Rostás Szabolcs
2026. október 19., 18:472026. október 19., 18:47
2026. október 19., 22:142026. október 19., 22:14
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya, illetve mi jelenti a legfőbb akadályt az RMDSZ és a Tisza-kabinet kapcsolatának normalizálódása terén.
Bár az áprilisi választásokat követően másodszor látogatott Erdélybe (első alkalommal Petőfi-múzeumot avatott júliusban Fehéregyházán), a budapesti kormány külhoni magyarokért is felelős tárcavezetőjének most először nyílt alkalma behatóan megismerkedni az itteni magyar közösségekkel. Egyúttal pedig megfogalmazni a Tisza Párt által fontosnak tekintett üzeneteket. Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig tartó, sokállomásos road showja során a Magyar Péter vezette alakulat – ezáltal pedig a kormány – egyik erős emberének számító Tarr Zoltán tárgyaló- (egyben vacsora-) asztalhoz ült a történelmi egyházak és az erdélyi magyar akadémiai szféra vezetőivel, különböző intézmények képviselőivel, továbbá az RMDSZ vezetőivel, illetve a szövetség kritikusainak számító politikusokkal és civilekkel egyaránt.
Ami igazán üdvözlendő, hiszen az itteni közösség sem homogén, másrészt egyértelmű, hogy az országgyűlési választások, de főképp természetesen annak eredménye okán teljesen új viszonyok alakultak ki. (Mondjuk a kapcsolatfelvétel során nem árt vigyázni többek között azokkal a „rendszerkritikusokkal”, akik lázasan igyekeznek mindentől is függetlennek beállítani magukat, vagy például akik szerint egy magyarverés nem etnikai indíttatású…) Itt kell megjegyezni például azt is, hogy miközben tudjuk: az anyaországban most politikailag „sok a dolog”, és tizenhat év elteltével ellenzékbe kerülni megvisel egy pártot, a Fidesz errefelé korábban sokat megfordult politikusai közül – Tusványost leszámítva – roppant kevesen látogattak Erdélybe az elmúlt fél évben, ha más nem, érzékeltetni, hogy az alakulat számára ugyanúgy fontosak most is az itteni magyarok.
Nyilvánvaló, hogy a budapesti kormányváltás a magyar–magyar kapcsolatok újragondolásának szükségességét is eredményezte. Az ellenzékbe került Fidesz szerepe a nemzetpolitikában is háttérbe szorult, míg a hatalomra jutott Tisza Párt igyekszik kiépíteni a kapcsolatait a határon túli magyar közösségekkel. A folyamat azonban nem egyszerű. A Magyar Péter kormányfő vezette alakulat külhoni beágyazottsága nem mondható jelentősnek, másrészt a külhoni magyarok számottevő része Orbán Viktorral és a Fidesszel rokonszenvez, ami az áprilisi választáson is megmutatkozott (a külhoni levélszavazatok 87 százalékát a Fidesz, míg 10 százalékát a Tisza Párt kapta). A Tisza nehezen tudja „megemészteni”, hogy az RMDSZ nyíltan támogatta a választáson Orbán Viktort és pártját, eközben azzal is kénytelen szembesülni, hogy híveinek jelentős tábora részben emiatt, részben az elmúlt másfél évtizedben kapott támogatásoknak betudhatóan nem szívleli a határon túli magyarokat.
Ezzel magyarázható, hogy miközben az anyaországi diskurzus hónapok óta átvilágításról, kivizsgálásról, elszámoltatásról, vagyonvisszaszerzésről szól (megspékelve az „út a börtönbe” pályaív megrajzolásával), Tarr Zoltán kihangsúlyozta, hogy a támogatásokkal kapcsolatban a külhoni magyarokkal szemben sem lehet a kollektív bűnösség elvét alkalmazni. És ha rendeltetésszerűen használták fel az eddigi támogatásokat, az eddigi kedvezményezettek továbbra is számíthatnak Magyarország segítségére, mint ahogy természetesen azok is, akiknek eddig nem juttattak támogatást.
