
Mostar, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. A három nép együttélése egyre több kérdőjelet vet fel
Fotó: Facebook
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú szavazással meghosszabbította az EU boszniai misszióját, így maradt a 600 fős alakulat a balkáni országban. Közben a boszniai szerbek vezetője feszegeti a határokat, és már az önálló hadsereg felállítását is tervbe vette. Újra meggyullad a lőporos hordó?
2021. november 22., 08:302021. november 22., 08:30
A boszniai missziót úgy volt hajlandó megszavazni az orosz és kínai képviselő, hogy a nemzetközi főképviselőre való utalás kimaradt az előterjesztésből, így Christian Schmidt a jelentését sem adhatta elő az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Oroszország és Kína ugyanis a daytoni békeszerződés 1995-ös megkötése óta nem ismeri el a nemzetközi főképviselői hivatalt. Korábban is tettek lépéseket a hivatal megszüntetésére vagy jogköreinek korlátozására. A mostani kompromisszumba azért egyeztek bele a nyugati BT-tagok, mert a misszió így legalább tovább folytatódhatott, még ha Christian Schmidt be sem mutathatta jelentését. Ebben különben azzal vádolja Milorad Dodik boszniai szerb elnököt, hogy előkészíti a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. A jelentés szerint a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből.
és Bosznia-Hercegovinában nem tudják érvényesíteni akaratukat a bosnyák és horvát többség miatt. Azonban a horvátok sem elégedettek az ország politikai helyzetével, és rendre konfliktus alakul ki köztük, valamint a bosnyák többség között. Nem csak politikai szinten van ilyen konfliktus, hiszen a horvát területeken gyakran nem is a boszniai valutát – a konvertibilis márkát –hanem a horvát kunát használják a hétköznapokban.
Avilág vezető nagyhatalmainak a jelenlétében 1995-ben írták alá a daytoni békeszerződést
Fotó: Facebook/Archív
A daytoni békeszerződés a boszniai háborút lezáró egyezmény volt, amely egyrészt a békekötést, valamint Bosznia-Hercegovina megalapítását, a határok elismerését és a menekültek elhelyezését foglalja magában, másrészt az államszervezet felépítését és az alkotmányt is ebben határozták meg. Az államnak közös elnöksége, központi bankja és kormánya van.
Az államnak tagja a Bosznia-Hercegovina Föderáció, amely főleg a bosnyák és horvát nemzetiségű területeket foglalja magába, a Boszniai Szerb Köztársaság, amely nevének megfelelően is szerb állam, valamint a Brcko Körzet (stratégiai jelentőségénél fogva külön jogállású terület).
A bosnyákok és horvátok már tiltakoztak a szerb önállósodási törekvés ellen, a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi szinten sem számíthat sok támogatóra. Mert hiába létezik a nemzetek önrendelkezési joga, Koszovó példája mutatta meg: erős nemzetközi támogatás nélkül e jog csak lehetőség, de érvényesíteni már nehéz.
Ráadásul Koszovót is csak az ENSZ-tagországok nagyjából fele ismeri el önálló államként. A Balkánon a szerbeknek kevés szövetségesük van, ők önálló államként ismernék el a független Boszniai Szerb Köztársaságot. Rajtuk kívül még a legfontosabb támogató, Oroszország, valamint Kína sem menne el idáig. Utóbbi szívesen támogat olyan konfliktust, amely ellenfeleit, így Európát és az Egyesült Államokat, valamint szövetségi rendszerüket destabilizálja. Oroszország pedig hagyományosan kiáll a szerbek mellett, azonban nem biztos, hogy a befagyott konfliktus következményeként létrejött államoknál – mint amilyen Abházia, a Dnyeszter Menti Köztársaság, vagy éppen a kelet-ukrajnai államok – többre számíthatnak a boszniai szerbek. Nem beszélve arról, hogy Bosznia-Hercegovina másik két tagja, a bosnyák és horvát fél is azonnal fellépne egy önállósodni akaró szerb állam ellen. Az Európai Unió nyilván ellenezné egy ilyen állam megszületését, hiszen nem érdeke, hogy az orosz és szerb irányt képviselve új állam jöjjön létre a Balkánon. Ráadásul boszniai missziójával éppen a konfliktus kialakulásának megelőzése a célja.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!