Moldova: a spájzban az oroszok

Az oroszbarát Igor Dodon, a Szocialista Párt jelöltje vasárnap 48,22 százalékkal megnyerte a moldovai államelnök-választás első fordulóját. Ellenfele, az Európai Unió- és Románia-pártinak mondott Maia Sandu a második helyen végzett 38,43 százalékkal. Az Akció és Szolidaritás Párt színeiben induló politikus annak ellenére szenvedett el tízszázalékos hátrányt, hogy az ország európai uniós felzárkózását támogató moldovai politikai erők többsége felsorakozott mögéje. A moldovai erőviszonyokat hűen tükrözi az is, hogy A Mi Pártunk nevű politikai alakulat színeiben, a harmadik helyen végző oroszbarát Dumitru Ciubaşenco 6,03 százalék szavazatot kapott, miközben a Maia Sadu mögé felsorakozni nem akaró, de az EU-val rokonszenvező két jelölt, Iurie Leancă 3,11 és Mihai Ghimpu liberális jelölt 1,8 százalékot kapott. A Moldovai Köztársaságban tehát egyre jelentősebb az oroszbarát politikai alakulatok támogatottsága, ami azért sem meglepő, mert az idén tavasszal és nyáron végzett közvélemény-kutatások előre jelezték a mostani eredményeket.

Hiányoznak a fiatalok

Az sem meglepő, hogy a súlyos gazdasági gondokkal küszködő Pruton túli országban zömében a közép- és az idősebb korú lakosság voksolt. A könnyített romániai honosításnak köszönhetően Moldovából a fiatalok távoztak elsősorban külföldre, főleg Nyugat-Európába. A statisztikák szerint ugyanakkor egyre többen dolgoznak Oroszországban is. Az ország 35 megyéjéből (rajonjából) Igor Dodon 26-ban seperte be a szavazatok zömét az északi és déli tartományokban, míg a fővárosban és az azt övező középső régióban valamivel kiegyensúlyozottabb küzdelemben Maia Sandu is labdába rúghatott. Dodon rekordot döntött gagauz földön: az autonóm tartomány lakói 87 százalékban voksoltak rá.

Érdekes a moldovai szavazók életkor szerinti megoszlása: több mint 30 százalék 56 és 70 év közötti volt, 26 százalék 41 és 55 év közötti, a 26 és 40 év közöttiek 25 százalékot tettek ki, míg a 18 és 25 év közötti fiatalok csupán a szavazók 9 százalékát adták.

Dodon nem akarja az Európai Uniót

A 41 éves Igor Dodon választóinak nem árult zsákbamacskát. Teljes kampánya arra épült, hogy az Európai Unióhoz való közeledés miért nem jó a moldovaiak számára. És nem volt nehéz dolga, hiszen az éppen regnáló Európa-barát kormány semmit nem tudott javítani az országban élők évről évre romló életszínvonalán, ráadásul két éve óriási botrány tört ki, amikor egy banki csalássorozat nyomán egymilliárd dollár egyszerűen eltűnt az országból. Az ügyészség ugyan nyomoz az ügyben – a bíróság egy-két embert el is ítélt – de a pénznek nyoma veszett. Az Oroszországgal elhidegült viszony az elmúlt években komoly gazdasági károkat okozott a Moldovai Köztársaságnak, hiszen a Moszkva irányába irányuló hagyományos exportját az uniós piac nem tudta kiváltani. Biztos exportpiac hiányában nemcsak a megtermelt gyümölcs vált eladhatatlanná, hanem az orosz piac által korábban korlátlan mennyiségben felvásárolt moldovai bor is a pincékben maradt. Sokan tehát a miatt szavaztak a közgazdász végzettségű baloldali politikusra, mert azt ígérte, hogy a moldovai termékek számára visszaszerzi az orosz piacot. Igor Dodon bejelentette: megválasztása esetén felmondja az Európai Unióval kötött társulási szerződést, az ország föderalizálása révén a szakadár, orosz többségű Transznisztria helyzetét rendezi, és betiltja az ország függetlenségét veszélyeztető unionista mozgalmakat és propagandát.

Maia Sandu a korrupció ellen

A 44 éves politikusnő 2012-ben tért haza az Egyesült Államokból, ahol nem csupán kiegészítette a Chişinăuban végzett tanulmányait, hanem két évet a Világbanknál dolgozott. A 2015-ös patthelyzet idején, amikor többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült kormányt alakítani Chişinăuban, Maia Sandu bejelentette, hogy a régi politikai osztály megbukott és a mocsárból csak új pártok tudják az országot kiemelni. Ekkor alapította meg az Akció és Szolidaritás Pártját, amelyet az európai felzárkóztatás és a korrupció elleni harc fő politikai erejévé akar kiépíteni. Elemzők szerint Maia Sandunak a legnagyobb gondja az, hogy vidéken nem ismerik eléggé. Három évig ugyan oktatási miniszterként dolgozott, de a kormányalakítás idején, 2015-ben – amikor őt javasolták miniszterelnöknek – csúfosan megbukott, az Európa-barát pártok egy része nem állt mögéje. Egyes vélemények szerint az elnökválasztási kampányban számára az is hátrányt jelentett, hogy nem férjezett, független nő, míg Igor Dodon végig a család fontosságát hangsúlyozva legtöbb rendezvényén valamelyik gyerekével jelent meg.

