
Fotó: Pixabay
Hiába csökkent az alapkamat szintje alá a 3 hónapos bankközi kamatláb (ROBOR), a bankpiaci szakértő szerint nincs okuk pezsgőbontásra azoknak, akik ez alapján kiszámolt szinten törlesztik a 2019 előtt felvett hiteleiket, mivel a lejtmenet nem lesz tartós.
2023. március 01., 14:432023. március 01., 14:43
2023. március 01., 18:022023. március 01., 18:02
Kedden becsúszott a 7 százalékos szint alá a lejben felvett fogyasztási hitelek, illetve a 2019 előtt igényelt, lejalapú Első otthon kölcsönök havi törlesztőrészletét meghatározó 3 hónapos bankközi kamatláb. Ugyan szerdán enyhe növekedést mutatott, még mindig a lélektani határ alatt maradt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) keddi közlése szerint a kedden jegyzett évi 6,96 százalékról 6,97 százalékra nőtt szerdán a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló 3 hónapos ROBOR, amely a tavalyi év elején még 3,02 százalékon állt. A jelzáloghitelek esetében alkalmazott 6 hónapos bankközi hitelkamatláb a korábban jegyzett 7,30 százalékról 7,31 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 7,67 százalékról 7,65 százalékra mérséklődött.
azonban kétli, hogy a ROBOR az eddigi ütemben folytatná a csökkenését, és jelentősen zsugorodna az elmúlt egy év leforgása alatt alaposan felduzzadt havi törlesztőrészlet.
annak a szintje legalább az év végéig, ha nem a jövő év közepéig állandó marad” – fogalmazott a bankpiaci szakember.
Leszögezte: a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) csak abban az esetben lehet magasabb, mint a ROBOR, amennyiben az alapkamat gyors csökkenésnek indult.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi.
Eközben a ROBOR (Romanian Interbank Offer Rate) azoknak a kamatoknak az átlagát jelenti, amelyen a bankok egymásnak hitelt nyújtanak, alakulása pedig főként a piacon levő likviditás szintjétől függ.
Csökkenésnek azt követően indult, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök augusztus 9-én, a friss inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy „a bankok átestek a ló másik oldalára”, amikor jóval az alapkamat fölé emelték a bankközi hitelkamatlábat. Ugyanakkor arra figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy „figyeljenek jobban oda a BNR üzeneteire”. Hozzátette, reméli és hiszi, hogy így a három hónapos ROBOR megközelíti majd az alapkamat szintjét. Ezt követően már másnap csökkenésnek indult a mutató, és viszonylag gyorsan be is ment a 8 százalékos lélektani határ alá. A zsugorodás mértéke azonban nem bizonyult számottevőnek, mindvégig 7,9 százalék felett mozgott a mutató.
azoknál a romániai bankoknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak szintjének meghatározásában, miután arra gyanakszanak, hogy megállapodtak a kamatszintek alakításáról.

Lezárult az előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés annál a tíz romániai banknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak (ROBOR) értékének meghatározásában – jelentette be a Versenytanács. Jelezték: szakemberek vizsgálják a begyűjtött anyagokat.
Látva a mutató alakulását, a régi hitelesek közül az elmúlt hónapokban több ezren kérték az átállást a 3 vagy 6 hónapos ROBOR-ról IRCC-re, amelyet amúgy anno éppen a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank, és a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák. Ugyanakkor a szakértők szerint a ROBOR-t felváltó index jelentős fáziseltolódással, de nagyjából követi a ROBOR útját.

Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.

Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!