Mostar, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. A három nép együttélése egyre több kérdőjelet vet fel
Fotó: Facebook
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú szavazással meghosszabbította az EU boszniai misszióját, így maradt a 600 fős alakulat a balkáni országban. Közben a boszniai szerbek vezetője feszegeti a határokat, és már az önálló hadsereg felállítását is tervbe vette. Újra meggyullad a lőporos hordó?
2021. november 22., 08:302021. november 22., 08:30
A boszniai missziót úgy volt hajlandó megszavazni az orosz és kínai képviselő, hogy a nemzetközi főképviselőre való utalás kimaradt az előterjesztésből, így Christian Schmidt a jelentését sem adhatta elő az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Oroszország és Kína ugyanis a daytoni békeszerződés 1995-ös megkötése óta nem ismeri el a nemzetközi főképviselői hivatalt. Korábban is tettek lépéseket a hivatal megszüntetésére vagy jogköreinek korlátozására. A mostani kompromisszumba azért egyeztek bele a nyugati BT-tagok, mert a misszió így legalább tovább folytatódhatott, még ha Christian Schmidt be sem mutathatta jelentését. Ebben különben azzal vádolja Milorad Dodik boszniai szerb elnököt, hogy előkészíti a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. A jelentés szerint a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből.
és Bosznia-Hercegovinában nem tudják érvényesíteni akaratukat a bosnyák és horvát többség miatt. Azonban a horvátok sem elégedettek az ország politikai helyzetével, és rendre konfliktus alakul ki köztük, valamint a bosnyák többség között. Nem csak politikai szinten van ilyen konfliktus, hiszen a horvát területeken gyakran nem is a boszniai valutát – a konvertibilis márkát –hanem a horvát kunát használják a hétköznapokban.
Avilág vezető nagyhatalmainak a jelenlétében 1995-ben írták alá a daytoni békeszerződést
Fotó: Facebook/Archív
A daytoni békeszerződés a boszniai háborút lezáró egyezmény volt, amely egyrészt a békekötést, valamint Bosznia-Hercegovina megalapítását, a határok elismerését és a menekültek elhelyezését foglalja magában, másrészt az államszervezet felépítését és az alkotmányt is ebben határozták meg. Az államnak közös elnöksége, központi bankja és kormánya van.
Az államnak tagja a Bosznia-Hercegovina Föderáció, amely főleg a bosnyák és horvát nemzetiségű területeket foglalja magába, a Boszniai Szerb Köztársaság, amely nevének megfelelően is szerb állam, valamint a Brcko Körzet (stratégiai jelentőségénél fogva külön jogállású terület).
A bosnyákok és horvátok már tiltakoztak a szerb önállósodási törekvés ellen, a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi szinten sem számíthat sok támogatóra. Mert hiába létezik a nemzetek önrendelkezési joga, Koszovó példája mutatta meg: erős nemzetközi támogatás nélkül e jog csak lehetőség, de érvényesíteni már nehéz.
Ráadásul Koszovót is csak az ENSZ-tagországok nagyjából fele ismeri el önálló államként. A Balkánon a szerbeknek kevés szövetségesük van, ők önálló államként ismernék el a független Boszniai Szerb Köztársaságot. Rajtuk kívül még a legfontosabb támogató, Oroszország, valamint Kína sem menne el idáig. Utóbbi szívesen támogat olyan konfliktust, amely ellenfeleit, így Európát és az Egyesült Államokat, valamint szövetségi rendszerüket destabilizálja. Oroszország pedig hagyományosan kiáll a szerbek mellett, azonban nem biztos, hogy a befagyott konfliktus következményeként létrejött államoknál – mint amilyen Abházia, a Dnyeszter Menti Köztársaság, vagy éppen a kelet-ukrajnai államok – többre számíthatnak a boszniai szerbek. Nem beszélve arról, hogy Bosznia-Hercegovina másik két tagja, a bosnyák és horvát fél is azonnal fellépne egy önállósodni akaró szerb állam ellen. Az Európai Unió nyilván ellenezné egy ilyen állam megszületését, hiszen nem érdeke, hogy az orosz és szerb irányt képviselve új állam jöjjön létre a Balkánon. Ráadásul boszniai missziójával éppen a konfliktus kialakulásának megelőzése a célja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!