Az ortodox egyházban előforduló legionárius eszméktől az egyház vezetése nem határolódik el, hanem ellentámadásba lendül
Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres
A Román Ortodox Egyház múlt héten átadott bukaresti Nemzeti Katedrálisában a fasiszta legionárius mozgalom ismert költőjének, Radu Gyrnak a versét énekelte az egyház gyerekkórusa. Amikor ezt az avató után többen is szóvá tették – erdélyi magyar részről Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ szóvívője – közleményében a Román Ortodox Egyház kármentésbe, és magyarázkodásba kezdett. Az ortodox egyház legionárius szimpátiáiról írt véleménycikket a Rebuplica.ro portálon Ciprian Mihali.
2025. november 03., 19:192025. november 03., 19:19
2025. november 03., 19:592025. november 03., 19:59
Tegnapi közleményében a Román Ortodox Egyház (BOR) kármentésbe kezdett. Egy ilyen hatalom természetéhez nem tartozik hozzá, hogy beismerje tévedéseit. De nem is teheti meg, hiszen a BOR soha nem téved – sem akkor, amikor évszázadokon át rabságban tart egy egész etnikumot, sem akkor, amikor a XX. század legsötétebb hatalmaival – a legionáriusokkal, a fasisztákkal, a kommunistákkal –, majd újabban Dragneával vagy Simionnal társul.
és mi tévedünk – holott a „Avem o țară” („Van egy országunk”) című költeményt Radu Gyr-nek tulajdonítva kizárólag ortodox honlapokon találjuk meg. A BOR számára nem léteznek azok a számtalan templomi kórus által évtizedek óta előadott énekek sem, amelyek Gyr-t népszerűsítik, többek között a leginkább legionárius ihletésű versein keresztül.
Végső soron teljesen mellékes, hogy ez a vers valóban Radu Gyr műve – aki amúgy érzelgős, ismétlődő és legionárius küldetéstudattól átitatott költő volt. Ami igazán számít, az az, hogy miként fordulhat elő: a BOR hivatalos gyerekkórusa egy nyíltan legionárius szimpátiáiról ismert karmester vezetésével, ilyen sorokat énekel, amelyek a negyvenes évek légkörét idézik:
„Ma ismét keresztre feszítettek ellenségeid,
Háromszínű zászlóval díszített Erdély:
Szent földünk, a megfeszítés helye,
Ágyúk tépázzák a ravasz ellenség keze által;
Szent püspökeink vannak, Iancu és a vértanúk,
Horia, ki a nemzetért kerékbetöretett;
Ma újra keresztre feszítettek ellenségeid,
Erdély, három színbe öltözött,
S véreddel írták föl feletted bűnödet:
Azt, hogy szeretted az ortodoxiát.
Szentek paradicsoma a miénk,
Kik börtönben haltak meg,
És névtelenül a sírba hányták őket;
De ma, mikor a földet félresöprik,
Feltámadnak a szent ereklyék –
Rabruhában, nehéz zubbonyban.”
Miért énekelnek tehetséges gyerekek ma, a Nemzeti Katedrálisban, az 1940–1944 közötti „ravasz ellenség” által széttépett Erdélyről? Miért kell megtanítani őket „vérről”, „börtönben halált halt szentekről”, „gödörbe vetett testekről” és „rabruhás ereklyékről” énekelni?
A BOR hivatalos kórusának, a Tronos-nak a karmestere „a zenét és hazájukat szerető gyerekekről”, „áldozatkész kicsinyekről” beszél. De vajon miért kell ezeknek az „áldozatkész gyerekeknek” börtönökről, ereklyékről és rabruhákról énekelniük – mintegy bevezetésként a hazaszeretetbe? Azokról a börtönszentekről, akik közül sokan a Legionárius Mozgalom aktív tagjai voltak?
A gyerekek szülei pedig ezt mondják:
Ha nem lenne az internet, az ég áldja meg, senki sem mondott volna neki semmit – se dicséretet, se gyűlöletet!”
Éljen a szent tudatlanság – a szülőké is, meg a gyerekeké is, akiket ugyanezen tudatlanságban nevelnek, nagy gondossággal! Ezt a tudatlanságot pedig a BOR maga is táplálja – még a közleményében is, amelyben ismét belső ellenségeket talál ki, ahelyett, hogy alázatot mutatna, és hidakat építene az emberek között.
Kisréti Zsombor fordítása
Legionárius, vasgárdista propagandista, Radu Gyr versét szavalták gyerekek Bukarestben, a világ legnagyobb ortodox templomában, a Nemzeti Katedrálisban, amelynek szentképeit nemrég szentelték fel. korábban írtuk
Csoma Botond: morális összeomlás, hogy vasgárdista propagandista versét szavalták a Nemzeti Katedrálisban
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!