Budapesti vb: magyar érmeket küzdöttek ki

Bácsi Péter elképesztő módon 35 évesen jutott fel újra a csúcsra. Lőrincz Tamás és Korpási Bálint ezüstérme, döntőbeli helytállása ugyancsak dicséretet érdemel csakúgy, mint Barka Emese újabb világbajnoki dobogója. De még az ötödik helyezettek is hősként küzdöttek, hiszen Sastin Marianna (aki évekkel ezelőtt a magyar női birkózás első aranyérmét szerezte Magyarországnak éppen Budapesten) kilenc hónappal kisfia születése után vállalta a megmérettetést. Németh Zsanett súlyos térdsérülést szenvedve küzdötte végig az elődöntő utolsó perceit, Kiss Balázs utolsó erőtartalékait felélve harcolt a bronzéremért. A honosított, ukrán születésű, 2017-től magyar színekben versenyző szabadfogású birkózó, Olejnik Pavlo pedig új hazáját is becsülettel képviselte. Amúgy volt még egy magyar érdekeltség a 77 kilósoknál, a vajdasági magyar világbajnok, a szerb színekben versenyző, zentai Nemes Viktor (tavaly a vb-döntőben ő győzött) a dobogó harmadik fokára.

Tanár Bácsi fordított a döntőben

A legfényesebb érmet Bácsi Péter szerezte, aki a kötöttfogásúak 82 kilósok kategóriájában aranyat szerzett. Viszont talán nem ez a legfontosabb, ami említésre méltó, hanem inkább az, ahogy ezt elérte. Az FTC 35 éves klasszisa súlyos térdsérülése miatt nem léphetett szőnyegre a 2013-as budapesti vb-n. Azóta csak reménykedett benne, hogy egyszer ez még megadatik neki, de tudta, néhány évet várnia kell, amíg újra Magyarországnak adják a vb-rendezést. Felfoghatatlannak nevezte, hogy öt évvel később az élet megadta neki az esélyt, hogy valóra váltsa álmát. Ha ugyanis nem Budapesten rendezték volna a tornát, a riói olimpia után már rég abbahagyta volna a versenyzést. Sike András szövetségi kapitány, aki gyerekkora óta edzője az immár kétszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok birkózónak, úgy vélekedett, ez egy tökéletesen szép búcsú lehet, de hozzátette, a döntést tanítványának kell meghoznia, ha ő folytatni akarja, nem fogja lebeszélni.

Az első három meccsemen semmilyen akció nem sikerült, de most és az elődöntőben, amikor nagyon kellett, összejött. Álomszerű, hogy itthon ünnepelhetek a családom, a szeretteim előtt” – nyilatkozta a döntőt követően a 35 éves sportoló.

A kilencnapos torna ismét bebizonyította, hogy érdemes világversenyt rendezni, mert magyar és külföldi fiúk-lányok, a jövő birkózóreménységei, sportbarátok, szurkolók testközelből láthatták a birkózó sztárokat, fényképeket készíthettek velük, aláírást kértek tőlük – örök élményt kapva és nyújtva nekik.

Sportolni érdemes és jó

az M1 aktuális csatornán a vasárnap zárult világbajnokság kapcsán. „Bár 2024-ben nem rendezünk olimpiát, de tulajdonképpen néhány év alatt egy miniolimpiára kerül sor, annyi sportágban rendezünk világbajnokságot, kiemelkedő eseményt. Ennek nagyon erős hatása van, hiszen folyamatosan a világ közvéleménye előtt szerepelünk, folyamatosan pozitív üzenetekkel” – fogalmazott. Leszögezte, a hasonló események az ország iránti bizalmat, hitet, szimpátiát nagyban tudják növelni. A nagy sportesemények a legjobb, legerősebb országimázs-eszközök. A sportközgazdász hozzátette: minden kiemelkedő sportesemény után megnő az adott sportágba érkező gyerekek száma, ez talán az egyik legfontosabb hatásuk. Hangsúlyozta, ha folyamatosan magyarországi sporteseményeket látnak, az gyermekek és felnőttek felé egyaránt azt az üzenetet közvetíti, hogy „sportolni érdemes és jó”.

Tavaly a budapesti vizes vb emelkedett ki a 2017-es esztendő sporteseményei közül, idén a birkózó világbajnokság. De a jövő év sem lesz szegényebb, ugyanis 2019-ben a sportbarátok és szurkolók felkészülhetnek az asztalitenisz, a kajak-kenu, az öttusa, a vívás magyarországi vb-jére, ráadásul azok a versenyek már a tokiói olimpia fényében még nagyobb jelentőséggel bírnak majd.