A földgáz ára dönti el a szakértő szerint, csökkennek-e a villamosenergia-árak a kormányfő által belengetett mértékben

Nagy-Bege Zoltán ennek kapcsán a Krónikának kifejtette, hogy a piaci logika ugyan változatlan, ám a körülmények gyökeresen eltérnek a korábbi évektől, így a megszokott ármozgások sem tudtak érvényesülni.

Elmaradt a szezonális enyhülés, a piacot az iráni konfliktus felülírta

Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnál (ANRE) 16 évig – ebből évekig alelnökként – tevékenykedő Nagy-Bege Zoltán szerint a tavaszi árcsökkenés elmaradása egyértelműen a közel-keleti konfliktushoz köthető, amely közvetlen és gyors hatást gyakorolt a földgáz piacára, ezen keresztül pedig a villamosenergia-árakra is. Mint részletezte,

• februárban még stabilan 30 euró körül alakult a földgáz ára az európai piacokon,
• majd a konfliktus kirobbanását követően rövid idő alatt 50–60 euróra emelkedett,
• és azóta is tartósan 40 euró fölött maradt.

Hozzátette: a piac különösen érzékenyen reagál minden, a Közel-Keletről érkező hírre, így minden negatív fejlemény azonnal beépül az árakba.

Nagy-Bege Zoltán arra is kitért, hogy bár az árak nem emelkedtek tovább jelentősen a téli szintekhez képest, a várakozásokkal ellentétben nem következett be az a csökkenés, amelyre a piac számított. A naperőművek termelésének növekedése ugyan elvileg lefelé húzná az árakat, azonban ez a hatás jelenleg nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a magas földgázárból fakadó nyomást, magyarázta a szakértő.

A villamos energia árát a legdrágább szükséges termelés határozza meg

Az energiaügyi szakértő részletesen beszélt arról is, hogy miért ilyen szoros a kapcsolat a földgáz ára és a villamos energia ára között, és miért nem lehet ezt egyszerűen a megújuló energiaforrások térnyerésével felülírni. Mint hangsúlyozta,

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti térség – különösen a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros – kulcsszerepet játszik a globális energiahordozó-ellátásban, hiszen a világ földgáz- és kőolajfogyasztásának mintegy ötöde ezen az útvonalon keresztül jut el a piacokra. Ez a függőség azt jelenti, hogy a térségben kialakuló feszültségek közvetlenül befolyásolják az európai árakat is.

– fogalmazott, rámutatva, hogy a villamos energia ára így közvetetten, de igen szorosan követi a földgáz árának alakulását.

Kulcstényező a földgáz ára

A román miniszterelnök által említett, akár 30 százalékos árcsökkenés lehetőségével kapcsolatban Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nem zárható ki, ugyanakkor nem is tekinthető automatikus forgatókönyvnek. Mint kifejtette, a döntő tényező ebben az esetben is a földgáz ára marad.

Ebben az esetben a nagykereskedelmi piacon akár a jelenlegi 500–550 lej/MWh körüli szintről 300 lej alá is csökkenhet az ár, ami valóban számottevő, akár 30 százalékos csökkenést is jelenthet – magyarázta lapunknak a szakértő.

Ebben az értelemben az Ilie Bolojan miniszterelnök által felvázolt árcsökkenés nem tekinthető irreálisnak, de kizárólag akkor valósulhat meg, ha a külső piaci környezet – mindenekelőtt a földgáz ára – kedvezően alakul.

Miért nem érződik ez a lakossági számlákban?

A szakértő külön kitért arra is, hogy

Mint részletezte, a végső fogyasztói ár szerkezete jóval összetettebb annál, mint hogy közvetlenül leképezze a nagykereskedelmi piac mozgásait. A nagykereskedelmi ár ugyanis a végső árnak kevesebb mint 40 százalékát teszi ki, áfával együtt inkább 30 százalék körül alakul, emellett pedig a szolgáltatók jelentős része hosszabb távra kötött beszerzési szerződésekkel dolgozik, amelyeket sok esetben még a jelenlegi konfliktus előtt rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy a piaci árak változása csak késleltetve és tompítva jelenik meg a fogyasztói számlákban.

– hangsúlyozta Nagy-Bege Zoltán, jelezve, hogy a lakosság számára érzékelhető árcsökkenés jóval lassabb folyamat.

Az ANRE volt alelnökének értékelése szerint az energiapiac jelenlegi helyzete jól mutatja, mennyire kitett a rendszer a globális folyamatoknak: a villamos energia ára ma nem csupán a helyi termelési kapacitásoktól vagy a megújuló energiaforrások arányától függ, hanem döntően a nemzetközi földgázpiac alakulásától. Amíg ez nem tér vissza a megszokott szintre, addig az árcsökkenés inkább feltételes lehetőség marad, mintsem biztosan bekövetkező folyamat.

korábban írtuk

Ársokk Romániában: 57 százalékkal drágult az áram egy év alatt

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban 9,87 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában. A legnagyobb drágulást a villamos energia esetében mérték, miután az ársapka kivezetése jelentős áremelkedést eredményezett.