Először történt meg a pozsonyi történelmi parlament épületében, hogy a szlovák egyházi vezetők a roma, a zsidó, a német és magyar közösség ellen elkövetett bűnökért kértek bocsánatot
Fotó: Wikipédia
Nagy meglepetéssel olvastam, hogy a pozsonyi történelmi parlament épületében tartott ökumenikus istentiszteleten nemrégiben több bocsánatkérés is elhangzott. Az egyházi vezetők Pozsonyban a szegregáció, a nacionalizmus, a rasszizmus és a menekültekkel való méltatlan bánásmód ellen foglaltak állást.
2025. december 11., 11:322025. december 11., 11:32
2025. december 11., 11:502025. december 11., 11:50
A hírek szerint Pozsonyban a résztvevők egy bevezető imádságot megelőzően hét kiemelt témában is közösen fohászkodtak megbocsátásért, Isten és az emberek kegyelmét kérve, az istentisztelet végét pedig közös imával és gyertyagyújtással zárták. A megjelent egyházi képviselők között a katolikus, református, evangélikus és görögkatolikus lelkipásztorok egyaránt képviseltették magukat.
Számomra az volt igazán meglepő, hogy az egyházi képviselők külön felhívták a figyelmet arra: az egyház nemcsak a második világháborúban vállalt szerepet a kisebbségellenes tevékenységekben, hanem jelenleg is. Sőt mi több, a szlovák egyházi vezetők be is ismerik a hibát. Bűnt – tenném én hozzá –, hiszen az ember az egyháztól éppen a megértést, a bocsánatot, a segítséget várja, nem az uszítást, a bűnrészességet stb. De hát ez már csak „szépséghiba” – teszem hozzá gyorsan. Mert maga az a tény, hogy a pozsonyi parlament épületében ilyesmi elhangzott, már önmagában csoda, vagy legalábbis annak egy része.
Eszembe jutott a nemrég felépített és nagy csinnadrattával felavatott bukaresti ortodox katedrális. Eszembe jutottak a marosvásárhelyi márciusi események, a görgényi falvak (főleg Hodák és Libánfalva) népe és az ortodox pópák közreműködése. De említhetném az AUR politikai diskurzusát, valamint George Simionék keresztjeit az Uz völgyében, és sok mást.
illetve a nemes keresztény–konzervatív eszmék felhasználását politikai célokra. A szóvivő szerint a hit és az egyház jelképeinek politikai célokra való felhasználása távol áll a kereszténység szellemiségétől. Bár deklaráltan nem neveztek meg egyetlen politikai pártot sem, politikai elemzők akkor úgy értelmezték, hogy az ortodox egyház el akart határolódni az AUR-tól és politikai szövetségeseitől. Mindez akkor történt, amikor az említett párt nagy meglepetésre bejutott a román parlamentbe, és ott jelentős erővé vált. Egyes elemzők ugyanis azt a nézetet vallották, hogy a szélsőségesen nacionalista alakulat a román hírszerzés és az ortodox egyház bizonyos csoportosulásainak közreműködésével szerzett mandátumokat a román törvényhozásban.
A mai egyházellenes világban, amikor az Európai Unióban a kereszténységet és annak hagyományos értékeit egyre inkább kétségbe vonják (vagy éppen gúnyt űznek belőlük), nagy hangsúly helyeződik az egyházak közötti szolidaritásra, a különböző felekezetek közötti megbékélésre, együttműködésre. Bár nyilván azzal is tisztában vagyok, hogy a pozsonyi történettől a mi társadalmunk még elég messze van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
A diszkontáruházlánc visszaváltott palackoktól bűzlő kijárata előtt térdre kényszerített, földbe döngölt, maga alá temetett a bevásárlókosár.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!