
Dózsa 1514 – Részlet Czakó Ferenc animációs filmjéből, amely a parasztfelkelés 500. évfordulója alkalmából készült
Bakócz Tamás esztergomi érsek hiába jelentette be a keresztes had feloszlatását, mert a Dózsa György vezette parasztsereget már nem tudta ellenőrzés alatt tartani. A rájuk támadó főúri sereg kegyetlenkedéseire válaszul a parasztok az ország több jeles személyiségét karóba húzták, és ezzel elszabadult a pokol.
2018. október 26., 22:022018. október 26., 22:02
2018. október 26., 22:062018. október 26., 22:06
(folytatás 41. lapszámunkból)
A Magyar Királyságban 1514. május közepére mintegy 40 ezer fős paraszti had gyűlt össze a keresztes hadba történő toborzás nyomán. A nemesség nagy része egyre növekvő aggodalommal figyelte a parasztok szervezkedését. A gyülekező keresztesek elhelyezésére és élelmezésére nem történtek meg a kellő intézkedések, ami kihágásokhoz és zavargásokhoz vezetett. Idővel a zavargások szinte állandósultak, és mind nagyobb arányokat öltöttek. Egyre gyakoribbá váltak a nemesek udvarházai, a főurak kastélyai és a vásárokra utazó kereskedők elleni támadások. Bakócz Tamás esztergomi érsek a parasztok és a nemesek Mezőtúron történt összecsapásainak hírére leállította a toborzást, majd a hadjárat folytatásáról is lemondott. Dózsa György és testvére, Dózsa Gergely, több ferences rendi szerzetessel – élükön Lőrinc pappal, a sereg másik vezetőjével – azonban nem engedelmeskedtek Bakócz Tamásnak a keresztes háború lemondására vonatkozó újabb felhívásának, és törökbarát árulónak minősítették a főpapot. Dózsa György ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, és paraszthadával el akart indulni a törökök ellen. Azt tervezte, hogy seregét egyesíti Szapolyai János erdélyi vajda hadával, akivel együtt meg fogja támadni az oszmán előőrsöket.
Amikor hírét vette, hogy a szomszéd vármegyék alispánjainak felhívására Csanád környékén a nemesség nagyobb hadsereg összevonását tervezi ellenük, Dózsa György seregével a Körös-közből a Maros-köz felé indult, mert felmérte, hogy a hada elleni szervezkedés könnyen veszélyes lehet. Gyuláról Balogh Istvánt május 23-án előre küldte, hogy Csanád vidékén Apátfalvánál gázlót keressen a Maroson való átkeléshez. Közben Báthory István temesvári ispán és Csáky Miklós csanádi püspök vezetése alatt álló nemesi hadak Apátfalva mellett rajtaütöttek Dózsa seregének előőrsén. A megközelítőleg egy óra hosszat tartó csatában az urak seregei súlyos csapást mértek a menekülő parasztokra, sokukat lemészárolták. Báthory István, Csáky Miklós püspök, Ravazdy Péter, Jaksics Péter, Szokolyi és más nemesek a diadal után Nagylakra vonultak, és az ottani kastélyban szálltak meg.
Dózsa György időközben Gyula felől Apátfalva határába ért, ahol magához csatolta a vert sereg maradványait és május 24-én hajnalban – válaszul az előző napi vérengzésre – a paraszti hadak rágyújtották a nagylaki kastélyt a diadalukat ünneplő nemesekre. Ezután a Nagylak és Csanád közt fekvő síkon a paraszti seregek összecsaptak a nemesekkel. A Báthory István vezetésével harcoló nemesi sereg gyalogságát kezdetben megzavarta Dózsa György gyors rohamban támadó lovassága, és a kaszával harcoló parasztok is zavart okoztak soraikban. A győzelem már-már a parasztok javára dőlt el, amikor Báthory István ágyúi segítségével menekülésre kényszerítette a kereszteseket. De a menekülés ellentámadásba ment át, amikor a harcban még részt nem vett utóhadtól támogatva, Dózsa seregei az üldözőkre csaptak. Csáky Miklós Csanád felé menekült. Dózsa György Csanád városának szélét felégette, magát a várost pedig elfoglalta. A nagylaki csatában Csáky Miklós püspök, Ravazdy Péter alispán, Nagylucsei Dóczy György, Torpay Miklós, kápolnai Orros András és más nemesek a keresztesek kezébe kerültek Telegdy István kincstartóval együtt, akiket néhány környékbeli földesúrral együtt karóba húztak. Ravazdy Péter alispánt saját jobbágya, Kis Gergely hurcolta a vesztőhelyre a régebbi sérelmekért és zaklatásokért.
Dózsa Györgynek az urakkal szembeni kegyetlenségéhez hozzájárult az is, hogy a Mezőtúron elfogott kereszteseket Budán embertelen módon végezték ki: Dózsa tulajdonképpen megtorolta a főurak kegyetlenkedéseit. A püspököt azonban személyesen is gyűlölte, mert az hadvezérré való kinevezése előtt ellenezte megjutalmazását és kitüntetését a királynál. A legnagyobb felháborodást azonban Telegdy István volt székely alispánnak, a kincstartónak a kivégzése okozta. A nádorispán után ugyanis őt tartották a legnevezetesebb embernek.
II. Ulászló az apátfalvai vérengzés után a főpapokat, bárókat, és előkelő urakat május végére tanácskozásra hívta Budára, a megbeszélések május 29-én kezdődtek. Az ülést a király beszéddel nyitotta meg, amelyben a nemességet felszólította, hogy védelmezze meg a trónt és a fegyverben álló hazát. Felszólalt maga Bakócz Tamás érsek is, aki így akarta elejét venni a gyanúsítgatásoknak, miszerint a felkelők pártján állna. Beszédében támadta a parasztokat, akik szerinte „szörnyű rabszolga-háborúban akarják elveszteni a hazát”.
A nemesség nemigen bízott saját erejében. Főleg a külföld segítségét sürgették. Végül úgy döntöttek, hogy magyar ellenállást szerveznek Szapolyai János vajda vezetése alatt. A köznemesség legszívesebben az ő zászlaja alá sorakozott fel, mert lengyel rokonsága a külföldi segítséget is könnyebben biztosíthatta. Báthory István, Bornemissza János, Perényi István, Bebek János, Drágffy János csak mint helyi hadtestparancsnokok, a gondjaikra bízott vidékek kapitányaiként jöttek szóba. Bornemissza János a budai tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy seregével kész rögtön megtámadni a Pest körül pusztító „csavargó gazembereket”, ha a király saját gyalog- és lovasnépéhez a nemesek, a budaiak s más városok katonái is csatlakoznak. Végül úgy döntöttek, hogy a lázadásokat helyileg kell kezelni, és Szapolyaira kell bízni a fősereg, Dózsa György hadának a leverését. A következő hetekben a nemesek egyre nagyobb számban toboroztak német zsoldosokat, akiket aztán a felkelők ellen vetettek be.
(folytatjuk)
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!