Fotó: Pixabay
Hiába csökkent az alapkamat szintje alá a 3 hónapos bankközi kamatláb (ROBOR), a bankpiaci szakértő szerint nincs okuk pezsgőbontásra azoknak, akik ez alapján kiszámolt szinten törlesztik a 2019 előtt felvett hiteleiket, mivel a lejtmenet nem lesz tartós.
2023. március 01., 14:432023. március 01., 14:43
2023. március 01., 18:022023. március 01., 18:02
Kedden becsúszott a 7 százalékos szint alá a lejben felvett fogyasztási hitelek, illetve a 2019 előtt igényelt, lejalapú Első otthon kölcsönök havi törlesztőrészletét meghatározó 3 hónapos bankközi kamatláb. Ugyan szerdán enyhe növekedést mutatott, még mindig a lélektani határ alatt maradt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) keddi közlése szerint a kedden jegyzett évi 6,96 százalékról 6,97 százalékra nőtt szerdán a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló 3 hónapos ROBOR, amely a tavalyi év elején még 3,02 százalékon állt. A jelzáloghitelek esetében alkalmazott 6 hónapos bankközi hitelkamatláb a korábban jegyzett 7,30 százalékról 7,31 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 7,67 százalékról 7,65 százalékra mérséklődött.
azonban kétli, hogy a ROBOR az eddigi ütemben folytatná a csökkenését, és jelentősen zsugorodna az elmúlt egy év leforgása alatt alaposan felduzzadt havi törlesztőrészlet.
annak a szintje legalább az év végéig, ha nem a jövő év közepéig állandó marad” – fogalmazott a bankpiaci szakember.
Leszögezte: a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) csak abban az esetben lehet magasabb, mint a ROBOR, amennyiben az alapkamat gyors csökkenésnek indult.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi.
Eközben a ROBOR (Romanian Interbank Offer Rate) azoknak a kamatoknak az átlagát jelenti, amelyen a bankok egymásnak hitelt nyújtanak, alakulása pedig főként a piacon levő likviditás szintjétől függ.
Csökkenésnek azt követően indult, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök augusztus 9-én, a friss inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy „a bankok átestek a ló másik oldalára”, amikor jóval az alapkamat fölé emelték a bankközi hitelkamatlábat. Ugyanakkor arra figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy „figyeljenek jobban oda a BNR üzeneteire”. Hozzátette, reméli és hiszi, hogy így a három hónapos ROBOR megközelíti majd az alapkamat szintjét. Ezt követően már másnap csökkenésnek indult a mutató, és viszonylag gyorsan be is ment a 8 százalékos lélektani határ alá. A zsugorodás mértéke azonban nem bizonyult számottevőnek, mindvégig 7,9 százalék felett mozgott a mutató.
azoknál a romániai bankoknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak szintjének meghatározásában, miután arra gyanakszanak, hogy megállapodtak a kamatszintek alakításáról.
Lezárult az előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés annál a tíz romániai banknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak (ROBOR) értékének meghatározásában – jelentette be a Versenytanács. Jelezték: szakemberek vizsgálják a begyűjtött anyagokat.
Látva a mutató alakulását, a régi hitelesek közül az elmúlt hónapokban több ezren kérték az átállást a 3 vagy 6 hónapos ROBOR-ról IRCC-re, amelyet amúgy anno éppen a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank, és a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák. Ugyanakkor a szakértők szerint a ROBOR-t felváltó index jelentős fáziseltolódással, de nagyjából követi a ROBOR útját.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!