
Az ortodox egyházban előforduló legionárius eszméktől az egyház vezetése nem határolódik el, hanem ellentámadásba lendül
Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres
A Román Ortodox Egyház múlt héten átadott bukaresti Nemzeti Katedrálisában a fasiszta legionárius mozgalom ismert költőjének, Radu Gyrnak a versét énekelte az egyház gyerekkórusa. Amikor ezt az avató után többen is szóvá tették – erdélyi magyar részről Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ szóvívője – közleményében a Román Ortodox Egyház kármentésbe, és magyarázkodásba kezdett. Az ortodox egyház legionárius szimpátiáiról írt véleménycikket a Rebuplica.ro portálon Ciprian Mihali.
2025. november 03., 19:192025. november 03., 19:19
2025. november 03., 19:592025. november 03., 19:59
Tegnapi közleményében a Román Ortodox Egyház (BOR) kármentésbe kezdett. Egy ilyen hatalom természetéhez nem tartozik hozzá, hogy beismerje tévedéseit. De nem is teheti meg, hiszen a BOR soha nem téved – sem akkor, amikor évszázadokon át rabságban tart egy egész etnikumot, sem akkor, amikor a XX. század legsötétebb hatalmaival – a legionáriusokkal, a fasisztákkal, a kommunistákkal –, majd újabban Dragneával vagy Simionnal társul.
és mi tévedünk – holott a „Avem o țară” („Van egy országunk”) című költeményt Radu Gyr-nek tulajdonítva kizárólag ortodox honlapokon találjuk meg. A BOR számára nem léteznek azok a számtalan templomi kórus által évtizedek óta előadott énekek sem, amelyek Gyr-t népszerűsítik, többek között a leginkább legionárius ihletésű versein keresztül.
Végső soron teljesen mellékes, hogy ez a vers valóban Radu Gyr műve – aki amúgy érzelgős, ismétlődő és legionárius küldetéstudattól átitatott költő volt. Ami igazán számít, az az, hogy miként fordulhat elő: a BOR hivatalos gyerekkórusa egy nyíltan legionárius szimpátiáiról ismert karmester vezetésével, ilyen sorokat énekel, amelyek a negyvenes évek légkörét idézik:
„Ma ismét keresztre feszítettek ellenségeid,
Háromszínű zászlóval díszített Erdély:
Szent földünk, a megfeszítés helye,
Ágyúk tépázzák a ravasz ellenség keze által;
Szent püspökeink vannak, Iancu és a vértanúk,
Horia, ki a nemzetért kerékbetöretett;
Ma újra keresztre feszítettek ellenségeid,
Erdély, három színbe öltözött,
S véreddel írták föl feletted bűnödet:
Azt, hogy szeretted az ortodoxiát.
Szentek paradicsoma a miénk,
Kik börtönben haltak meg,
És névtelenül a sírba hányták őket;
De ma, mikor a földet félresöprik,
Feltámadnak a szent ereklyék –
Rabruhában, nehéz zubbonyban.”
Miért énekelnek tehetséges gyerekek ma, a Nemzeti Katedrálisban, az 1940–1944 közötti „ravasz ellenség” által széttépett Erdélyről? Miért kell megtanítani őket „vérről”, „börtönben halált halt szentekről”, „gödörbe vetett testekről” és „rabruhás ereklyékről” énekelni?
A BOR hivatalos kórusának, a Tronos-nak a karmestere „a zenét és hazájukat szerető gyerekekről”, „áldozatkész kicsinyekről” beszél. De vajon miért kell ezeknek az „áldozatkész gyerekeknek” börtönökről, ereklyékről és rabruhákról énekelniük – mintegy bevezetésként a hazaszeretetbe? Azokról a börtönszentekről, akik közül sokan a Legionárius Mozgalom aktív tagjai voltak?
A gyerekek szülei pedig ezt mondják:
Ha nem lenne az internet, az ég áldja meg, senki sem mondott volna neki semmit – se dicséretet, se gyűlöletet!”
Éljen a szent tudatlanság – a szülőké is, meg a gyerekeké is, akiket ugyanezen tudatlanságban nevelnek, nagy gondossággal! Ezt a tudatlanságot pedig a BOR maga is táplálja – még a közleményében is, amelyben ismét belső ellenségeket talál ki, ahelyett, hogy alázatot mutatna, és hidakat építene az emberek között.
Kisréti Zsombor fordítása
Legionárius, vasgárdista propagandista, Radu Gyr versét szavalták gyerekek Bukarestben, a világ legnagyobb ortodox templomában, a Nemzeti Katedrálisban, amelynek szentképeit nemrég szentelték fel.korábban írtuk

Csoma Botond: morális összeomlás, hogy vasgárdista propagandista versét szavalták a Nemzeti Katedrálisban
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!