
Összeomlás. A brassói teherautógyárban a munkásfelkelést követően csak tovább romlottak a körülmények
Fotó: Tuchiluș Alex
A brassói teherautógyár példáján keresztül mutatta be a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS), mennyire kilátástalan volt az 1989 előtti nacionálkommunista korszak gazdasága.
2026. november 16., 17:312026. november 16., 17:31
A CNSAS hétfőn újabb, a kommunista titkosrendőrség, a Securitate erdélyi illetékesei által készített jelentéseket hozott nyilvánosságra annak apropóján, hogy vasárnap emlékeztek az 1987-es brassói munkásfelkelés évfordulójára. A két dokumentum szerint néhány hónappal az 1987. november 15-i brassói munkásfelkelés után a brassói teherautógyár problémái tovább súlyosbodtak.
A CNSAS rámutat, hogy
A Brassó megyei Securitate 1988. márciusi jelentése jelentős problémákra mutatott rá a legyártott teherautók minőségével kapcsolatban.
1987-ben a végső ellenőrzésre állított járművek körülbelül 9,5 százalékát elutasították, és 1 001 teherautót küldtek vissza a gyártósorra javításra. Ezek közül 370-et exportra szántak.

A kommunista rezsim utolsó éveiben több ezer ember próbálta elhagyni Romániát, hogy Magyarországra jusson, akár illegálisan próbálva átkelni a határon, akár úgy hogy kirándulások után nem tértek vissza az országba.
A dokumentum szerint emellett 10 411 tonna alkatrészt kellett leselejtezni, az emiatti becsült veszteség 110,3 millió lej volt az akkori árfolyamon számolva.

Az 1989 előtti kommunista hatalom folyamatosan szemmel tartotta az országban tevékenykedő külföldi újságírókat, hogy elejét vegye a valós helyzet bemutatásának – derül ki a CNSAS által bemutatott legfrissebb dokumentumokból.
Egy második, 1988. június 1-jei jelentésből kitűnik, hogy a vállalat többször is bejelentette a havi terv teljesítését, noha a tényleges termelés elmaradt a tervtől.
A dokumentum szerint április végén további 200 gépjárművet jelentettek be, májusban pedig újabb 233-at.
Késedelmeket jeleztek továbbá 200, Kínába szánt CKD (Completely Knocked Down, azaz teljesen szétszerelt) készlet esetében is.
Ez a gyakorlat arra kényszerítette a munkásokat, hogy a következő hónapokban pótolják a korábban lejelentett termelést, ami túlterhelést és újabb minőségi problémákat okozott.
A jelentés rögzítette a belföldi és külföldi vevők panaszát is, valamint egyes értékesítési piacok elvesztését.
A dokumentumokban befejezetlen ipari beruházások is szerepelnek.
1987 végén a gyárban voltak olyan, még üzembe nem helyezett gépek, amelyek összértéke meghaladta a 343 millió lejt.
Ugyanakkor az energiafogyasztás meghaladta a tervezett szintet, miközben a termelés elmaradt a várakozásoktól.

A nacionálkommunista Romániából kreatív módszerrel megszökött Bihar megyei család esetét idézte fel a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egy hétfőn közzétett bejegyzésben.
A dokumentumokat kísérő elemzésében a CNSAS kiemeli, hogy a kommunista hatóságok a vezetők és a munkások körében próbáltak bűnösöket találni, anélkül, hogy elismerték volna a rezsim gazdaságpolitikájának hiányosságait.
A jelentésekből kitűnik, hogy a brassói munkásfelkelés után egy évvel a munkások elégedetlenségét kiváltó nehézségek továbbra is fennálltak, a Securitate által gyakorolt felügyelet és a helyi pártszervezetek tájékoztatása ellenére is.
Az 1987. november 15-én kitört brassói felkelés Románia kommunista időszakának egyik legnagyobb és legjelentősebb munkáslázadása volt a Nicolae Ceaușescu vezette rezsim ellen.
A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy1987. november 14-én, szombaton (amely fizetésnap volt) a Steagul Roșu (Vörös Zászló) teherautógyár munkásai a teljesítménycsökkenésre hivatkozva a megérdemelt bérüknél kevesebb pénzt kaptak.
November 15-én (vasárnap, ami akkor hivatalos munkanap volt) a gyári munkások sztrájkba léptek, majd vonulni kezdtek a városközpont felé. A menethez hamarosan más gyárak dolgozói, diákok és a lakosság is csatlakozott, a tömeg létszáma több ezerre duzzadt.
A tüntetők a kommunista párt brassói székházához vonultak, ablakokat törtek be, és kiöntötték az utcára a diktátort éltető portrékat, propagandairatokat. „Le a Ceaușescuval!”, „Le a kommunizmussal!” és „Kenyeret!” jelszövegeket skandáltak.
Több száz résztvevőt őrizetbe vettek, bántalmaztak, majd börtönbüntetésre ítéltek, másokat az ország különböző távolabbi pontjaira kényszerítettek munkára vagy csaptak ki az iskolákból és egyetemekről.
Bár a felkelést elfojtották, a világ és Románia lakossága számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a diktátor támogatottsága korántsem töretlen, és a rendszer repedezni kezdett – ez adott bátorságot a két évvel későbbi, 1989-es romániai forradalomhoz.
A bírák és ügyészek mellett még számos közalkalmazotti kategória perelte be az államot az elmaradt béremelések miatt, így előfordulhat, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek járó több mint ötmilliárd lej mellett még nagyobb összeget kell kifizetni.
Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága csökkenőben, a Szociáldemokrata Párté (PSD) viszont nő – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Ha valóban léteznének külföldi beavatkozásra vonatkozó információk a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről, azt a hírszerzés már rég nyilvánosságra hozta volna – jelentette ki Traian Băsescu.
Két kereskedelmi hajót is dróntalálat ért szombat este a Fekete-tengeren, a Duna torkolatának közelében. Mindkét hajón tűz ütött ki, a legénységnek azonban sikerült megfékeznie a lángokat, személyi sérülés nem történt.
Románia számára kedvező, végleges döntés született pénteken a verespataki aranybánya ügyében indított nemzetközi választottbírósági eljárásban.
Romániának kevesebbe kerülne egy itt állomásozó amerikai katona, mint Lengyelországnak – vélekedett Radu Oprea védelmi miniszter.
Megkövette Nicuşor Dan államfőt Ovidiu Vanghele oknyomozó újságíró, akit az elnök kitiltott az államfői hivatalból, mivel minősíthetetlen hangnemben írt róla közösségi oldalán közzé tett bejegyzéseiben.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy magánemberként joga van megtagadni a párbeszédet azzal, aki nem tanúsít tiszteletet iránta. A román elnök a napokban közölte egy újságíróval, hogy a jövőben nem vehet részt a sajtótájékoztatóin.
szóljon hozzá!