Az Elegem van Romániából című kiáltvány szerzője, Sabin Gherman neve két évtizeddel ezelőtt vált ismertté. A publicista Erdély sokszínűségének elismeréséért és Románia szövetségi állammá válásáért küzd. A december elsejei ünnep kapcsán beszélgettünk.
A Szapolyai család befolyásos leszármazottját, Szapolyai Jánost II. Ulászló király úgy nevezte ki erdélyi vajdának, hogy az ország leggazdagabb emberének Erdélyben egyetlen birtoka sem volt. A fiatal főúr szembetalálta magát a székelyek lázadásával.
Aki gyerekkorában nem járt bábszínházba, felnőttkorában még rászokhat – vontam le a tanulságot, miután megnéztem a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatának több bemutatóját. Ezúttal a Csillagszemű juhász volt soron.
Érdemes felidézni, hogy három esztendővel ezelőtt a migránsválságnak nevezett mesterséges „népvándoroltatás” kezdetén az elemzők spontán folyamatnak gondolták azt, amiről mára bebizonyosodott: háttérből irányított és tudatosan előkészített akció volt.
Jól látható, hogy az eddig megszokott módon és jelszavakkal az autonómiaüzenet nemcsak a bukaresti román vezetőkhöz, hanem a székelyföldi magyarok többségéhez sem jut el.
Csegzi Sándor fizikus szerint a radonsugárzás tekintetében Románia Európa egyik legveszélyeztetettebb országa. A Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem igazgatója számos kutatást végzett, 2007-ben a radontérkép kérdésköréből doktorált.
Azzal, hogy a román többség immár egy évszázada hatalmi helyzetben van Erdélyben, sok mindent rákényszerít a Romániában élő kisebbségekre. Azt is, ami nagyon távol áll tőlünk, és amihez semmi közünk. Ez mindig is így volt az utóbbi száz évben.
Nem érkeznek jó hírek a marosvásárhelyi RMDSZ háza tájáról. A 18 éve elveszített polgármesteri székkel olyan hanyatlás indult be a helyi közéletben, amelynek nem látszik a vége. Az újabb botrányok tovább gyengíti a magyar közösség érdekérvényesítését.
Mintegy 43 ezer kényszermunkára elhurcolt felvidéki magyar kárpótlásáért harcol évtizedek óta a Deportálás Áldozatainak és Leszármazottainak Szervezete nemcsak a szlovák pártok képviselőivel, hanem a magyar érdekvédelmet felvállaló politikusokkal is.
Összehangolt stratégiával, ingyenes kollégiummal és utaztatással próbálják „megfogni” azt a kevés gyereket, akikel még fenntartható a magyar nyelvű oktatás Beszterce-Naszód megyében. A szórványban az eddig biztosnak hitt bástyák is kezdenek ledőlni.
Nincs új a nap alatt: zaklatott lelkiállapotú román nacionalisták mindenütt etnikai érzékenységüket sértő jeleket vélnek felfedezni. Mint ahogyan legutóbb a Románia alakú flekkennel megjelent színházi plakát esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bevallom őszintén, magyarként rosszabbra számítottam a román centenárium évében. A pesszimizmus és a több mint két évtizedes újságírói tapasztalat azt sejtette velem, hogy ebben az esztendőben erős idegrendszerre, s végtelen toleranciára lesz szükség.
Száz évvel ezelőtt az erdélyi magyarság élethelyzete megváltozott, de muzsikusaink hamar alkalmazkodtak. Nemrég erről emlékeztek meg Európa egyetlen kisebbségi operaházában Kolozsváron. A kényszerből született emlékezés végül sikertörténet lett.
Magyar történészek ma is keresik a választ a Károlyi Mihály miniszterelnök, majd államfő nevéhez, illetve a Tanácsköztársasághoz fűződő, 1918. október végétől 1919 nyaráig terjedő időszak értelmezésére, amelyek megpecsételték Magyarország 20. századi sorsát.
A Hagyományok Háza és a marosvásárhelyi Világló Egyesület szervezésében pályázatos konferenciát tartottak november 10-én, Szovátán a népi kultúra területén működő civil szervezeteknek. Az eseményt Tóth János, a Hagyományok Háza szakembere értékelte.
A Hagyományok Háza november harmadik hétvégéjén rendezi továbbképzését és találkozóját óvodai nevelés témakörben. Az eseményre Erdélyből, Felvidékről és a Vajdaságból érkeznek pedagógusok.
Az Európai Unióban egyértelművé vált, hogy a határvidékek feloldásával ki kell aknázni a potenciális kapcsolatokból származó gazdasági előnyöket. Ezt a témakört jártuk körül dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenssel.
Ebek harmincadjára juttatott a szatmárnémeti Pannónia Szálló (ma Dacia). Szabó István egykori megyei tanácselnök – a Dacia Rt. többségi tulajdonosa – Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi juhásznak játszotta át az 52 százalékos többségi tulajdonrészét.
Látogatottsági adatok