Először történt meg a pozsonyi történelmi parlament épületében, hogy a szlovák egyházi vezetők a roma, a zsidó, a német és magyar közösség ellen elkövetett bűnökért kértek bocsánatot
Fotó: Wikipédia
Nagy meglepetéssel olvastam, hogy a pozsonyi történelmi parlament épületében tartott ökumenikus istentiszteleten nemrégiben több bocsánatkérés is elhangzott. Az egyházi vezetők Pozsonyban a szegregáció, a nacionalizmus, a rasszizmus és a menekültekkel való méltatlan bánásmód ellen foglaltak állást.
2025. december 11., 11:322025. december 11., 11:32
2025. december 11., 11:502025. december 11., 11:50
A hírek szerint Pozsonyban a résztvevők egy bevezető imádságot megelőzően hét kiemelt témában is közösen fohászkodtak megbocsátásért, Isten és az emberek kegyelmét kérve, az istentisztelet végét pedig közös imával és gyertyagyújtással zárták. A megjelent egyházi képviselők között a katolikus, református, evangélikus és görögkatolikus lelkipásztorok egyaránt képviseltették magukat.
Számomra az volt igazán meglepő, hogy az egyházi képviselők külön felhívták a figyelmet arra: az egyház nemcsak a második világháborúban vállalt szerepet a kisebbségellenes tevékenységekben, hanem jelenleg is. Sőt mi több, a szlovák egyházi vezetők be is ismerik a hibát. Bűnt – tenném én hozzá –, hiszen az ember az egyháztól éppen a megértést, a bocsánatot, a segítséget várja, nem az uszítást, a bűnrészességet stb. De hát ez már csak „szépséghiba” – teszem hozzá gyorsan. Mert maga az a tény, hogy a pozsonyi parlament épületében ilyesmi elhangzott, már önmagában csoda, vagy legalábbis annak egy része.
Eszembe jutott a nemrég felépített és nagy csinnadrattával felavatott bukaresti ortodox katedrális. Eszembe jutottak a marosvásárhelyi márciusi események, a görgényi falvak (főleg Hodák és Libánfalva) népe és az ortodox pópák közreműködése. De említhetném az AUR politikai diskurzusát, valamint George Simionék keresztjeit az Uz völgyében, és sok mást.
illetve a nemes keresztény–konzervatív eszmék felhasználását politikai célokra. A szóvivő szerint a hit és az egyház jelképeinek politikai célokra való felhasználása távol áll a kereszténység szellemiségétől. Bár deklaráltan nem neveztek meg egyetlen politikai pártot sem, politikai elemzők akkor úgy értelmezték, hogy az ortodox egyház el akart határolódni az AUR-tól és politikai szövetségeseitől. Mindez akkor történt, amikor az említett párt nagy meglepetésre bejutott a román parlamentbe, és ott jelentős erővé vált. Egyes elemzők ugyanis azt a nézetet vallották, hogy a szélsőségesen nacionalista alakulat a román hírszerzés és az ortodox egyház bizonyos csoportosulásainak közreműködésével szerzett mandátumokat a román törvényhozásban.
A mai egyházellenes világban, amikor az Európai Unióban a kereszténységet és annak hagyományos értékeit egyre inkább kétségbe vonják (vagy éppen gúnyt űznek belőlük), nagy hangsúly helyeződik az egyházak közötti szolidaritásra, a különböző felekezetek közötti megbékélésre, együttműködésre. Bár nyilván azzal is tisztában vagyok, hogy a pozsonyi történettől a mi társadalmunk még elég messze van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!