Unionista román álmok

Moldova Köztársaság és Románia egyesülésének legvehemensebb szószólója, Traian Băsescu – miután államelnöki mandátuma véget ért – lépten-nyomon a „Pruton túli román területek” ügyeivel kezdett foglalkozni. A Timpul című chişinăui lapnak adott interjúja idén tavasszal nagy port kavart. Ilyen szerű megfogalmazásokkal érvelt az egyesülés mellett: „két bűnöző, Sztálin és Hitler rendelte el szétválásunkat, amit aztán a külügyminisztereik, Ribbentrop és Molotov ültetett át a gyakorlatba. Miért nincs bátorságunk kijelenteni, hogy nem akarunk többé két bűnöző által megszabott modell szerint élni? A válasz egyértelműen a gyávaság, e mellett pedig a legtöbb moldovai politikus ragaszkodik ahhoz, hogy saját országa legyen”. Băsescu arról is szólt, hogy már elnöksége idején megpróbált az egyesülésről egyeztetni, de mindenki azzal utasította el, amit Ion Iliescu volt államfő mondott az 1990-es évek elején, hogy „nem időszerű” az újraegyesítésről beszélni. Băsescu kijelentette: hazudnak azok az Európa-párti moldovai politikusok, akik azzal hitegetik választóikat, hogy Moldova az EU tagjává válhat. Szerinte az Európai Unió számára a Balkán integrálása élvez elsőbbséget. „Moldova sosem lesz az Európai Unió vagy a NATO tagállama, csak úgy kerülhet be az EU-ba, ha egyesül Romániával” – jelentette ki a volt román államfő. Szerinte a két ország egyesülése sokkal könnyebb, mint azt sokan gondolnák: ezt az aktust mindkét ország parlamentjének meg kell szavaznia, és utána elkezdődhet a területek tulajdonképpeni egységesítése.

Traian Băsescu unionista elképzeléseit – legalábbis nyilatkozatok szintjén – a legtöbb román párt osztja. A moldovai elnökválasztást megelőzően Bukarestben unionisták tüntettek, amely a bukaresti pártokat állásfoglalásra késztette. Egyetértettek azzal, hogy a témával foglalkozni kell.

Moldova nem kér Romániából

Moldova Köztársaság kilencvenes évek eleji függetlenedése óta több közvélemény-kutatás is készült a moldáv–román egyesülésről, de még olyan nem volt, amelyen a megkérdezett moldovaiak többsége támogatta volna az unionisták elképzelését. Az egyesüléspártiak aránya időről időre változik, és rendszerint nem éri el a lakosság 30 százalékát. Egyes vélemények szerint azért, mert túl nagy az országba betelepített orosz kisebbség aránya. Ez ellentmond a valóságnak: az őslakos moldovai románok az összlakosság 69 százalékát teszik ki. Az orosz lakosság 6, az ukrán 8,3 a gagauz pedig 4,36 százalékot jelent a mintegy 3,4 milliós lélekszámú országban. Felmérések szerint az utóbbi két évtizedben éppenséggel az orosz közösség csökkent a legnagyobb, mintegy 30 százalékos mértékben: a növekvő moldovai szegénység miatt az oroszok közül egyre többen telepednek át Oroszországba.

Az idén májusban végzett közvélemény-kutatás szerint Moldova és Románia egyesülésére a válaszadók 66,1 százaléka szavazna nemmel, míg az ország Románia általi bekebelezését csupán 17,3 százalék támogatná. A tavaly decemberi felmérés szerint még 21 százalék támogatta volna az egyesülést. A magát Európa-barátnak mondó népszerűtlen kormányból kiábrándult moldovai polgárok az európai integráció gondolatától is egyre inkább elfordulnak. Az esetleges európai uniós csatlakozást csupán 36 százalék támogatja, míg 47 százalék az Oroszország vezette vámunióhoz csatlakozna. Az egyesüléspártiak táborát azt sem tudta növelni, hogy Bukarest gyakorlatilag minden moldovai román igénylő számára román állampolgárságot és útlevelet ad. A legtöbb moldovai fiatal így jut ki Romániába, illetve Nyugat-Európába tanulni vagy dolgozni. A moldovai gazdasági helyzeten az sem segített, hogy Románia időről időre pénzbeli segélyt folyósít az országnak olcsó kamatozású hitelek formájában.

Szakemberek szerint a mai gazdaság nem állja meg a helyét az uniós versenyben, az elmaradt reformok miatt további hosszú évek kellenek ennek gyökeres átalakítására, így egyre többen az oroszországi vámuniót tartják az ország fellendítéséhez vezető legbiztosabb útnak.