
Újabb erdélyi települések címerei hagyta jóvá a bukaresti kormány
Fotó: rmdsz.ro
Cseke Attila közigazgatási miniszter reagált az Erdélyi Napló múlt heti lapszámában megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat – bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikkünkre.
2021. június 05., 07:352021. június 05., 07:35
Cseke Attila közigazgatási miniszternek sikerül tartania az iramot, javaslatára a kormány májusban is elfogadott néhány községi zászlót és címert. Egészen pontosan újabb három erdélyi magyartöbbségű település szerzett hivatalosan jelképhasználati jogot. A Maros megyei Magyaró zászlajáról és Jedd, illetve a Szatmár megyei Bogdánd címeréről döntött kedvezően a kormány – ezzel tucatnyira nőtt azon települések száma, amelyeknél a Cseke mandátuma alatt zöld utat kapnak az addig éveken keresztül elfekvő kérelmek.
Ellenzékből is amellett harcolt, kormányzati eszközökkel is azért dolgozik, hogy minél több erdélyi magyar település zászlaját, címerét hivatalosítsa a kormány” – áll Cseke Attilának a Krónikához eljuttatott nyilatkozatában.
A tárcavezető a múlt lapszámunkban megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat–bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikk kapcsán is megszólalt. Cseke pontosabban a bemutatott esetek egyikére, a székelyudvarhelyire tért ki. Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy „Székelyudvarhelynek is legyen a kormány által elfogadott hivatalos címere, mert az udvarhelyiek ezt érdemlik”. Amint megírtuk,
Kis idő múlva ugyanaz a tisztviselő elektronikus levélben figyelmeztette az udvarhelyieket, mielőbb tegyenek eleget a kérésnek. A levelezést követően a minisztériumi tisztviselő telefonon már azt kérte az önkormányzattól, kezdje elölről a teljes jóváhagyatási eljárást.
Venczel Attila jegyző állításával szemben Andercó Alíz, a minisztérium sajtótanácsosa azt mondta lapunknak, hogy az udvarhelyiektől senki nem kérte az iratok újrakészítését. „Az önkormányzat azt kérte, ne kelljen a teljes dokumentációt újraírni. A minisztérium ezért nem küldte vissza az önkormányzatnak azt. A minisztérium január 28-án arra kérte az önkormányzatot, pótolja a hiányzó iratot. A határidő lejárta után emlékeztette az önkormányzatot arról, hogy el kell küldenie a dokumentumot annak érdekében, hogy ne kelljen a teljes kérelmet újraírni, de az önkormányzat a határidő lejártáig nem küldte el. Március 9-én az önkormányzat haladékot kért a minisztériumtól, és azt ígérte, a következő tanácsülésen dönt a fennmaradó dokumentumról, és küldi. A dokumentum május 27-ig nem érkezett meg a minisztériumba” – fejtette ki a sajtós. Andercó szerint a fejlesztési tárca az önkormányzatra vár, és csak a jóváhagyási dokumentáció kiegészítése után tud segíteni a székelyudvarhelyi címer elfogadtatásában. A kommunikációs szakember azt is az udvarhelyiek szemére vetette, hogy a cikkben azt állítják, felküldték a dokumentációt Bukarestbe. Ilyesmit azonban sem Venczel Attila jegyző, sem Zörgő Noémi szóvivő nem mondott. A két városházi munkatárs jövő időben fogalmazott arról, hogy miután a helyi képviselők a hiányosság pótlásáról döntöttek, a dokumentumba foglaltakat az új prefektus és a megyeelnök aláírásával el fogják juttatni a közigazgatási tárcához. Ráadásul a jogi végzettségű szakember kifejtette: a törvény nem rendelkezik arról, hogy a címerleírást – amihez a szaktárca ragaszkodik – melléklet formájában fel kellene terjeszteni. „A heraldikai szakbizottságokhoz benyújtott iratcsomó már tartalmazta. Ezek a testületek elfogadták, a jóváhagyást megadták” – szögezte le Venczel.
Onnan a regionálishoz, majd az országoshoz kerül, és csak a legvégén a szaktárca asztalára. „Nem akarunk úgy járni, mint első alkalommal, hogy esetleg majd három év múlva valaki ismét visszadobja a minisztériumból a papírokat” – érvelt Venczel Attila.
Árus Zsolt civil aktivista, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke úgy véli, nem az akadékoskodókkal kellene küzdeni, hanem a dolgokat a helyükre tenni, vagyis érvényteleníteni a jelenlegi címer- és zászlótörvényt, s visszaadni a helyi jelképek elfogadásának jogát az önkormányzatoknak, mint ahogy az korábban történt, s amint az természetes. „Ezek helyi kérdések, semmi köze állami intézményeknek ahhoz, hogy egy település milyen jelképeket használ. A mostani állapot nyilvánvalóan sérti a helyi önrendelkezést, márpedig azt az alkotmány és egyéb jogszabályok is szavatolják. Legalábbis elvben” – fejtette ki lapunk múlt heti cikkével kapcsolatosan a Hargita megyei jogvédő.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!