Mostar, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. A három nép együttélése egyre több kérdőjelet vet fel
Fotó: Facebook
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú szavazással meghosszabbította az EU boszniai misszióját, így maradt a 600 fős alakulat a balkáni országban. Közben a boszniai szerbek vezetője feszegeti a határokat, és már az önálló hadsereg felállítását is tervbe vette. Újra meggyullad a lőporos hordó?
2021. november 22., 08:302021. november 22., 08:30
A boszniai missziót úgy volt hajlandó megszavazni az orosz és kínai képviselő, hogy a nemzetközi főképviselőre való utalás kimaradt az előterjesztésből, így Christian Schmidt a jelentését sem adhatta elő az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Oroszország és Kína ugyanis a daytoni békeszerződés 1995-ös megkötése óta nem ismeri el a nemzetközi főképviselői hivatalt. Korábban is tettek lépéseket a hivatal megszüntetésére vagy jogköreinek korlátozására. A mostani kompromisszumba azért egyeztek bele a nyugati BT-tagok, mert a misszió így legalább tovább folytatódhatott, még ha Christian Schmidt be sem mutathatta jelentését. Ebben különben azzal vádolja Milorad Dodik boszniai szerb elnököt, hogy előkészíti a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. A jelentés szerint a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből.
és Bosznia-Hercegovinában nem tudják érvényesíteni akaratukat a bosnyák és horvát többség miatt. Azonban a horvátok sem elégedettek az ország politikai helyzetével, és rendre konfliktus alakul ki köztük, valamint a bosnyák többség között. Nem csak politikai szinten van ilyen konfliktus, hiszen a horvát területeken gyakran nem is a boszniai valutát – a konvertibilis márkát –hanem a horvát kunát használják a hétköznapokban.
Avilág vezető nagyhatalmainak a jelenlétében 1995-ben írták alá a daytoni békeszerződést
Fotó: Facebook/Archív
A daytoni békeszerződés a boszniai háborút lezáró egyezmény volt, amely egyrészt a békekötést, valamint Bosznia-Hercegovina megalapítását, a határok elismerését és a menekültek elhelyezését foglalja magában, másrészt az államszervezet felépítését és az alkotmányt is ebben határozták meg. Az államnak közös elnöksége, központi bankja és kormánya van.
Az államnak tagja a Bosznia-Hercegovina Föderáció, amely főleg a bosnyák és horvát nemzetiségű területeket foglalja magába, a Boszniai Szerb Köztársaság, amely nevének megfelelően is szerb állam, valamint a Brcko Körzet (stratégiai jelentőségénél fogva külön jogállású terület).
A bosnyákok és horvátok már tiltakoztak a szerb önállósodási törekvés ellen, a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi szinten sem számíthat sok támogatóra. Mert hiába létezik a nemzetek önrendelkezési joga, Koszovó példája mutatta meg: erős nemzetközi támogatás nélkül e jog csak lehetőség, de érvényesíteni már nehéz.
Ráadásul Koszovót is csak az ENSZ-tagországok nagyjából fele ismeri el önálló államként. A Balkánon a szerbeknek kevés szövetségesük van, ők önálló államként ismernék el a független Boszniai Szerb Köztársaságot. Rajtuk kívül még a legfontosabb támogató, Oroszország, valamint Kína sem menne el idáig. Utóbbi szívesen támogat olyan konfliktust, amely ellenfeleit, így Európát és az Egyesült Államokat, valamint szövetségi rendszerüket destabilizálja. Oroszország pedig hagyományosan kiáll a szerbek mellett, azonban nem biztos, hogy a befagyott konfliktus következményeként létrejött államoknál – mint amilyen Abházia, a Dnyeszter Menti Köztársaság, vagy éppen a kelet-ukrajnai államok – többre számíthatnak a boszniai szerbek. Nem beszélve arról, hogy Bosznia-Hercegovina másik két tagja, a bosnyák és horvát fél is azonnal fellépne egy önállósodni akaró szerb állam ellen. Az Európai Unió nyilván ellenezné egy ilyen állam megszületését, hiszen nem érdeke, hogy az orosz és szerb irányt képviselve új állam jöjjön létre a Balkánon. Ráadásul boszniai missziójával éppen a konfliktus kialakulásának megelőzése a célja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!