Közös jövőtervezés

Eddigi és új olvasóinkat köszöntöm szeretettel az Erdélyi Napló hetilap hasábjain. Az 1991-ben alakult kiadványunk új változatával találkozhatnak előfizetőink a Krónika és a Székelyhon napilapok mellékleteként, minden csütörtökön. Eddigi lapunkból igyekszünk azokat a rovatokat átörökíteni, amelyek a 27 éves nyomtatványunk legfontosabb jellemzői voltak, ilyen a publicisztika, a riport, az életútinterjú vagy a történelmi témájú cikkek. Az új keretben folytatódik Garda Dezső történész közkedvelt sorozata a magyar királyokról, a Magyar Királyság történetéről. A sorozatok témájánál maradva: Erdély legjobb éttermeit bemutató cikkeiben Dorozsmai Endre gasztroblogger ezúttal Temesvár patinás vendéglőit veszi górcső alá. A választék tehát bőséges, az új, de kevesebb oldalszám viszont alaposabb válogatást követel meg a lap szerkesztőitől.

Aki az elmúlt években rendszeresen olvasta kiadványunkat, jól tudja, hogy az Erdélyi Napló volt a romániai magyar sajtó egyik legkritikusabb hangvételű kiadványa. Közéleti embereink közül nem mindenki szerette, és ez továbbra sem fog változni. Ez minket nem zavar. Egy lap nem attól jó, ha mindenkinek a szája íze szerint ír. Sőt, ettől egyáltalán nem lesz jobb, legfentebb felszínesebb és silányabb. A konzervatív hangvétel és a keresztyén értékek ápolása olyan pozitívum a társadalomban, amelyre sokkal nagyobb igény van, mint amit az értékválságban sodródó világunk láttatni akar az emberekről. A „másság” elfogadása nem jelentheti saját énünk, saját értékeink feladását – ezt ma egyre többen hirdetik a világban, és ennek szószolója marad lapunk is.

Az erdélyi magyarság megmaradásáért és boldogulásáért folytatott évszázados küzdelem egyik legnehezebb időszakában él közösségünk. A román centenáriumi ünnepségeknek számunkra csak egy üzenete van: a király mezítelen! Számunkra sem párbeszédet, sem közös jövőtervezést nem ajánl a magát fényező román állam, miközben minden intézménye azt a látszatot kelti, hogy a nemzetiségi kérdés végérvényesen megoldott. Hogy ez mennyire nincs így, arra mindennapi életünk a bizonyosság, amikor már nemcsak történelmünket akarják megmásítani, hanem törékeny nyelvi jogainkat is elvitatják tőlünk.

Az erdélyi magyar újságírásnak bőven van tehát teendője. E rengeteg tennivaló közül szeretné továbbra is – erejéhez és lehetőségeihez mérten – derekasan kivenni részét az Erdélyi Napló. Amihez olvasóink segítéségét és támogatását kérjük. Azokét, akik hosszú éveken át hűségesen kitartottak mellettünk, és azokét, akik az új helyzetnek köszönhetően válnak olvasóinkká.

Maradjunk együtt továbbra is!