
Uruguay negyvenedik elnöke igencsak kilóg a sorból: a 78 esztendős férfit a világ legszegényebb államfőjeként tartják számon, gerillavezérből lett elnök, kis farmján mai napig krizantémokat termeszt. Ismerjék meg José Alberto „Pepe” Mujica Cordanot, vagyis José Mujicát, az uruguayi nép 21. századi elnökét!
2013. szeptember 05., 20:452013. szeptember 05., 20:45
Uruguay 2010-ben választott elnökéről nem szexbotrányok vagy korrupciós ügyek, be nem tartott ígéretek miatt hallani viszonylag gyakran. A 78 esztendős miniszterelnök ránézésre inkább egy joviális öregúrra emlékeztet, mintsem egy mindenre elszánt politikusra. Az „antipolitikus” az Uruguayi Keleti Köztársaságot 2010 márciusa óta vezeti: mandátuma öt évre szól. Dél-Amerika második legkisebb független országának vezetőjét az alkotmány értelmében nem lehet újraválasztani, így tetteit biztosan nem az vezérli, hogy meghökkentő munkájával bebetonozza magát a miniszterelnöki székbe. A hárommilliós országot egyébként Dél-Amerika Svájcaként emlegetik. Uruguay a második legkevésbé korrupt ország egész Dél-Amerikában. Egy másik összeállítás értelmében pedig az ország a bolygó tíz „legélhetőbb és legzöldebb” államainak egyike.
Védelem
Mujica nemzetközi szinten főleg annak köszönheti hírnevét, hogy fizetésének mindössze 10 százalékát – vagyis nagyjából 900 eurót, egy átlag uruguayi munkabérnek megfelelő összeget – tartja meg. A „maradék” 90 százalék karitatív célokat szolgál: szegényeket és kisvállalkozókat támogat. Mujica nem költözött be a palotába sem, sőt a mandátuma lejártával esedékes tiszteletdíjra sem tart igényt: abból iskolát építtet majd. A parasztcsaládból származó elnök feleségével kis farmján gazdálkodik, ingó vagyonuk alapját traktoraik és egy 1987-es kék Volkswagen bogár képezi. „A legszegényebb elnöknek neveznek, de én nem érzem magam szegénynek. Azok az emberek szegények, akik csak azért dolgoznak, hogy fenntarthassák drága életmódjukat és mindig többet akarnak” – véli Mujica.
Az 1960-as években Jose Mujica és felesége, Lucia Topolansky fiatal aktivisták voltak: a Tupac Amaru indián szabadságharcosról elnevezett Tupamaros nemzeti felszabadító mozgalom tagjai voltak. 1973-tól 1985-ig gerillaként harcoltak a hatalmon lévő diktatúra ellen. Mujica vezető lett, ám hamar fogságba is esett 1969-ben. Innen csodával határos módon 1971-ben több mint száz bajtársával együtt megszökött. Három évvel később viszont több ellenzéki vezetővel együtt ismét elfogták, és csak 1985-ben – az állam demokratikussá válása után – szabadult általános politikai amnesztiának köszönhetően. Az uruguayi elnök így nagyjából 14 esztendőt töltött fogságban igen kemény körülmények között, és összesen hat golyólövést élt túl. 1994-ben parlamenti képviselőnek választották, majd szenátor és mezőgazdasági miniszter volt a 2010-es sorsdöntő esztendőig, amikor végül az állam első olyan elnöke lett, aki gerillaként harcolt az előző rendszerben.
És támadás
A visszafogott életmódot folytató Mujicát támadni is szokták. Főleg három okból: egyrészt, mivel elnöksége alatt engedélyezték az abortuszt az országban. Másrészt mivel szintén az ő vezetésével vált törvényessé a meleg párok házassága, s harmadrészt mivel törvényessé akarja tenni a kender (cannabis) termelését. Véleménye szerint ugyanis nem a fogyasztás az igazi probléma, hanem a marihuána terjesztése. Az uruguayiak jelenleg büntetlenül fogyaszthatnak kendert, de nem termeszthetik vagy árulhatják azt, vagyis a feketepiacon szerzik be az árut. Mujica törvénytervezetével szeretné megtörni a maffiamonopóliumot a piacon. Az elképzelés szerint minden háztartásban termeszthetnének hat növényt, bejegyzett társaságok 99-et, ám kizárólag magánhasználat céljára. Csak az állam vásárolhatna engedélyezett vállalkozásoktól, a terméket végül gyógyszertárakon keresztül forgalmaznák. Minden nagykorú állampolgár regisztráltatná magát és maximum havi negyven grammot vásárolhatna. A tervezet már közel van a törvényi szintre való emeléshez. Népszerű viszont a „Fegyvert az életért” elnevezésű kampánya, melynek értelmében az uruguayi állampolgárok az illegálisan maguknál tartott fegyver leadásáért cserébe nem börtönbüntetést kapnak, hanem biciklit vagy laptopot.
Emir Kuszturica szerb filmrendező dokumentumfilmet készít a különc elnökről El presidente de la gente (A nép elnöke) címmel. A filmet decemberben kezdik forgatni, amikor a legszegényebb elnök Amerika első emberével, Barack Obamával találkozik majd. Így remélhetőleg még jobban megmerhetjük majd Mujicát, akiről az eddigi híradások alapján nehéz eldönteni: példaértékű vagy csak egyszerűen különc.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!