Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

2026. november 16., 18:212026. november 16., 18:21

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, de mindenekelőtt az RMDSZ számára a Szerbiában, illetve a délvidéki magyar közösségben nemrég lezajlott megmérettetések, az azok alapján levonható tanulságok.

Két hét leforgása alatt kétszer is urnák elé járultak a magyarok Szerbiában, és az eredmény meglehetősen felemás. A Vucsics-rendszer bukását és az egyetemisták győzelmét eredményező októberi előre hozott parlamenti választáson a Vajdasági Magyar Szövetség – nevezhetjük „délvidéki RMDSZ”-nek – két mandátumot szerzett a belgrádi parlamentben, ami az eddigi hat képviselői helyhez képest jelentős visszaesés. Mindezt részben megmagyarázza, hogy az alakulat most közel feleannyi, 35 ezer szavazatot kapott, mint a 2023-as törvényhozási megmérettetésen, amikor 64 ezren voksoltak a VMSZ-re.

Nem a Pásztor Bálint vezette szervezet várakozásai szerint alakult a november 8-ai nemzeti tanácsi választás sem.

Hiszen miközben a szerbiai magyarság kulturális autonómiáját biztosító, 35 fős országos kisebbségi önkormányzatban eddig kizárólag a VMSZ tagjai ültek, teret nyert egy új politikai erő is, amely a belső megmérettetésen megszerzett 10-12 mandátumot. A mindössze néhány hónapja létrejött Vajdasági Magyar Újrakezdésről (VMÚ) van szó, amely nemcsak véget vetett a VMSZ egyeduralmának, hanem számottevő ellenzékként politikai alternatívát képes felmutatni a VMSZ-szel szemben.

Mindazonáltal nem csupán a vajdasági magyar politika átrendeződése szembetűnő, hanem magának a közösségnek az apátiája, a politikától való elfordulása. A magyar nemzeti tanácsi választás külön névjegyzékében szereplő 108 974 választópolgár közül 39 ezren vettek részt a kisebbségi önkormányzati megmérettetésen, ami 39 százalékos részvételi arányt jelent. Mindebből kiviláglik, hogy a külön magyar választói névjegyzékben szereplők több mint 60 százaléka nem tartotta fontosnak részt venni annak a Magyar Nemzeti Tanácsnak a tisztújításában, amelynek tevékenysége kiterjed többek között a magyar nyelvű oktatás előmozdítására, az oktatási és kulturális intézmények alapítói jogainak gyakorlására, a magyar tájékoztatás fejlesztésére, az anyanyelv hivatalos használatának támogatására.

Ha pedig a részvételt kivetítjük a teljes, 184 ezres lélekszámú vajdasági magyar közösségre, az érdektelenség – és minden bizonnyal az elégedetlenség – még figyelemre méltóbb.

Bár a délvidéki és az erdélyi magyarság helyzete, politikai környezete – mint azt már az elején megállapítottuk – nem teljesen egyforma, a folyamatok mégsem különböznek teljesen. A romániai magyar közösség első számú politikai szervezetével, a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-szel szembeni elégedetlenség az online térben és a „terepen”, a fizikai valóságban egyaránt jól kitapintható, így nem kétséges, hogy a szövetség megérett a változásra és a megújulásra.

Amivel szembe kell néznie az RMDSZ-nek

Az alakulatnak szembe kell néznie azzal, hogy megítélésének rengeteget ártott a kormányzati pozícióban eltöltött elmúlt két év, mindenekelőtt a lakosság életszínvonalának csökkenését eredményező politikai-gazdasági krízis. Ha Romániát most gazdasági fellendülés és pénzügyi stabilitás, no és persze alacsony infláció jellemezné, az RMDSZ-re nem csapódott volna vissza bumerángként a 2024-es választási szuperévben meghirdetett, „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak” kampányszlogen. Csakhogy bekövetkezett, amit elemzők már korábban megjósoltak, beütött a Ciolacu-kormányok túlköltekezése okozta krach, amire válaszként érkeztek a Bolojan-kabinet által foganatosított adóemelések és megszorítások, a drágulási spirál. Mindebből pedig a polgár annyit érzett, érez, hogy neki egyre kevesebb jut.

Ki nem kényszerített hibák, politikai öngólok is alaposan ártottak az RMDSZ-nek.

A helyi adóknak és illetékeknek az év elején foganatosított emelését övező botrány közepette az alakulat vezetői és önkormányzati tisztségviselői csak akkor rukkoltak elő konkrét javaslattal a kormányban, amikor már égett a ház, a Székelyföldön egymást érték a tüntetések. Viszont a Hargita megyei hulladékkezelés, a szemétszállítás terén teljesen előkészítetlenül bevezetni tervezett új rendszer azt bizonyítja, hogy az RMDSZ-nek nem sikerült tanulnia az adóemelés során elkövetett hibákból, legyen szó (politikai) menedzsmentről és kommunikácóról.

