
Újabb erdélyi települések címerei hagyta jóvá a bukaresti kormány
Fotó: rmdsz.ro
Cseke Attila közigazgatási miniszter reagált az Erdélyi Napló múlt heti lapszámában megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat – bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikkünkre.
2021. június 05., 07:352021. június 05., 07:35
Cseke Attila közigazgatási miniszternek sikerül tartania az iramot, javaslatára a kormány májusban is elfogadott néhány községi zászlót és címert. Egészen pontosan újabb három erdélyi magyartöbbségű település szerzett hivatalosan jelképhasználati jogot. A Maros megyei Magyaró zászlajáról és Jedd, illetve a Szatmár megyei Bogdánd címeréről döntött kedvezően a kormány – ezzel tucatnyira nőtt azon települések száma, amelyeknél a Cseke mandátuma alatt zöld utat kapnak az addig éveken keresztül elfekvő kérelmek.
Ellenzékből is amellett harcolt, kormányzati eszközökkel is azért dolgozik, hogy minél több erdélyi magyar település zászlaját, címerét hivatalosítsa a kormány” – áll Cseke Attilának a Krónikához eljuttatott nyilatkozatában.
A tárcavezető a múlt lapszámunkban megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat–bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikk kapcsán is megszólalt. Cseke pontosabban a bemutatott esetek egyikére, a székelyudvarhelyire tért ki. Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy „Székelyudvarhelynek is legyen a kormány által elfogadott hivatalos címere, mert az udvarhelyiek ezt érdemlik”. Amint megírtuk,
Kis idő múlva ugyanaz a tisztviselő elektronikus levélben figyelmeztette az udvarhelyieket, mielőbb tegyenek eleget a kérésnek. A levelezést követően a minisztériumi tisztviselő telefonon már azt kérte az önkormányzattól, kezdje elölről a teljes jóváhagyatási eljárást.
Venczel Attila jegyző állításával szemben Andercó Alíz, a minisztérium sajtótanácsosa azt mondta lapunknak, hogy az udvarhelyiektől senki nem kérte az iratok újrakészítését. „Az önkormányzat azt kérte, ne kelljen a teljes dokumentációt újraírni. A minisztérium ezért nem küldte vissza az önkormányzatnak azt. A minisztérium január 28-án arra kérte az önkormányzatot, pótolja a hiányzó iratot. A határidő lejárta után emlékeztette az önkormányzatot arról, hogy el kell küldenie a dokumentumot annak érdekében, hogy ne kelljen a teljes kérelmet újraírni, de az önkormányzat a határidő lejártáig nem küldte el. Március 9-én az önkormányzat haladékot kért a minisztériumtól, és azt ígérte, a következő tanácsülésen dönt a fennmaradó dokumentumról, és küldi. A dokumentum május 27-ig nem érkezett meg a minisztériumba” – fejtette ki a sajtós. Andercó szerint a fejlesztési tárca az önkormányzatra vár, és csak a jóváhagyási dokumentáció kiegészítése után tud segíteni a székelyudvarhelyi címer elfogadtatásában. A kommunikációs szakember azt is az udvarhelyiek szemére vetette, hogy a cikkben azt állítják, felküldték a dokumentációt Bukarestbe. Ilyesmit azonban sem Venczel Attila jegyző, sem Zörgő Noémi szóvivő nem mondott. A két városházi munkatárs jövő időben fogalmazott arról, hogy miután a helyi képviselők a hiányosság pótlásáról döntöttek, a dokumentumba foglaltakat az új prefektus és a megyeelnök aláírásával el fogják juttatni a közigazgatási tárcához. Ráadásul a jogi végzettségű szakember kifejtette: a törvény nem rendelkezik arról, hogy a címerleírást – amihez a szaktárca ragaszkodik – melléklet formájában fel kellene terjeszteni. „A heraldikai szakbizottságokhoz benyújtott iratcsomó már tartalmazta. Ezek a testületek elfogadták, a jóváhagyást megadták” – szögezte le Venczel.
Onnan a regionálishoz, majd az országoshoz kerül, és csak a legvégén a szaktárca asztalára. „Nem akarunk úgy járni, mint első alkalommal, hogy esetleg majd három év múlva valaki ismét visszadobja a minisztériumból a papírokat” – érvelt Venczel Attila.
Árus Zsolt civil aktivista, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke úgy véli, nem az akadékoskodókkal kellene küzdeni, hanem a dolgokat a helyükre tenni, vagyis érvényteleníteni a jelenlegi címer- és zászlótörvényt, s visszaadni a helyi jelképek elfogadásának jogát az önkormányzatoknak, mint ahogy az korábban történt, s amint az természetes. „Ezek helyi kérdések, semmi köze állami intézményeknek ahhoz, hogy egy település milyen jelképeket használ. A mostani állapot nyilvánvalóan sérti a helyi önrendelkezést, márpedig azt az alkotmány és egyéb jogszabályok is szavatolják. Legalábbis elvben” – fejtette ki lapunk múlt heti cikkével kapcsolatosan a Hargita megyei jogvédő.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!