Mindezek nagyon fontos megállapítások, hiszen egyesek teljes egészében megvonnák a magyar állami támogatást a külhoni magyaroktól, mégpedig azzal a felkiáltással, hogy az adóforintokat „az utolsó fillérig ellopták”, és amúgy is „megvásárolta” a szavazatukat a Fidesz. Ami természetesen ugyanúgy igaztalan vád a határon túli magyarokkal szemben, mint amikor az erdélyi magyaroknak a közösségi oldalakon gyűlölködve megnyilvánuló része egyszerűen azért állítja be nemzetellenesnek a Tisza Pártot, mert leváltotta a Fideszt a választáson.
A miniszter szerint miközben a legendás mozi alapjában az előzmények, az eredeti trilógia előzményeinek feldolgozására épül, a Tisza-kormány valójában a jövőbe tekintve akar „hollywoodi kasszasikert” megvalósítani. Magyarul: nem a múltban vájkálva képzeli el a külhoni magyarokkal való kapcsolat kiépítését sem, hanem inkább tiszta lappal kíván indulni.
Persze ez a folyamat sem könnyű, hiszen – megmaradva a Star Wars-hasonlatnál – a Tisza vezetői, hívei, illetve az erdélyi magyarok számottevő hányadának szemében más-más figurák töltik be a gonosz (Sith-lovagok) és a jó (Jedik) szerepét. Márpedig ennek az alapállásnak az összefésülése új forgatókönyveket igényel.
A szövetség vezetői a magyar közösség számára juttatott támogatások folytatásának fontosságát ajánlották Tarr Zoltán figyelmébe, eközben a miniszter a megbeszéléseken elég egyértelműen értésre adta az anyaországi kormányzó alakulat elvárását: az RMDSZ-nek valamiképpen viszonyulnia kell az áprilisi választási eredményhez. Például úgy, hogy megindokolja, miért tartott ki tizenhat éven keresztül a Fidesz mellett, ugyanakkor – és ezt már inkább a saját hívei előtt – megmagyarázza, hogy eközben milyen okokból szenvedett vereséget Orbán Viktor pártja, miért történt hatalomváltás Magyarországon. Ami egy politikai alakulat számára meglehetősen kényes feladat, főleg az RMDSZ esetében, hiszen szavazótáborának jelentős része még mindig Orbánnal és alakulatával szimpatizál.
A Tisza és az RMDSZ közeledésének tehát ez jelenti a legfőbb akadályát. Az viszont nem elhanyagolható kiindulópont, hogy a Magyar Péter miniszterelnök vezette kormánypárt – legalábbis az elhangzottak szerint – nem akarja elkövetni a Fidesz hibáját, így nem kíván „saját kézzel” váltást, irány- és személyi változást kicsikarni az RMDSZ háza táján, hanem ezt rábízza az erdélyi magyarokra. És a jelenlegi politikai hegemónia bebetonozódása sincs ínyére, de nem kíván távirányítással létrehozni politikai alternatívát az RMDSZ-szel szemben.
Elengedhetetlen tehát, hogy a Tisza és az RMDSZ vezetői félretegyék kölcsönös sérelmeiket. A magyar–magyar kapcsolatok nem szűkíthetők le a támogatáspolitika erősen vitatottá vált kérdésére, az anyaország mindenkori kormányának és a külhoni magyar közösségek képviseleteinek nemzetpolitikai szempontok alapján kell keresniük az együttműködés minden lehetséges formáját.
Ehhez azonban fontos, hogy a közösen írandó film műfaja ne sci-fi vagy háborús dráma legyen.
Makkay József
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Balogh Levente
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Balogh Levente
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Páva Adorján
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Balogh Levente
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
Kiss Judit
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Makkay József
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
szóljon hozzá!