
Mugur Isărescu szerint jelenleg Románia nem szorul az IMF pénzére
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkor lép közbe, ha devizaválság alakul ki, ám Romániának vannak devizatartalékai, így ez nem áll fenn – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke hétfőn, amikor arról kérdezték, hogy fennáll-e annak a kockázata, hogy hitelt kell felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól. Leszögezte ugyanakkor, hogy Romániának szüksége van pénzre, de nem az IMF-től.
2026. november 16., 15:562026. november 16., 15:56
„Kockázat mindig létezik, de mivel láttuk, hogy nagy vita alakult ki az IMF érkezésével kapcsolatban – egyfajta mumus, amit már többször is átéltünk, és ami szigorúbb intézkedéseket von maga után –, a valutaalap akkor jön, amikor devizaválságunk van, és nincsenek tartalékaink. Románia esetében ez nem így van. Az országnak pénzre van szüksége, de nem az IMF-től, mert ott csak devizacseréről van szó. Mi lejt adunk az IMF-nél vezetett számlánkra, ők pedig pénzt adnak nekünk devizatartalékra, vagyis devizát, amikor a tartalék szintje alacsony, vagy amikor devizaválság van” – magyarázta Mugur Isărescu a News.ro szerint.
Aláhúzta egyúttal: Romániának a külföldi befektetésekből és az európai alapokból származó pénzre van szüksége. „Technikai szempontból magyarázom el, hogy vége legyen ennek az értelmetlen vitának. Az országnak pénzre van szüksége, de külföldi befektetésekből, európai forrásokból, amelyeket célszerű nagyobb mértékben bevonni, valamint a tőkepiacokról származó hitelekből is – és itt rejlik a legnagyobb kockázat, valamint esetlegesen egy kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal is, mivel ha nemzetközi hitelességünk olyen mértékben romlana, egy megállapodás az IMF-fel csökkentheti ezt a hitelességet, de jelenleg nem ez a helyzet. Jelenleg megállapodásunk van az Európai Unióval.
– fejtette ki a BNR elnöke.

Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Megemlítette, hogy az IMF képviselői rendszeresen járnak Romániába, de ez nem jelenti azt, hogy megállapodás is születik. „És még egy megjegyzés, hogy kicsit felkavarjam önöket. Tudniuk kell, hogy az IMF nem csak úgy jön… Valójában szinte hetente jelen van nálunk, mert kapcsolatban állunk velük; a nemzeti bank állandó kapcsolatban áll az IMF-fel, információkat és véleményeket cserélünk.
– szögezte le Mugur Isărescu.
Szavai azt követően hangzottak el, hogy – amint arról korábban írtunk – a minap Nicușor Dan államfő vészharangot kongatott, jelezve, Románia a nemzetközi hitelminősítők értékelése szerint a befektetésre ajánlott és nem ajánlott közötti határvonalon lavíroz. Egy esetleges leminősítés nyomán pedig bajba kerülne az adósság finanszírozása, „és ha nem lesz elég befektető, egy bizonyos ponton be kell avatkoznia az IMF-nek, ahogyan 2009-ben is történt”.
Erre reagálva azonban ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter leszögezte: Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal.
Mint ismeretes, a 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válság nyomán Románia 2009 tavaszán megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel egy összesen mintegy 20 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagról.
A hitel folyósítása nem egy összegben történt: az első, mintegy 4,9 milliárd eurós részletet azonnal hozzáférhetővé tették, a további összegeket pedig negyedéves felülvizsgálatokhoz és a vállalt feltételek teljesítéséhez kötötték.
Románia végül nem hívta le a teljes IMF-hitelt: a rendelkezésre bocsátott keretből hét részletet vett igénybe, összesen mintegy 10,57 milliárd SDR-t, akkori árfolyamon körülbelül 11,9 milliárd eurót; az utolsó részletet már csak elővigyázatossági keretként kezelték. A hitel visszafizetése 2012-ben kezdődött, és az IMF-nek járó összeget 2015-re teljes egészében törlesztette az ország.

Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 6,1 százalékról 7,4 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését – jelentette be hétfőn Mugur Isărescu jegybankelnök.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!