
A szélsőséges román párt javaslata alapján Székelyföld teljesen eltűnne a térképről
Fotó: Facebook/Ninel Peia
A székelyföldi megyék önállóságát megszüntető újabb közigazgatási átszervezési elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor egy korábbi javaslatát felmelegítve kilenc nagymegyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. A tervezet szerint Hargita megye Bákó, Kovászna pedig Brassó központú nagymegyéhez kerülne, amelyek havasalföldi megyéket is magába foglalna. A székelyföldi megyéket felszámoló elképzelésre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hívta fel a figyelmet Facebook-videójában, amely alatt kommentáradat indult.
2026. november 16., 16:402026. november 16., 16:40
2026. november 16., 16:522026. november 16., 16:52
„Tényleg megáll az ember esze. Most megjelent egy újabb térkép, kilenc megye lenne Romániából, de ilyen megyék, hogy Decebal és Mihai Viteazul. Nem is látom, hogy Kovászna megye hol van ebben” – kezdi felháborodott hangvételű Facebook-videóját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, aki a kilencmegyés Románia tervét bemutató térképet böngészve szembesül azzal, hogy a jelenlegi székelyföldi megyék önállósága teljesen megszűnne.
„Na, Hargitát megtaláltam: Hargita a Ștefan cel Mare megyében lenne Suceava, Bákó, Neamț és Vrancea megyével. Ezek teljesen megbolondultak” – folytatja a városvezető, majd Kovászna megye helyét is megtalálja az új közigazgatási beosztásban. Eszerint
„Hát ez hihetetlen! Mindenkinek elment az esze” – zárja rövid videóját a sepsiszentgyörgyi polgármester.
A nagy visszhangot kiváltó elképzelés nem új keletű. Kidolgozója Ninel Peia román szenátor, a Béke – Románia az első párt elnöke, aki már 2018-ban előállt az ország kilenc nagymegyére történő átszervezésének gondolatával. A politikus most ismét napirendre helyezte javaslatát, amely szerinte földrajzi, demográfiai, gazdasági és stratégiai szempontok alapján alakítaná át Románia közigazgatási térképét.
– fogalmazott a szenátor a tervezetét ismertető nyilatkozatában. Peia szerint az ország jelenlegi közigazgatási felosztása túlságosan széttagolt, ami akadályozza az egységes fejlesztéspolitikát. Elképzelése abból indul ki, hogy a Kárpátokat egységesen kell igazgatni és fejleszteni, a gazdagabb térségeknek pedig hozzá kell járulniuk a szegényebb régiók felzárkóztatásához. Az állami beruházásokat szerinte nem a jelenlegi megyehatárokhoz igazodva, hanem országos fejlesztési szempontok alapján kell megtervezni.

Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
A kilenc nagymegye történelmi személyiségek nevét viselné. A javasolt térképen szerepelne többek között
a Kolozsvár központú Decebal megye,
a Temesvár székhelyű I. Károly megye,
a Nagyszeben központú I. Ferdinánd megye,
valamint a Brassó székhelyű, Öreg Mircea havasalföldi fejedelemről elnevezett közigazgatási egység.
Hargita megye a Bákó központú, Ștefan cel Mare nevét viselő nagymegyéhez kerülne. Bukarest egy Vlad Țepeșről elnevezett nagymegye központja lenne.
Peia Facebook-bejegyzésében ennél is tovább megy: elképzelése szerint az új közigazgatási felosztásnak Románia és a Moldovai Köztársaság esetleges jövőbeli egyesülését is elő kellene segítenie. Mint fogalmazott, olyan rendszert szeretne kialakítani, amely megkönnyítené a Prut folyó két partján fekvő területek közigazgatási integrációját. „Nem pusztán egy új térképet javasolok. Románia fejlesztésének teljesen új szemléletét kínálom!” – hangsúlyozta a szenátor.
Antal Árpád videója alatt számos hozzászólás jelent meg. A kommentelők többsége felháborodással fogadta a térképet, sokan pedig attól tartanak, hogy a magyar többségű megyék megszüntetése a székelyföldi magyarság politikai és közigazgatási súlyának meggyengüléséhez vezetne.
„Ma eltörlik Kovászna megyét, holnap Hargita megyét, holnapután Maros megyét, és így szépen eltüntetik a magyarságot. Így hát a székely autonómia megoldva, román részről!” – fogalmazott egy hozzászóló, aki szerint a közigazgatási átrendezés gazdasági indoklása csupán ürügy, és a valódi cél egészen más.

