Ilie Bolojan miniszterelnök által felvázolt árcsökkenés nem tekinthető irreálisnak, de kizárólag akkor valósulhat meg, ha a külső piaci környezet – mindenekelőtt a földgáz ára – kedvezően alakul.
A szakértő külön kitért arra is, hogy
Mint részletezte, a végső fogyasztói ár szerkezete jóval összetettebb annál, mint hogy közvetlenül leképezze a nagykereskedelmi piac mozgásait. A nagykereskedelmi ár ugyanis a végső árnak kevesebb mint 40 százalékát teszi ki, áfával együtt inkább 30 százalék körül alakul, emellett pedig a szolgáltatók jelentős része hosszabb távra kötött beszerzési szerződésekkel dolgozik, amelyeket sok esetben még a jelenlegi konfliktus előtt rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy a piaci árak változása csak késleltetve és tompítva jelenik meg a fogyasztói számlákban.
– hangsúlyozta Nagy-Bege Zoltán, jelezve, hogy a lakosság számára érzékelhető árcsökkenés jóval lassabb folyamat.
Az ANRE volt alelnökének értékelése szerint az energiapiac jelenlegi helyzete jól mutatja, mennyire kitett a rendszer a globális folyamatoknak: a villamos energia ára ma nem csupán a helyi termelési kapacitásoktól vagy a megújuló energiaforrások arányától függ, hanem döntően a nemzetközi földgázpiac alakulásától. Amíg ez nem tér vissza a megszokott szintre, addig az árcsökkenés inkább feltételes lehetőség marad, mintsem biztosan bekövetkező folyamat.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban 9,87 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában. A legnagyobb drágulást a villamos energia esetében mérték, miután az ársapka kivezetése jelentős áremelkedést eredményezett.
Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem egyetlen energiaválságot élt át, hanem válságok sorozatát, egymást követő, egymásra épülő válságokat – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke friss elemzésében.
Meghosszabbította a képviselőház szerdán az egyes alapélelmiszerek kereskedelmi haszonkulcsának mértékét korlátozó jogszabály hatályát.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
A Tarom egyenesen a csőd felé száguld – figyelmeztetett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes szerdán.
Az új személygépkocsik megvásárlásának támogatását célzó roncsautóprogramok történetében először a kibocsátási követelmények és a motortípus mellett az autó gyártási helye alapján is korlátozni készül a román kormány a választható járművek körét.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Románia fokozott járványvédelmi intézkedéseket vezetett be, miután Magyarországon első alkalommal mutatták ki az afrikai sertéspestist házi sertésekben. Romániában jelenleg 13 fertőzési gócpontot tartanak nyilván.
Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra.
Lezárult a 2026. évi APIA-támogatások igénylésére benyújtott kifizetési kérelmek kampánya, és a hatóságok közzétették az első hivatalos adatokat.
A magyar Wizz Air légitársaság az első európai fapados légitársaság, amely bevezeti az internethasználatot.
szóljon hozzá!