Eközben a szövetség hagyja, hogy ráégjen az az abszurdba hajló vád, miszerint „együtt szavaz”, „együttműködik”, „összejátszik” a parlamentben a szélsőségesen nacionalista AUR-ral, amit kritikusai (az arcukat és nevüket felválló polgároktól a névtelen trollokig) rendszeresen a fejére olvasnak azóta, hogy szeptemberben megszavazta a szélsőjobb alakulat számára is tisztségeket hozó új házbizottságot. Azt viszont nem kommunikálta kellőképpen, hogy miért volt fontos a háznagyi tisztség megőrzése ennek bevállalásához, például miért nem vonult ki az ülésről, mint a liberálisok vagy az USR.

Elkerülhetetlen a nyitás

És hasonlóképpen adós az RMDSZ egy kiadós magyarázattal a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása kapcsán is, hiszen a közvélemény azt látta, hogy miközben a restitúciós kérdésekre fokozottan érzékeny szövetség ingerküszöbét nem éri el a botrányos ügy, a Mi Hazánk elnöke ott volt a tüntetők között. Persze a kibeszéletlen ügyek sora még folytatható, többek között ide tartozik a magyarországi választási eredmény, a kormányváltás, a Fideszhez fűződő évtizedes, illetve a Tiszával való amolyan semmilyen kapcsolat kérdése is, amelyek kapcsán az RMDSZ feltűnő módon nem szívesen száll vitába, de még csak reagálni sem kíván a különböző véleményekre, holott jobban tenné, ha bátran szembenézne a vitás kérdésekkel, a szőnyeg alá söprésük senkinek sem jó.

Az RMDSZ több politikusa jelét adta már az elmúlt időszakban, hogy szerintük is elkerülhetetlenül nyitnia kell az alakulatnak az erdélyi magyarság irányába.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szövetség jelentős mértékben elveszítette a kontaktust a bázisával, a közösséggel, jó ideje nem fordít kellő figyelmet az emberek véleményére, elvárásaira, igényeire. Ez az attitűd analóg a társadalom különböző kategóriáira is: az egyetemi szféra, az értelmiség, különböző szakterületek képviselői vallják, hogy az RMDSZ nem kíváncsi a véleményükre, legfeljebb akkor, ha már nagy a baj, nincs párbeszéd, eszmecsere a politikai érdekképviselet és a társadalmi elit között. És ennek a politikai csőlátásnak, „begubózásnak” meg is vannak az intő jelei: a legfrissebb országos közvélemény-kutatás visszaigazolja a belső felméréseket, miszerint a szövetség támogatottsága az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt mozog. Vagyis elég messze vagyunk a 2024. decemberi törvényhozási választásokon tapasztalt kegyelmi állapottól, amikor az RMDSZ közel 600 ezer szavazatot kapott, ami az elmúlt két évtized legjobb eredményének számít.

Az RMDSZ-nek önmaga a legnagyobb ellenfele

Ha már a vajdasági példából indultunk ki, azt is meg kell jegyeznünk, hogy a VMSZ-szel ellentétben az RMDSZ-nek igazából most még nem kell markáns magyar politikai konkurenciával felvennie a versenyt, senki sem állíthatja azonban, hogy ez a helyzet nem változik a jövőben. Még úgy is, hogy sem az MPP-nek és az EMNP-nek, sem a két pártból létrejött EMSZ-nek sem sikerült reális alternatívává kinőnie magát erdélyi/országos viszonylatban. Az RMDSZ számára jelen pillanatban önmaga a legnagyobb ellenfele, és ezt a hátrányt úgy tudja a maga javára fordítani,

  • ha nyit a közösség valamennyi szegmense felé,
  • és mindenki számára megadja annak az esélyét, hogy hallassa a szavát a szövetségen belül, hozzájáruljon az alakulat megreformálásához.

Ugyanakkor az RMDSZ másik nagy adóssága egy olyan közösségi jövőkép felvázolása, aminek hiánya alapvetően hozzájárul a romániai magyarok elkeseredéséhez, apátiájához, a közügyektől való elfordulásához. Ilyen hívószó volt egykor az autonómiaküzdelem, az önrendelkezés ügye, ami azonban évekkel ezelőtt lekerült a napirendről.

Hasonló jövőkép lehetne most annak felvázolása, hogy milyen eszközökkel maradhat meg szülőföldjén az erdélyi magyarság, hogyan akadályozható meg az elvándorlás. A külföldre távozott erdélyiek hazacsalogatása is nemes feladat, ennél azonban sokkal fontosabbnak tűnik olyan érveket, megoldásokat felmutatni az erdélyi magyaroknak, amelyek arról győzik meg őket, hogy érdemes itthon maradni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

„Védelmi pénz” az amerikaiaknak

A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.

Makkay József

Makkay József

Felvidék után Erdély? Ahol a térképet átrajzolják, ott a magyarság fizeti meg az árát

A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az AUR magyarellenes csapdája

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?

Páva Adorján

Páva Adorján

Valami mindig bűzlik Románia közigazgatási húsdarálójában

Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kétséges stabilitás

Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Hirdetés