Nem csupán a kis települések összevonását tervezi a Szociáldemokrata Párt (PSD) a bejelentett reform során: a megyerendszert is át kívánja szabni.
Hasonló aggodalmakat vetett fel Kraeter Henriette is, aki a magyar iskolák és az anyanyelvhasználat jövőjét félti.
Mátyás Anna Mária ennél tömörebben fogalmazott: „Teljesen el akarnak minket törölni a térképről!”
Mások szerint a székelyföldi magyarságnak nem szabadna tétlenül szemlélnie az ilyen elképzeléseket. Soós Margit úgy vélekedett, hogy tiltakozásra lenne szükség, míg Csaba és Zsuzsa arra figyelmeztetett: a közösségi oldalakon megfogalmazott felháborodás önmagában kevés, az érintetteknek össze kellene fogniuk, és közösen fellépniük érdekeik védelmében.
A hozzászólások között azonban nemcsak nemzetpolitikai aggodalmak jelentek meg. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy egy esetleges közigazgatási összevonásnak gazdasági következményei is lennének. Tok Norbert szerint ha már össze akarják vonni a megyéket, akkor a gazdasági különbségeket is figyelembe kellene venni. „Kovászna megyében az emberek nem keresnek annyit, mint Brassóban vagy Kolozsváron. Ha egyesülünk, akkor a bérek, a fejlesztések és a lehetőségek terén is közeledjenek egymáshoz a megyék” – írta. A hozzászóló szerint elfogadhatatlan lenne, ha az összevonás csupán a közigazgatási határok eltörlését és az újabb elvonásokat jelentené, miközben a szegényebb térségek nem részesülnének a fejlettebb régiók gazdasági előnyeiből.
Mások a tervezet történelmi előzményeit emlegették. Fekete Attila
A hozzászóló az 1967–1968-as közigazgatási átszervezés körüli vitákra utalt, hangsúlyozva, hogy a székelyföldi magyar közösségnek most is meg kell védenie érdekeit.
Kovács J. Szilamér geológus, földtudományi doktor ezzel szemben egy másik közigazgatási megoldást vetett fel: a Trentino–Dél-Tirol régió mintájára képzelné el Székelyföld és Barcaság viszonyának rendezését. Szerinte az olaszországi autonómiamodell tanulságai a romániai átszervezési vitában is hasznosíthatók lennének.
A Facebook-vitában nem mindenki értett egyet Antal Árpád felháborodásával. Többen azt vetették a polgármester és az RMDSZ szemére, hogy a közigazgatási átszervezés veszélyeire való figyelmeztetés mögött politikai érdekek is meghúzódhatnak. Fülöp Tamás például azt írta, hogy az RMDSZ valójában a saját politikai pozícióit félti. Hasonló véleményt fogalmazott meg több más hozzászóló is, akik szerint a magyar érdekképviselet vezetői elsősorban a megyei és helyi tisztségek elvesztésétől tartanak.
Újfalvi István ennél részletesebben bírálta a sepsiszentgyörgyi polgármestert.

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Péterfi Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte az erdélyi románság sem feltétlenül fogadna el egy ilyen átszervezést. A hozzászólások között román nyelvű vélemények is megjelentek: egyesek elutasították az elképzelést, mások kedvezően fogadták a történelmi személyiségekről történő elnevezést.
A felháborodás mellett a humor és a gúny sem hiányzott a kommentekből. Klutsch Örs szerint a kilencmegyés elképzelést még tovább lehetne fokozni: akár két megyére is fel lehetne osztani az országot. Laszló Zsolt a történelmi személyiségekről elnevezett nagymegyékre utalva azt kérdezte: „S hát Csaba királyfi megye miért nincs akkor?”
Van, aki a felvidéki párhuzamra emlékeztetett, ahol a közigazgatási átszervezések következtében a magyar közösségek több, szlovák többségű közigazgatási egységbe kerültek. Mások szerint az egész javaslat komolytalan, és nem érdemes foglalkozni vele. Benedek Janka viszont éppen azt tartotta elképesztőnek, hogy a döntéshozók ilyen elképzelésekkel állnak elő, miközben az országnak számos megoldatlan gazdasági és társadalmi problémája van.

Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
szóljon hozzá!