A Szent Korona Európa egyik legrégibb, épségben megmaradt koronája, amely végigkísérte történelmünket. A hozzá kapcsolódó Szent Korona-tan a magyar alkotmányosság alapja volt. Viszontagságos történetének egyik állomása 1849 elején az Érmellék volt.
Tamás Péter a temesvári magyar közösség alapembere, a Temesvári Magyar Napok főszervezője, a Várbástya Egyesület elnöke. Az újra megpezsdülő bánsági magyar életről beszélgettünk.
Hogy segíthet-e az MPP-n megejtett kozmetikázás, az kétségesnek tűnik, de az vitathatatlan: valamit tenniük kell, ha önálló politikai tényezőként meg akarnak maradni. Az a helyzet, amibe 2012 óta lavírozták magukat, egyenlő az önfeladással.
Ritkaságszámba megy, hogy egy család mind a hat gyermeke zenészi pályára lépjen. Érthetőbb a helyzet, ha hozzátesszük, hogy a szülők is zenei tehetséggel voltak megáldva. Levente olyan hangszeren játszik, amely a barokk korban volt a legnépszerűbb.
Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra ellen. 1990 májusa óta október 23. Magyarország nemzeti ünnepe. A 62 évvel eyelőtti eseményt elevenítjük fel.
A kelet-európai országok számára az uniós viták ellenére sincs alternatívája az EU-tagságnak. Sógor Csaba európai EP-képviselő szerint ugyanakkor pozitív elmozdulás tapasztalható az őshonos nemzeti kisebbségek európai megítélésében.
A rendszerváltás után született vagy kisgyerekként nevelkedett fiatalok számára nehezen értelmezhető a kommunizmus fogalma. De nemcsak nekik, hanem sok olyan ember számára is, akik emlékezetében a diktatúrának csak a „pozitív” oldala jelenik meg.
Sem helyi, sem kormányzati szinten nem esik szó a restitúcióról. Miközben a Mikó Kollégium ügye a legfelsőbb bíróság jogerős döntésére vár, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői újságíróknak számoltak be az évek óta húzódó Mikó-per fejleményeiről.
A Bajorországot 1962 óta vezető Keresztényszociális Unió a vasárnapi választásokon először veszítette el kormányzó többségét. A vereség előre vetíti németországi kormányzópártok erózióját, mert nem választ adni az embereket foglalkoztató kérdésekre.
A családügyi népszavazás elbukott annak ellenére, hogy a feltett kérdésben a társadalom elsöprő többségének van véleménye. Ezt híven tükrözi a választásra jogosultak mintegy ötödének a véleménye: az igen 90 százalék feletti eredményt ért el.
A személyszállítók felosztották egymás között a piacot. Általában ócska járműveken viszik-hozzák az embereket – kicsi busz, kevés költség, nagy haszon alapon – , bömböl a rádió, az utas, ha akarja, ha nem, kénytelen hallgatni a sofőrnek tetsző műsort.
Évtizedek óta folynak a történelmi egyházak ingatlanperei. Olyan ingatlanok is vannak már, amelyek jogtulajdonának helyt adtak, majd újra államosítottak. A napokban a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újra szegényebb lett egy ingatlannal.
A tudományegyetemeket különböző szempontok szerint rangsorolják. Romániai egyetem nincs a legjobb ötszázban. A Sapientia rektorával, Dávid Lászlóval arról beszélgettünk, behozható-e térségünkben a tudományos kutatások terén tapasztalt nagy lemaradás.
Az EU nem garantálja a tulajdonhoz való jogot, nem ír elő kötelezettségeket az őshonos nemzeti közösségek védelméért – derült ki a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek a romániai restitúciót és a visszaállamosításokat fókuszba állító budapesti konferenciáján.
Az erdélyi magyar közvélemény a Mikó-kollégium ügyéről tud a legtöbbet, hiszen számos tüntetés, tiltakozás övezte a rendszerváltás óta mérföldkőnek számító jogi visszaélést, amely a teljes visszaszolgáltatási folyamatot megakasztotta.
Kárpát-medence-szerte idén is megemlékeztek az aradi vértanúk kivégzéséről. A magyar kormány képviselői részt vettek az utódállamokban megtartott fontosabb rendezvényeken, ahol beszédeikben elsősorban a hősök örökségének megőrzését hangsúlyozták.
Kolozsvárról indult, gyerekkora a határnál ért véget, és Stockholmban talált rá igazi önmagára. A művésznőt a kalandvágy és a szerelem vitte a messzi északra. Mayer Hella kiváló író is lehetett volna, ám „szomjazza” a festést.
A mintegy négymillió szavazat 91, 56 százaléka igen, ami önmagában jelzi a társadalom véleményét a párkapcsolatról, a házasságról. Valószínűleg ennél nagyobb részvétel esetén sem kúszott volna a nemek aránya tíz 10 százalék fölé.