Mostar, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. A három nép együttélése egyre több kérdőjelet vet fel
Fotó: Facebook
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú szavazással meghosszabbította az EU boszniai misszióját, így maradt a 600 fős alakulat a balkáni országban. Közben a boszniai szerbek vezetője feszegeti a határokat, és már az önálló hadsereg felállítását is tervbe vette. Újra meggyullad a lőporos hordó?
2021. november 22., 08:302021. november 22., 08:30
A boszniai missziót úgy volt hajlandó megszavazni az orosz és kínai képviselő, hogy a nemzetközi főképviselőre való utalás kimaradt az előterjesztésből, így Christian Schmidt a jelentését sem adhatta elő az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Oroszország és Kína ugyanis a daytoni békeszerződés 1995-ös megkötése óta nem ismeri el a nemzetközi főképviselői hivatalt. Korábban is tettek lépéseket a hivatal megszüntetésére vagy jogköreinek korlátozására. A mostani kompromisszumba azért egyeztek bele a nyugati BT-tagok, mert a misszió így legalább tovább folytatódhatott, még ha Christian Schmidt be sem mutathatta jelentését. Ebben különben azzal vádolja Milorad Dodik boszniai szerb elnököt, hogy előkészíti a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. A jelentés szerint a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből.
és Bosznia-Hercegovinában nem tudják érvényesíteni akaratukat a bosnyák és horvát többség miatt. Azonban a horvátok sem elégedettek az ország politikai helyzetével, és rendre konfliktus alakul ki köztük, valamint a bosnyák többség között. Nem csak politikai szinten van ilyen konfliktus, hiszen a horvát területeken gyakran nem is a boszniai valutát – a konvertibilis márkát –hanem a horvát kunát használják a hétköznapokban.
Avilág vezető nagyhatalmainak a jelenlétében 1995-ben írták alá a daytoni békeszerződést
Fotó: Facebook/Archív
A daytoni békeszerződés a boszniai háborút lezáró egyezmény volt, amely egyrészt a békekötést, valamint Bosznia-Hercegovina megalapítását, a határok elismerését és a menekültek elhelyezését foglalja magában, másrészt az államszervezet felépítését és az alkotmányt is ebben határozták meg. Az államnak közös elnöksége, központi bankja és kormánya van.
Az államnak tagja a Bosznia-Hercegovina Föderáció, amely főleg a bosnyák és horvát nemzetiségű területeket foglalja magába, a Boszniai Szerb Köztársaság, amely nevének megfelelően is szerb állam, valamint a Brcko Körzet (stratégiai jelentőségénél fogva külön jogállású terület).
A bosnyákok és horvátok már tiltakoztak a szerb önállósodási törekvés ellen, a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi szinten sem számíthat sok támogatóra. Mert hiába létezik a nemzetek önrendelkezési joga, Koszovó példája mutatta meg: erős nemzetközi támogatás nélkül e jog csak lehetőség, de érvényesíteni már nehéz.
Ráadásul Koszovót is csak az ENSZ-tagországok nagyjából fele ismeri el önálló államként. A Balkánon a szerbeknek kevés szövetségesük van, ők önálló államként ismernék el a független Boszniai Szerb Köztársaságot. Rajtuk kívül még a legfontosabb támogató, Oroszország, valamint Kína sem menne el idáig. Utóbbi szívesen támogat olyan konfliktust, amely ellenfeleit, így Európát és az Egyesült Államokat, valamint szövetségi rendszerüket destabilizálja. Oroszország pedig hagyományosan kiáll a szerbek mellett, azonban nem biztos, hogy a befagyott konfliktus következményeként létrejött államoknál – mint amilyen Abházia, a Dnyeszter Menti Köztársaság, vagy éppen a kelet-ukrajnai államok – többre számíthatnak a boszniai szerbek. Nem beszélve arról, hogy Bosznia-Hercegovina másik két tagja, a bosnyák és horvát fél is azonnal fellépne egy önállósodni akaró szerb állam ellen. Az Európai Unió nyilván ellenezné egy ilyen állam megszületését, hiszen nem érdeke, hogy az orosz és szerb irányt képviselve új állam jöjjön létre a Balkánon. Ráadásul boszniai missziójával éppen a konfliktus kialakulásának megelőzése a célja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!